Ételallergia vagy ételérzékenység?

Orrfolyás, tüsszögés, viszketés, fejfájás, esetleg, asztma, hasfájás, hasmenés, hányás, csalánkiütés, ekcéma? Ha régóta szenved a felsorolt, gyakran jelentkező tünetektől, érdemes utána járni, hogy mi okozza a panaszait.

Búza, glutén, tojás, tej, szója, hisztamin tartalmú ételek, például dió, csokoládé, bor, pezsgő, érett sajtok, halkészítmények, savanyú káposzta – leggyakrabban ezek az összetevők okoznak panaszokat akkor, ha valaki ételallergiás vagy ételérzékeny.

A kettő ugyanis különböző betegség, az egyik sokkal több embert érint, tüneteik sem teljesen azonosak, a kivizsgálásuk módja pedig teljesen különböző.

Sokan olvasták az interneten, hogy a tüneteik hátterében valamilyen ételérzékenység vagy allergia állhat, már el is végeztették azt a laborvizsgálatot, amiről úgy gondolták, hogy választ adhat a kérdésükre. A betegek gyakran már friss leletekkel érkeznek a rendelésre, sőt – „öndiagnózisuk” alapján – már el is kezdték a megfelelőnek vélt diétát, ami helytelen, mert így a vizsgálat eredménytelen vagy téves eredményt adhat.

Ételallergia

Sokan azt hiszik, hogy ételallergia csak gyerekkorban jelentkezhet, amikor a kicsi először fogyasztja azt az ételt, amivel szemben az immunrendszer kóros túlérzékenységi reakciója miatt a szervezete ellenanyagot kezd termelni.

Ennek az ellenanyagnak – IgE – a szintjét nézzük a kivizsgálás során: amire magasabb értéket mutat, arra allergiás a beteg. Ételallergia felnőttkorban egyébként 2-5%-os gyakorisággal lép fel.

Ételérzékenység – ételintolerancia

Sokkal gyakoribb, kb. 15-30%-os előfordulású felnőttek körében az ételérzékenység, másnéven ételintolerancia. A legismertebb talán a laktóz-intolerancia, de érzékenység gyakorlatilag bármilyen összetevővel szemben felléphet, amit elfogyasztunk. A leggyakoribb a tejfehérje-, tojás-, fruktóz-, hisztamin- és a gluténérzékenység.

Fontos tisztázni, hogy a gluténérzékenység nem azonos a lisztérzékenységgel, másnéven cöliákiával, ami egy autoimmun betegség, de nem keverendő össze a búzaallergiával sem, ami egy harmadik kórképet jelöl. Az ételérzékenység vagy intolerancia IgG-vizsgálattal mutatható ki, ennek emelkedett értéke mutatja, hogy mi az az élelmiszer, ami összefüggésben állhat a panaszainkkal.

A hisztaminérzékenység is igen gyakorivá vált napjainkban. Ez esetben lecsökken a diamino-oxidáz (DAO) nevű enzim termelése, így a szervezet nem tudja megfelelően lebontani a hisztamint, emiatt a szokásos ételintoleranciás tüneteken túl gyakran erősebb szívdobogás és vérnyomásingadozás is jelentkezhet. A hisztaminmentes diétában az előbb felsoroltakon túl a paradicsom, eper, málna, padlizsán, spenót – érzékenységtől függően – szintén tiltólistás lehet. Az elfogyasztott hisztamin tartalmú ételek, italok mennyisége ugyanakkor jelentősen befolyásolja a tünetek súlyosságát. Szükség esetén a DAO-enzim tablettás pótlásával megelőzhetjük a kellemetlen tünetek kialakulását.

Tünetek

Az ételintolerancia emésztőszervi (puffadás, hasmenés), bőr (akne, ekcéma, ödéma), illetve felsőlégúti (orrfolyás, orrdugulás) tünetek mellett fejfájást, fáradékonyságot, alvászavart, sőt ízületi fájdalmakat is okozhat.

Ételallergia esetén is jelentkezhetnek légúti és emésztőszervi tünetek, okozhat ekcémát is, de itt jellemzőbb a csalánkiütés, illetve a szájüregi tünetek: viszketés, ajak-nyelv duzzanat.

Fontos különbség, hogy az ételallergia életveszélyes is lehet. Ha az elfogyasztott étel következtében anafilaxiás sokk – szédülés, vérnyomáscsökkenés, ájulás – alakul ki, azonnali sürgősségi ellátás szükséges.

Diéta

Mivel az ételérzékenység felszívódási zavar, az adott étel elhagyásával, a bélrendszer regenerációját követően, pár hónap elteltével fokozatosan megpróbálhatjuk visszavezetni a problémás élelmiszert az étrendbe.

Vannak, akik így visszaállhatnak a korábbi étrendre, s vannak, akik csak ritkábban és kisebb mennyiségben tudják panaszmentesen fogyasztani az adott élelmiszert. Egyeseknél viszont teljesen el kell hagyni a problémás ételt.

Ételallergia esetén azonban az immunrendszer működését nem tudjuk befolyásolni, így ebben az esetben az egyetlen megoldást az élethosszig tartó diéta jelenti. A pontos diagnózis tehát a beteg egész életminőségére hatással van, nem mindegy ugyanis, hogy csak átmeneti vagy egy életen át tartó diétát kell tartania.

Meglepő tünetek

Sokan divatdiétának tekintik a gluténmentes étkezést, valójában sokan vannak, akiknél megszűnnek olyan panaszok, tünetek is, melyeket nem hoztak összefüggésbe a gluténfogyasztással.

Szorongás A University of Maryland School of Medicine kutatása kimutatta, hogy a gluténmentes étrend javulást eredményezett a szorongás, elsősorban a szociális fóbia és a pánikbetegség tünetei terén.

Depresszió – Megállapították, hogy a gluténérzékeny embereknél gyakrabban fordul elő hangulatingadozás, depresszió. Glutén fogyasztása miatt ugyanis lecsökken a szervezetben a triptofán nevű esszenciális aminosav szintje, mely a mentális egészség, a pozitív kedélyállapot fenntartásához szükséges.

Agyblokk, ködös agy – A kutatások szerint a koncentrációs nehézség, az emlékezet kihagyása hátterében is állhat a glutén fogyasztása, mely serkenti a szervezetben bizonyos gyulladást okozó antitestek termelődését, ami „mentális elmosódottsághoz” vezethet.

Fáradtság – Mivel a szervezetünk folyamatosan „harcol” a számára feldolgozhatatlan fehérjékkel szemben, ez rengeteg energiát vesz el, ami krónikus fáradtsághoz vezethet.

Gyakori betegségek A glutén az immunrendszer megfelelő működését biztosító antitestekre is hat, emiatt visszatérő fertőzések esetén érdemes ilyen vizsgálatot is végeztetni.

Ízületi fájdalmak Sokaknál a sajgó, duzzadt ízületek oka a glutén által kiváltott gyulladás és a rossz felszívódás miatti tápanyaghiány.

Fenti példák remélhetőleg felhívják az érintettek figyelmét, hogy a tünetek milyen széles köre mögött állhatnak az étrend módosításával megoldható problémák. Azonban, ha valaki hosszabb ideje küzd a felsorolt panaszok közül akár többel is, akkor első körben utána kell járni, hogy nincs-e egyéb betegség a háttérben. Fáradtságot, hangulatingadozást ugyanis pajzsmirigybetegség is okozhat. Fejfájást, migrént neurológiai probléma is kiválthat, míg az ízületi fájdalmak hátterében autoimmun betegség is állhat.

Amennyiben más betegségek jelenléte kizárható, s a szükséges vizsgálatok során bebizonyosodik, hogy a panaszok valóban bizonyos ételösszetevők fogyasztásához köthetők, érdemes a diétát személyre szabottan, az egyéni igényeknek megfelelően, a hiányállapotok megelőzését biztosítva összeállítani.

Dr. Sárdi Krisztina
belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos
Budai Allergiaközpont

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk