Egy ismert hatóanyag új oldala

A közelmúltban megnövekedett az érdeklődés az olyan, könnyen beszerezhető hatóanyagok iránt, melyeket a szakértők hatékonynak találtak a COVID-19 fertőzéssel szembeni védekezés szempontjából. Az ősz folyamán slágertémának számító, könnyedén hozzáférhető D-vitamin térhódítása után újabb, eddig teljesen más arcáról ismert hatóanyagról tudtunk meg olyan érdekességeket, amelyek egészségünk javára válhatnak.

 

A cink elsőként a bőrre gyakorolt pozitív hatásai miatt vált ismertté – alkalmazása valóban indokolt a pattanásos, aknés bőr kezelése során, de hámosító tulajdonságára tekintettel gyakran használják a sebgyógyulás (1) elősegítésére is. Bőrgyógyászati hasznosítása mellett talán kevésbé ismert, hogy kiemelt szerepet játszik a sejtek határoló hártyája, azaz a sejtmembrán integritásának fenntartásában (2). E nyomelem hiányában a sejtmembrán jóval kevésbé lenne ellenálló a káros külső hatásokkal szemben, ami a sejt korai pusztulásához vezetne.

A cink mint hatóanyag aktualitását és párhuzamba állítását a D-vitaminnal azonban nem a bőrre, illetve enzimatikus folyamatokra gyakorolt pozitív hatásának köszönheti. Bár a pandémia miatt a D-vitamin folyamatos fogyasztása továbbra is indokolt, de nemzetközi tanulmányok rávilágítottak, hogy az eddig hétköznapinak tekintett cink szintén komoly fegyverként használható a koronavírussal szemben.


Légúti csillószőrök mikroszkopikus képe

A légúti nyálkahártya jelentős részét csillósejtek borítják, melyek egy csoportjának protoplazma állományából finom, szőrszerű nyúlványok állnak ki. Ezen csillósejtek elsődleges feladata a légutakba bejutó idegen anyagok kisöprése, eltávolítása az ún. csillóütés segítségével.

A SARS-CoV-2 fertőzésről kimutatták (3), hogy rontja a légutakban a csillószőrök szabad mozgását, kitéve ez által a tüdőt a vírusos és bakteriális támadásoknak. A cink ugyanakkor jelentősen javítja a csillószőrök morfológiáját, megnöveli a csillók rezgési gyakoriságát, javítva ezzel a nyálkahártyacsillók szabad mozgását, valamint a baktériumokat és vírusokat tartalmazó részecskék eltávolításának hatékonyságát.

A cink ezenfelül vírusellenes (3) tulajdonságokkal is rendelkezik: a SARS-CoV-2 esetében is kimutatták, hogy blokkolja a vírus RNS-ének további replikációját. A tanulmányok jelzik, hogy a cink csökkentheti az ACE-2 túlzott expresszióját, amelyről köztudott, hogy a SARS-CoV-2 vírus első számú belépési pontja a szervezetbe.

A szervezet gyulladásokra adott túlzott immunreakciója során túltermelődnek a gyulladáskeltő citokinek, az így kialakuló ún. citokin vihar számos halálesetért tehető felelőssé a COVID-19 vonatkozásában. Az immunszabályozó T-sejt funkcióinak a cink általi modulálása korlátozza (3) a túlzott gyulladásos választ, illetve szabályozza a gyulladáskeltő citokin termelődését.

A COVID-19 gyakori, súlyos tünete lehet a tüdőgyulladás, amiért elsősorban a tüdőben felhalmozódott vízben megtelepedő Streptococcus Pneumoniae baktérium tehető felelőssé, amellyel szemben a cinket ugyancsak hatékonynak találták (4).

Jó hír a vegetáriánusoknak, hogy a cink számos növényi forrásból is bevihető, érdemes tehát beépíteni étrendünkbe a spenótot, a spárgát, a zöldborsót, illetve a diót.

A húst fogyasztók lehetőségei ehhez képest olyan természetes forrásokkal bővülnek, mint a borjúmáj, a szarvashús, illetve az egyes hidegvízi rákfajták húsa.

Szabó László
hatóanyag-szakértő

Források:

  1. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2820120/
  2. https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/5666/a-cink-elettani-hatasai
  3. https://www.spandidos-publications.com/ijmm/46/1/17
  4. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6705770/
Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk