Természet kontra COVID

Mit tudunk eddig?

A 2020-as koronavírus-járvány nem pusztán napjaink meghatározó témája, de nagy valószínűséggel történelmünk megkerülhetetlen sarokkövé is válik. Október végén világszinten csaknem 50 millió érintettről beszéltünk, így vitathatatlan, hogy egy világjárvánnyal kell megbirkóznunk.

 

Ismeretlen ismerős a világ számára a koronavírusok ezen ága, a COVID-19.

A 2002-es SARS-CoV fertőzés szintén koronavírus, világszerte 8422 fertőzéssel és 916 halálesettel járt. 2012-ben egy szintén a maihoz hasonló koronavírus-törzs ütötte fel a fejét a Közel-Keleten, a MERS-CoV néven elhíresült törzs 1600 fertőzést és 574 halálesetet eredményezett.

A kedves olvasónak feltűnhet, hogy a mai számok ismeretében ezek bizony elenyésző adatok! A jelenlegi, csupán Magyarországon mért számok is magasabbak a fentieknél, annak ellenére, hogy jelenleg a magyar lakosság mindössze 10%-áról tudjuk, hogy érintett-e vagy sem.

A nem várt pandémia hazánkat is komoly próbatétel elé állította, legyen szó akár az egészségügyről, akár a gazdaságról. Ez utóbbinak komoly mentőöv volt a nyári enyhülés, amely – mai szemmel – talán a vártnál nagyobb kockázattal járt. A szezon végén sorra érkeztek a nyugtalanító adatok, amelyek a tavaszinál jóval nagyobb arányú fertőződésről számoltak be.

Annyi előnyünk mindenképpen van a tavaszi helyzettel szemben, hogy nyáron volt időnk elemezni első találkozásunkat a koronavírusok legújabb törzsével. Azt a korábban pusztán híresztelés jellegű információt, mely szerint a COVID-19 fertőzés komoly, esetleg visszafordíthatatlan szív- és érrendszeri problémákat, szövődményeket is okozhat a tünetmentességet követően, már egyes tudományos vizsgálatok is megerősítették.

Egy tavaszi kutatás¹ beszámol egy egyébként egészséges, 53 éves nőről, aki súlyos fáradtsággal jelentkezett a sürgősségi osztályon. Az egy héttel korábban tapasztalt láz, illetve száraz köhögés miatt tesztelték COVID-19 fertőzésre, amely pozitív eredményt mutatott. A korábban tapasztalt felső légúti tünetek idővel megszűntek, de az elvégzett kardiológiai vizsgálat megállapította a szívizom és a szívburok gyulladását, valamint a bal kamrai ejekciós-frakció teljesítményének 35%-ra csökkenését (azaz a szív a bal kamrából a vérnek csak a 35%-át pumpálta ki).

A nyári időszak a felismerések mellett szerencsére a megoldások terén is termékenynek bizonyult. Július 18-án jelent meg az a tanulmány², amely beszámol egyes növényi összetevők, az ún. bioflavonoidok csoportjának vírusellenes potenciállal rendelkező tagjairól. Az első ilyen anyag a hesperidin, amely a citromhéjban, narancshéjban, kakukkfűben és borsmentában fordulhat elő nagyobb koncentrációban. A hesperidin megakadályozhatja a vírusok megtapadását és bejutását sejtjeink ACE2-receptorán keresztül. (Ez nagyon fontos tényező, hiszen a hétköznapi szóhasználatban innentől beszélünk fertőzésről.) Ha ugyanis a virion (sejten kívüli, kristályos formájú vírus) megtapad a sejt ACE2-receptorán, örökítőanyagát – „összeszerelési útmutatóját” – sejtünkbe juttatja, onnan már csak ennek az útmutatónak a lemásolása hiányzik a tömeggyártáshoz.

Itt jön a képbe a következő fontos anyag, a luteolin, mely kémiai szerkezetének köszönhetően megakadályozhatja a vírus örökítőanyagának lemásolódását.

Az utolsó fontos hatóanyagok a folyamat végső stádiumában kapnak szerepet: amikor a vírus már bejuttatta örökítőanyagát a sejtbe, ahol az örökítőanyag másolása is megtörtént, már csak a tömeggyártás van hátra. A kaempferol és a quercetin képes lehet ennél az utolsó lépésnél elejét venni a további gondoknak: megakadályozhatja a vírus összetevőinek összeállítását, így az érintett sejtből nem tud kijutni ép, fertőzőképes virion.

Egészségünk védelmének egyik legerősebb bástyája továbbra is a preventív szemlélet, a megelőzés taktikája. Különösen a téli, gyümölcsökben és zöldségekben szegényebb időszakban fontos odafigyelnünk, hogy szervezetünk mindig megkapja azokat a hatóanyagokat, melyek kulcsfontosságúak lehetnek szervezetünk megfelelő működése szempontjából.

Szabó László
hatóanyag-szakértő

1) https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32219357/
2) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7385538/

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk