Vérteződjünk fel a koronavírussal szemben!

Az új típusú koronavírus megmutatta, hogy a vírusfertőzéseket komolyan kell vennünk, s a jövőben ez még fontosabb lesz. Fokozottan kell védenünk és táplálnunk azokat a létfontosságú sejtszervecskéket, a mitokondriumokat, melyek nemcsak a szervezet minimálfunkcióit tartják fenn, hanem veszély esetén – amilyen ez a járvány is – valóban meg is védenek minket!

A mitokondriumokról korábban már írtam, bemutattam, hogy ezek a pirinyó, energiát termelő sejtszervecskék működtetik az egész szervezetünket, így az immunrendszert is. Egy sejtünkben – sejttípusonként változóan – 100–2000 db is található belőlük. Ha megfelelő mennyiségű tápanyag, oxigén és mikrotápanyag áll a rendelkezésükre, számuk a szükségletnek megfelelően dinamikusan változik.

Talán meglepő, de valójában a mitokondriumok lélegeznek, a tüdőnk számukra gondoskodik az oxigénről. Ugyanez a helyzet a táplálkozással is: a tápanyag jó részét a mitokondriumok használják fel energiatermelésre. Minden, ami rontja a mitokondriumok oxigén- és tápanyagellátását, az energiahiányhoz és így egyes szerveink alulműködéséhez vezet. A legegyszerűbb biokémiai folyamattól a legkomplexebbig, mind energiát igényel, és ha a szervezet energiaszintje lecsökken, az immunrendszer működése is károsodik!

Ha a szervezet csak korlátozottan jut bizonyos alapvető tápanyagokhoz, vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz, aminosavakhoz, akkor csak a mindennapi „alapjárathoz” szükséges működéseket tudja ellátni. Optimális ellátás esetén viszont a szervezet az életet hosszabbító folyamatokra is tud koncentrálni. Kézenfekvő példa erre a D-vitamin: hiánya fel sem tűnik a hétköznapi életben, ám hosszabb távon 2-szeres halálozási kockázatot eredményez.

Amint a szervezetet – a mindennapi „alapjárathoz” képest – például fertőzés éri, az immunrendszernek hirtelen aktiválódnia kell – ez többek között rengeteg új immunsejt születését, azaz intenzív sejtosztódást jelent –, ami hatalmas energiaigényű folyamat. Ez az a pont, amikor a látszólag egészséges emberek közül egyesek súlyosan megbetegszenek, esetleg meg is halnak, míg mások tünetmentesen, sértetlenül átvészelik a járványt. A különbséget a mitokondriumok fokozott aktivitásához szükséges mikrotápanyagok hiánya vagy bősége jelenti.

Kik veszélyeztetettek?

A koronavírussal kapcsolatban szerzett eddigi tapasztalatok szerint a halál leginkább a krónikus betegek között arat, s az ilyen betegségben szenvedők leggyakrabban már idősek is. Ezekre a betegségekre, illetve az idős korra egyaránt jellemző a mitokondriumok lecsökkent száma és alulműködése. A krónikus betegségekben és az idősödő szervezetben jellemző a magas gyulladásszint, melytől egyre jobban károsodik a mitokondriumok működése, s ezzel együtt az immunrendszer működésének szabályozása.

Tetézi a bajt, hogy a koronavírus kikapcsolja a megfertőzött sejtekben a mitokondriumokat, hogy a sejtet glikolízisre állítsa át (ezt teszik a rákos sejtek is). Mivel a glikolízis, azaz a cukor fermentálása sokkal kevesebb energiát állít elő, ezért az új koronavírus azokban tud jól szaporodni, akiknek magas a vércukorszintje (ebben is a ráksejtekhez hasonlít).

A COVID-19 vírus a krónikus betegekben és idősekben eltúlzott gyulladásos választ vált ki a tüdőben – ezt nevezzük citokin viharnak. A magas gyulladásszint károsítja a tüdőhólyagocskákat, így alakul ki a légzési elégtelenség. A tüdőn kívül a másik támadási pont a bélrendszer. E két szervrendszerben ugyanis különösen nagy számban találhatók az ACE2 receptorok, amelyekhez a vírus kötődik. A vékonybél károsodásának eredményeként hasmenés léphet fel.

A cél tehát a mitokondriumok számának és működésének a helyreállítása, melyet a működésükhöz szükséges anyagok szervezetbe történő bevitelével segíthetünk.

Mérhető-e a hatás?

Ahhoz, hogy kézzelfoghatóvá tegyem a mitokondriális szinten történő beavatkozás hatásait, egyetlen példát mutatnék be a kardiológia területéről, mivel a szív teljesítményének javulása jól érzékelhető. A Q10-et amolyan energiamolekulának ismerjük, ami szükséges a szív és az izmok munkájához. Valójában a Q10 a mitokondriumok energiatermeléséhez nélkülözhetetlen. Egy vizsgálatban szívelégtelenségben szenvedők egyik csoportja napi 300 mg Q10-et, a másik placebót kapott. A vizsgálat évei során a Q10-et szedő csoportban feleannyi szívesemény, illetve halálozás történt, mint a placebocsoportban.

A COVID-19 ellen ajánlott mikrotápanyagok

A járvány kitörésekor elterjedtek hírek mikrotápanyagokról, amelyek hatásosak a vírus ellen. Ilyenek a C- és a D-vitamin, melyeknek valóban van komoly vírusellenes hatása, illetve a cink is, melynek sejtekbe jutását segíti az EGCG (epigallokatekhin-3-gallát), ebből a legtöbb a zöld teában található.

Az A-vitamin is fontos immunserkentő, korábban fertőzés- és gyulladásgátló vitaminnak is nevezték. Egy kutatócsoport felvetette azt az érdekes gondolatot, hogy az öregedéslassító anyagok – így pl. az erős gyulladáscsökkentő hatású quercetin – hatásosak a koronavírus ellen is. A melatonin szintén öregedéslassító, antioxidáns hatású és gyulladáscsökkentő, nagyobb dózisban – 40 mg – gátolja a tüdőben a gyulladást, termelődése az életkorral csökken.

A COVID-19 RNS típusú vírus, és az RNS-vírusokkal szemben hatásosnak találták az alfa-liponsavat (1200-1800 mg), a glükozamint (legalább 3000 mg), a szelént (100 mikrogramm), a béta-glukánt (250-300 mg) és az N-acetil-ciszteint (1200-1800 mg).

Érdemes tudnunk, hogy az N-acetil-cisztein az életkorral ugyancsak csökkenő szintet mutató glutathion egyik előanyaga, de gátolja a gyulladásos faktorokat is. A glutathion fontos antioxidáns a szervezetben, a mitokondriumok egyik védelmezője, s többek között az oxidálódott C- és E-vitamin regenerálását is végzi. Idős emberekben magasabb glutathion-szint esetén ritkább a betegségek előfordulása.

A gyógynövények közül a kutatók elsősorban a bodzát és az echinaceát ajánlják.

A felsorolt mikrotápanyagok hatásukat jórészt a mitokondriumokon keresztül fejtik ki, többnyire annak valamely részfolyamatát befolyásolják, s mivel egy komplex rendszer működésének a hatásfokát a leggyengébb láncszem határozza meg, így egyetlen tápanyag pótlásától nem várhatunk átfogó eredményt.

A mitokondriumok működése

A mitokondriumokban az energiatermelés 5, egymásra épülő komplexumban folyik. Mindegyik komplexumban a biokémiai folyamatokhoz más-más vitaminok és mikrotápanyagok szükségesek. Például az 1. komplex működéséhez B 2 - és E-vitamin, taurin, Q10, melatonin és szelén szükséges. Akár a futószalagon, ha bármely ponton hiány vagy elakadás van, az egész folyamat sérülhet.

Az energiamolekula

Az utóbbi évek kutatásai azt bizonyítják, hogy az ATP (adenozin-trifoszfát) energiamolekula termelésének serkentése drámai mértékben képes a mitokondriumok számát és aktivitását – ezen keresztül az immunrendszer működését is – fokozni. Az ATP jelentőségét mutatja, hogy egy átlagos méretű ember szervezete naponta 160 kg ATP-t termel és használ fel.

Az ATP közvetlen előanyaga, a NAD+ (Nikotinamid dinukleotid) szintje 40-60 éves korra a fiatalkori szintnek már az 50%-ára csökken, és ez az arány tovább romlik az évekkel. Az immunrendszer nagy energiaigénye miatt a NAD+-nak döntő szerepe van az immunműködések fenntartásában. Az új koronavírus közvetve gátolja a NAD+, következésképpen az ATP energiamolekula termelődését. Ez önmagában csökkenti a szervezet ellenállását.

A vírusok felismerésében a mitokondriumok is részt vesznek. A sejtekbe bejutó vírusokkal szemben a mitokondriumok speciális jelző fehérjéket termelnek, ami a veleszületett immunválasz része. Így az életkorral csökkenő mitokondriális funkciók több okból is gyengítik a fertőzésekkel, különösen a vírusokkal szembeni védekezést.

A NAD+ szintjének növelése tehát alapvető az immunrendszer működésének serkentésében. Vigyázzunk azonban, mert daganatos betegség esetén az immunrendszer serkentése – akár a NAD+ növelésével, akár antioxidánsok bevitelével – fokozhatja a tumorsejtek energiaellátását, s ezzel az immunrendszerrel, valamint a kezelésekkel szembeni ellenállását!

Az immunműködés fokozása a mitokondriumok serkentésével

NAD+ szintet jelentősen képes megnövelni a mellékhatásmentesen szedhető Nicotinamid ribosid (NR) vegyület, melyről az utóbbi években készítettek tanulmányokat. Egy 8 hetes vizsgálatban napi 250 mg NR 40%-kal, 500 mg NR pedig 55%-kal növelte meg a kísérleti személyek NAD+ szintjét. A toxikológiai vizsgálatok szerint az NR hosszú távon akár 900 mg/nap dózisban is fogyasztható mellékhatások nélkül.

Ne feledjük azonban, hogy a leggyengébb láncszem elve szerint: amiből a legkevesebb van, az fogja meghatározni a mitokondriumok működését. Kezdjük rögtön a magnéziummal!

Magnézium nélkül akármennyi ATP-t termelünk, az inaktív marad! Az ATP molekula a magnéziumhoz kötődve tud csak hasznosulni a biokémiai folyamatokban.

A mitokondriumok tápanyaga tehát: az összes vitamin, a cink, szelén, melatonin, acetil-L-karnitin, kreatin, R-alfa-liponsav, taurin, Q10, rezveratrol, quercetin, omega-3, N-acetil-cisztein, astaxanthin stb. Van amit a szervezet részben megtermel, van, amit táplálékkal elfogyasztunk. Minél teljesebb és kiegyenlítettebb a mikrotápanyag-bevitelünk, annál felvértezettebbek vagyunk a fertőzésekkel szemben.

A mitokondriumok táplálását azonban érdemes életmódváltással kezdeni: a mitokondriumok legjobb serkentői a sport és a csökkentett kalóriájú táplálkozás. Különösen fontos a magas glikémiás indexű szénhidrátok elhagyása vagy legalábbis korlátozása, ugyanis a magas vércukorszint, a cukorbetegség és az ezzel összefüggő túlsúly fokozott fertőzéshajlamot és a súlyosabb kimenetel kockázatát jelenti.

Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk