Koronavírus-kérdések

Koronavírus-ügyben még mindig sok a bizonytalanság, számtalan kérdés foglalkoztatja az embereket, melyekre nincs mindig egyértelmű válasz. Ismerünk-e már minden jellemző tünetet? Többször is elkaphatjuk-e a fertőzést? Számíthatunk-e hosszan tartó védettségre, immunitásra?

Az új koronavírus-járvány első szakaszában a megbetegedések egy jól meghatározható körben terjedtek. Ha a fertőzöttekkel kapcsolatban állóknál vagy a járvánnyal érintett területekről érkezőknél jelentkezett valamely tünet, feltételezhető volt, hogy COVID-19-ben szenved.

Most, a 2. hullám során az esetszám emelkedésével párhuzamosan, a még le nem zárult pollenallergia szezon során, illetve az egyre hűvösebb időben gyakoribbá váló szokásos őszi megfázások, fertőzések idején egyre nehezebb megítélni: ki egészséges, ki nem; ki, kit és mivel fertőz; kitől, mitől védjük magunkat.

Jellemző tünetek

Emlékeztetőül az új koronavírus-fertőzés leggyakoribb tünetei: láz, száraz köhögés, légszomj. Alkalmanként jelentkező tünetei: torokfájás, fejfájás, izomfájdalom, fizikai és szellemi fáradtság, levertség, gyengeség, mellkasi nyomásérzés, légzési nehézségek. Ritkán megfigyelt tünetei: orrfolyás, hasfájás, hasmenés. Nem jellemző tünete: tüsszögés.

A tünetlista a járvány későbbi szakaszában további panaszokkal egészült ki: nagyfokú étvágytalanság, hidegrázás, reszketés, az ízlelés és szaglás elvesztése. (Utóbbit a szakértők azzal magyarázzák, hogy a koronavírus gyakran az orr és a száj nyálkahártyáján keresztül lép be a szervezetbe.)

Különböző bőrtünetek is a listára kerültek: elsősorban a lábujjakon jelentkező bőrkiütés, lilás elszíneződés (ez általában súlyosabb esetekben és a betegség későbbi szakaszában jelentkezik). Többnyire az enyhébb tüneteket mutató, fiatalabb betegeknél fordult elő az ún. COVID-ujj, melyen fagyásszerű elváltozások, aszimmetrikus, fagydaganat- vagy horzsolásszerű sebek láthatók.

Kései tünetként jelentkezhet a szemeken kötőhártya-gyulladás is.(Általánosságban a felső légúti vírusfertőzések – másodlagos szövődményként – vírusos kötőhártya-gyulladást okozhatnak.)

Fontos hangsúlyozni, hogy a betegség az egyes betegeknél máshogy zajlik le, nincs olyan tünet, ami biztosan jelentkezik valamennyi koronavírus-fertőzöttnél.

Többször is megfertőződhetünk?

A válasz röviden az, hogy ennek igen kicsi a valószínűsége. Az újrafertőződésről szóló eseteket megvizsgálva a szakértők azokat hosszan elhúzódó betegségnek találták.

Az immunológusok szerint amit második fertőzésként jeleznek egyesek, ott valójában nem történt meg a gyógyulás. A vírus megbújt a szervezetükben, majd újra előtört. (Hasonlóan viselkedik az ebola is.)

A pandémia első heteiben Kínában, Japánban, Dél-Koreában voltak olyanok, akik gyógyultnak vélt időszak után másodszor is produkáltak pozitív tesztet – nagy riadalmat keltve. A dél-koreai járványügyi hatóság ezek közül 285 esetet kivizsgálva megállapította, hogy a többségnél 2 hónappal az első után került sor a második tesztre. Ekkor a vizsgáltak csaknem felének voltak tünetei, ám a kutatók egyetlen mintából sem tudtak élő vírust kitenyészteni. Az adatok szerint a fertőzöttek nem terjesztették a vírust. „Szilárd epidemiológiai, virológiai bizonyíték ez arra nézve, hogy a vizsgáltaknál nem történt újrafertőződés” – nyilatkozta Angela Rasmussen virológus (Columbia University, New York).

Kialakulhat-e hosszú távú immunitás?

Fertőződés után elsőként az ellenanyag-termelő plazmasejtek antitesteket termelnek, e sejtek száma sokmillióra nő, de a szervezet nem képes sokáig fenntartani ezt az ellenanyagszintet, mely 2-3 hónap alatt lecsökken, ez teljesen normális. Viszont a T-sejtek aktiválódnak, osztódni és differenciálódni kezdenek a fertőzött sejteket elpusztító killer T-sejtekké és memória T-sejtekké. A memóriasejtek az antigénnel (jelen esetben a vírus specifikus fehérjéivel) történő ismételt találkozáskor immunválaszt indítanak, ez a szerzett immunitás, mely az élet folyamán folyamatosan fejlődik, természetes (fertőzések) és mesterséges (védőoltások) úton tanul.

Keveset tudunk arról, hogy az „emlékező” memória T-sejtek mennyi ideig, de nem kizárt, hogy élethosszon át képesek felismerni a koronavírus minden típusát.

Szingapúri tudósok megállapították, hogy a hosszú távú sejtes immunitást biztosító SARS-CoV-2 specifikus T-sejtek megtalálhatók mind a COVID-19-ből, mind a 17 évvel ezelőtti SARS-CoV-1 vírusból gyógyultaknál, sőt jelentős, 50% feletti arányban jelen van azokban is, akik soha nem találkoztak ezekkel a vírusokkal, tehát egyik fertőzést sem kapták meg.

Dr. Antonio Bertoletti virológus, a kutatás vezetője (Duke NUS Medical School, Szingapúr) véleménye szerint: „eddig mindenki úgy vélte, hogy az emberiség nem rendelkezik eleve meglévő immunitással a SARS-CoV-2 ellen. Az új kutatási eredmények viszont bizonyítják, hogy a népesség több mint fele rendelkezik egy bizonyos szintű előimmunitással. Esetükben a keresztimmunitást vélhetően az egyszerű náthát, légúti fertőzést okozó, a 6 közül valamelyik koronavírus-fajtával való korábbi találkozás stimulálhatta”.

A Nature c. szaklapban publikált tanulmány hangsúlyozza, hogy a koronavírus-fertőzés fokozza az „emlékező” T-sejtek termelődését, melyek hosszú távú védelmet jelentenek. A kutatási eredmények szerint a 2003-as SARS fertőzésből gyógyultak 17 év után is rendelkeznek vírus-specifikus „emlékező” T-sejtekkel, melyek keresztimmunitást mutatnak a jelenlegi SARS-CoV-2 vírussal.

A 2015–2018 között az Egyesült Királyságban levett donor vérmintákat elemezve azok 50%-ában is megtalálták a SARS-CoV-2 elleni reaktív T-sejteket. Emellett holland, svéd és német lakosok mintáiban is hasonló aktivitást mértek.

Az előimmunitás azonban nem korlátozódik a T-sejtekre: egy másik angol kutatásban ( medRxiv , 2020.07.23) SARS-CoV-2 fehérjékre reaktív IgG antitesteket találtak a 2018-2020 között levett vérmintákban. Ezek képesek voltak elpusztítani a vírusfehérjéket. Ilyen antitestek a felnőttekhez képest sokkal nagyobb – 50 helyett 60%-os – arányban vannak jelen az 1–16 év közötti gyermekekben. Rupert Beale , immunológus (Francis Crick Institute, London) véleménye szerint a gyerekek gyakrabban vannak kitéve más típusú (korona)vírusfertőzéseknek (pl. vírusos náthának), ez magyarázza az IgG magasabb szintjét, illetve fertőzés esetén a jóval enyhébb vagy minimális tüneteket.

Ebből kiindulva egy új, szeptemberi, Skóciában több mint 300 000 felnőtt és családja körében végzett vizsgálatban megállapították, hogy a gyereket nevelő családokban a felnőttek is részesülnek a védettségben, (illetve nyilván a védettséget kialakító előzetes fertőzésben is) annál inkább, minél több gyerekük van.

Esetükben sokkal ritkább volt a COVID-19 pozitív teszt, és fertőződés esetén is enyhébb tüneteik voltak, ritka volt a súlyos, kórházi kezelést igénylő állapot. (medRxiv2020.09.21)

Sokan vannak tehát azon szerencsések, akik fentiek miatt előimmunitással rendelkeznek, s ha nem is kerülik el a fertőződést, tüneteik várhatóan enyhék lesznek.

Források: the-scientist.com, scitechdaily.com, webbeteg.hu, medRxiv

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk