Főzzünk mindenmentes lekvárt!

A nyár első napjaitól egészen őszig lehetőségünk van megtölteni a kamra polcait azokkal a gyümölcsökkel, melyeket nyáron frissen, télen pedig lekvár, dzsem formájában kóstolhatunk. A kora nyári epret követi a cseresznye, meggy, málna, ribizli, fekete szeder, sárgabarack, őszibarack, majd a szilva, de társíthatunk hozzájuk almát, körtét, sőt, akinek kertje van, akár fügelekvárt is főzhet – természetesen, mentesen!

Ma már tudjuk, hogy a tartósításnak nem kötelező kellékei a cukor és a szalicil, s nem kell a gyümölcsöket órákig agyonfőzni, ennél sokkal fontosabb feltétel a mindenre kiterjedő higiénia, az eszközök (üvegek, tetők, fazekak, kanalak stb.) és a környezet (konyha, kezünk és ruhánk) tisztasága.

Csak tökéletesen hibátlan üvegeket és fedőket használjunk! A csavaros tetők belseje nem lehet karcos vagy rozsdás! Ellenőrizzük, hogy a tetők tökéletesen zárjanak!

Előkészületek Alaposan mossuk el az üvegeket és a tetőket, majd a csírátlanításhoz tegyük őket nagy lábasba, néhány ujjnyi vízbe állítva, amit legalább 15 percig forralunk. Ezután eltörlés nélkül, tiszta felültre, szájjal lefelé, kirakjuk őket száradni Van, aki a fertőtlenítést sütőben, mikrohullámú sütőben vagy mosogatógépben, 60 fokos tiszta vízben elmosva végzi.

A gyümölcs A jó lekvár alapja a friss, ép, jó minőségű gyümölcs. Minden a válogatással kezdődik. A túlérett vagy éretlen, sérült, romlott gyümölcsöket szelektáljuk ki. A sérülések körül hamarabb elszaporodnak a káros mikroorganizmusok, amik a lekvár korai romlását okozhatják. Ezeket csak hosszas főzéssel, nagy hőhatással tudnánk elpusztítani, amitől viszont a vitaminok és antioxidánsok károsodnának.

Édesítés Válasszunk minél érettebb gyümölcsöket, hiszen ezek természetes cukor- és vitamintartalma magasabb. A szilva esetében például nincs szükség édesítésre. A savanykásabb gyümölcsöknél cukor helyett használjuk az alacsony kalóriatartalmú nyírfacukrot (xilit), esetleg részben mézet. A xilit magas hő hatására sem veszíti el édesítő erejét.

Sűrítés Ha nem szeretnénk hosszú órákig a fazék mellett állni, és a gyümölcs teljes vitamintartalmát „elfőzni”, lemerhetjük a tetejéről a felesleges levet, és elrakhatjuk szörpnek.

Sűrítésre is használjunk természetes anyagokat, például almapektint (por formában), de készíthetünk vegyes gyümölcslekvárt is a magas pektintartalmú almából, birsalmából és az alacsonyabb pektintartalmú cseresznyéből, meggyből.

Szintén természetes sűrítőként használhatjuk lekvárfőzésnél az útifűmaghéjat . A főzés utolsó 5-10 percében, gyümölcskilogrammonként 1-2 evőkanál útifűmaghéjat adjunk a lekvárhoz.

Színmegtartás Bizonyos gyümölcsök (alma, körte, sárgabarack) főzés során bebarnulnak. Ennek elkerülésére használhatunk citromlevet vagy citromsavat, mely színmegtartó hatásán kívül enyhe tartósító tulajdonsággal is rendelkezik.

A főzés A gyümölcsöt alaposan mossuk meg, szükség szerint magozzuk, hámozzuk, vágjuk kisebb darabokra vagy pürésítsük, ha a főzési időt rövidíteni szeretnénk.

Tegyük magasabb falú fazékba, igény szerint adjuk hozzá az édesítőt (xilitet), folyamatos kevergetés mellett főzzük a kívánt állag eléréséig, szükség esetén a sűrítőanyagot az utolsó 5-10 percben keverjük a lekvárhoz.

Azonnal, forrón töltsük a tiszta üvegekbe, picit rázzuk meg, hogy ne maradjon levegőbuborék a lekvárban, majd töltsük szinte teli az üvegeket, hogy kevés levegő maradjon bennük. Alaposan csavarjuk rá a tetőt, majd fordítsuk fejjel lefelé őket. Akkor sikerült jól a zárás, ha a tetőt nem lehet benyomni, mert vákuum keletkezett, ami szintén fontos a tartósítás szempontjából.

Dunsztolás Ezután helyezzük az üvegeket száraz dunsztba. Ehhez egy nagy edényt vagy tálat béleljünk ki minél jobban takaróval, pléddel. Helyezzük bele óvatosan az üvegeket, majd várjunk néhány napot, míg teljesen kihűlnek. A cél, hogy minél lassabban hűljenek ki, így növelhetjük a mikrobamentességet. Végül az üvegeket a dunsztból kivéve ellenőrizzük: amelyik teteje még mindig kemény, mehet a kamra polcára, száraz, hűvös, fénymentes helyre! Amelyiknél nem alakult ki a szükséges vákuum, azt bontsuk fel, tegyük hűtőbe és mihamarabb fogyasszuk el!

Forrás: ParaMedica EgészségMagazin

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk