A gyümölcsök és zöldségek nem csak a vitaminok miatt fontosak!

 

Ha megkérdeznénk valakit, hogy egészséges-e gyümölcsöket fogyasztani, akkor valószínűleg tízből tíz ember igennel felelne. Ha arról érdeklődnénk, hogy miért tesz nekünk jót a gyümölcs, vélhetően a legtöbben a vitaminoknak tulajdonítanák a dicsőséget, ami azonban csak részben igaz. A növényeket felépítő vegyületekről, a flavonoidokról egyre több szó esik mind a tudományos, mind a szakirányú hétköznapi értekezésekben.

A flavonoidok olyan növényekben termelődő szerves vegyületek, amelyeket a szervezetünk nem tud előállítani. Nevüket a latin „flavus” (sárga) szóból kapták, lévén az ide sorolható anyagok zöme sárga színű. A virágzat flavonoidtartalma miatt elnyeli a napból érkező UV-sugarakat.

Felfedezésüket Szent-Györgyi Albertnek és Rusznyák Istvánnak köszönhetjük, akik 1936-bancitrusfélékből mutatták ki az első flavonoidokat. Jelenleg több mint 8000 féle flavonoidot ismerünk, ezeket tekintjük a legerősebb antioxidánsoknak, megelőzve ezzel többek között a C-, illetve az E-vitamint.

Antioxidánsok révén a flavonoidok védik sejtjeinket a káros környezeti és biológiai hatásokkal szemben, gátolhatják a degeneratív sejtek növekedését, szaporodását, csökkenthetik azok életciklusát. Erősítik a hajszálereket, javítják az érfalak rugalmasságát, áteresztőképességét, fékezhetik az érelmeszesedést, a véralvadást, kedvezően hatnak a trigliceridszintre és a vérnyomásra.

A kutatók a flavonoidokban látják a sokat emlegetett francia paradoxon megoldását is: az alapvetően sok sajtot, növényi és állati zsiradékot tartalmazó francia étrend mellett a franciák szív- és érrendszeri megbetegedéseinek, halálozásainak aránya jelentősen alacsonyabb, mint a környező, kevesebb telített zsírt fogyasztó nemzetek esetében. A megoldást a szakemberek a francia étrend szerves részét képező vörösborok rendszeres fogyasztásában látják, melyek magas flavonoidtartalmukkal nemhogy szinten tartják, de csökkentik a kardiovaszkuláris eredetű megbetegedések és halálozások arányát.

Ugyancsak a gyümölcsökben és a zöldségekben fellelhető népszerű flavonoid a quercetin (kvercetin), mely felfedezése óta, és a hozzá kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok eredményeként komoly hírnevet szerzett, sokoldalú, igen hatékony vegyületként vált ismertté.

A quercetin a növények leveleiben vagy virágában fordul elő, de például a fehér hagyma quercetintartalma is igen jelentős, amelyet csupán az áfonya tud felülmúlni a maga 154 mg/100 g-os értékével.

A vörösborban is megtalálható quercetin az egyik legerősebb hatású anyag lehet – a rezveratrol mellett – a degeneratív folyamatok megelőzése és gátolása terén.

Flavonoid révén természetesen a quercetin is hatással van az immunrendszerre: előnyösen befolyásolja az immunsejtek alapvető funkcionális tulajdonságait, működésük hatékonyságát, ami több tanulmány és vizsgálat szerint – többek közt – allergiák esetén is tapasztalható.

A vörösbor tehát nemcsak rezveratrol, hanem quercetintartalmának is köszönheti a szív állapotára, működésére, a vérnyomásra és a keringési rendszerre kifejtett jótékony hatását.

Szabó László
hatóanyag-szakértő

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk