A hideg miatt betegszünk meg?

A felső légúti fertőzések és az influenza menetrend szerint aratnak a téli hónapokban – a gazdaságnak több tízmilliárdos kárt, a betegeknek pedig szenvedést és gyakran komoly szövődményeket okozva. A védekezést illetően még napjainkban is számos téves nézet van a köztudatban.

● Fertőzés? – Elterjedt nézet, hogy az influenza erősen fertőző betegség. Járvány esetén tehát nem árt az óvatosság, de eddig nem kaptunk választ néhány fontos kérdésre. Miért csak szezonálisan jelentkezik? Miért robbanásszerűen terjed? Hol rejtőzik a járványok között a vírus? Hogyan jelenhet meg azonos szélességi övön, egymástól távoli helyeken is egy időben? Miért nem betegszik meg mindenki?

● Hideg? – A hidegteória ellen szól, hogy a borús, esős évszakban még a trópusokon is megjelenik. A robbanásszerű terjedésre és az egymástól távoli helyeken való egyidejű megjelenésre nem lehet magyarázat a személyről-személyre terjedő fertőzés. Az 1600-as évektől igazolt, hogy az influenza egymástól távoli településeken egy időben ütötte fel a fejét, ahová nem a megfertőzött utazók vitték át, hiszen akkoriban napokba, sőt hetekbe telt lovon vagy szekéren – pláne télen – eljutni egy távoli helyre.

● UV-sugárzás változása? – Hope-Simpson virológus „A járványos influenza terjedése” című könyvében foglalta össze több évtizedes kutatásai eredményét, mely szerint az influenza az UV-sugárzás lecsökkenését követően „egycsapásra” jelenik meg azonos égöv egymástól távoli régióiban. A vírus tehát nem „valahonnan jön”, hanem a járványok közti időszakban az emberekben lappang, akár a herpeszvírus.

Angliában 1968-ban már augusztusban kimutatták a hongkongi vírust, de csak a téli napfordulót követően tört ki a járvány. Az 1700-as évektől feljegyzett nagy világjárványok szinte mindig egybeestek a 11 évenként jelentkező fokozott napfolttevékenységgel, amely bonyolult folyamatok révén tartósan csökkenti az UV-B sugárzást.

● D-vitaminszint? – A sok irányból érkező adatok arra utalnak, hogy az influenzajárványok akkor törnek ki, amikor a népességben kritikus mérték alá csökken a D-vitaminszint.

A D-vitamin immunológiai hatását megismerve érthetővé válik, miért igaz mindez általában a légúti fertőzésekre. A légcsőben és a tüdőben a fertőzésekkel szembeni első védelmi vonalat – a velünk született immunitás részeként – az antimikrobiális fehérjék (katelicidin és béta-defenzin) képviselik. Ezek képesek a légúton bejutó kórokozók széles körét elpusztítani, de csak magas D-vitaminszint esetén termelődnek.

A D-vitamin csontritkulásra gyakorolt hatását vizsgáló kutatás „mellékesen” megállapította, hogy napi 2000 NE szinte már teljes védelmet jelenthet az influenzával szemben. 14 magyar orvosszervezet konszenzus konferenciáján napi 2-4 ezer NE D-vitamin beviteli ajánlást fogalmaztak meg. Más ajánlások szerint felnőtteknek télen napi 10 000 NE, gyerekeknek pedig 13 testsúly kilogrammonként 1-2 ezer NE D-vitamin biztonsággal fogyasztható, s valójában ekkora adaggal tartható fenn a védelmet nyújtó D-vitaminszint. Az egyénre szabott dózis megállapításához érdemes időnként ellenőriztetni a szervezet D-vitaminszintjét.

● A- és D-vitamin Bizonyos értelemben antagonisztikus hatásúak, és természetes életkörülmények között az A:D arányt a napsütés biztosítja, mivel az UV-B sugárzás (és a meleg) az A-vitamint lebontja, a D-vitaminszintézist pedig serkenti. Az emberek általában túl sok A-vitaminhoz jutnak (részben az étrendjük, részben vitamintabletták révén), mely télen az UV-B sugárzás hiánya és a hideg miatt nem bomlik le, felhalmozódik, hatástalanítva a D-vitamin védőhatását. A magas A-vitaminszint ugyanakkor serkenti az influenza vírus szaporodását és fogékonnyá tehet a fertőzésekre.

Összességében tehát az alacsony D-vitaminszint fokozott kockázatot jelent mind a felsőlégúti betegségekre, mind az influenzára. Fontos tudni, hogy magnézium nélkül a D-vitamin szinte hatástalan. Érdemes a D-vitamin mellé K2-vitamint is szedni, hogy a fokozott kalciumfelvétel a csontok erősödését és ne az erek meszesedését eredményezze. Norvégiában például a lakosság magas D-vitamin szintjét nem a napsütés, hanem a halolaj nagy mennyiségű fogyasztása biztosítja.

Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk