Az antibiotikus kúrának megvan a maga ideje

Az antibiotikumok az orvoslás egyelőre nélkülözhetetlen fegyverei, de az egyre terjedő antibiotikum-rezisztencia napjaink egyik növekvő globális problémája. A fölösleges antibiotikum-használat mérséklése pedig mindannyiunk közös érdeke.

A ma uralkodó nézetek szerint az antibiotikum-rezisztencia kialakulását az segíti elő, hogy a betegek idő előtt abbahagyják a gyógyszer szedését. A hivatalos tájékoztatók szerint: „mindig szedje végig az antibiotikum-kúrát akkor is, ha már jól érzi magát, mert a korán abbahagyott kezelés elősegíti a gyógyszer-rezisztens baktériumok kialakulását”. Csakhogy ezt a javallatot a vizsgálatok nem támasztják alá.

Az az aggodalom, hogy a túl kevés antibiotikum adása előidézheti a rezisztenciát, az antibiotikus korszak hajnalán,1941-ben született. Ma már tudjuk, hogy az antibiotikum-rezisztencia legtöbb formája, amely ma veszélyt jelent, nem a kezelt baktériumtörzsek között alakul ki.

Az antibiotikus kezelés valójában a rezisztencia kialakulásának a motorja. Amikor egy baktériumfajta megtámadja a szervezetet és meg tudja vetni a lábát, akkor szaporodni kezd. Az osztódások során spontán mutációk lépnek fel, s ha antibiotikus kezelést alkalmazunk, lehetnek olyan mutánsok, amelyekre nem hat a gyógyszer. Így ezek kezdenek elszaporodni, míg az antibiotikumra érzékenyek elpusztulnak. Így tulajdonképpen maga a kezelés „válogatja ki” és teszi uralkodóvá a rezisztens baktériumfajtát.

Bizonyos fertőzések esetén, mint például a tuberkulózis, a gonorrhea vagy a HIV, a rezisztens alfajok kialakulásának az esélyét növeli, ha csak egyféle antibiotikumot alkalmaznak.

A korai, tuberkulózissal végzett klinikai vizsgálatok során kiderült, hogy a rezisztencia elkerülhető, ha kombinált antibiotikus kezelést alkalmaznak. Ellenkező esetben rezisztens törzsek jönnek létre és terjednek el.

Azonban a legtöbb veszélyt jelentő rezisztens baktériumfaj nem a kezeléssel célba vett baktériumokból alakul ki, hanem a szervezetben élő olyan baktériumokból, amelyekkel az egészséges szervezet békében együtt él. A fő veszélyt az Escherichia coli és az ún. ESKAPE csoport (a bacik kezdőbetűjéből alkotott mozaikszó, azaz az Enterococcus faecium, a Staphylococcus aureus, a Klebsiella pneumoniae, az Acinetobacter spp, a Pseudomonas spp és az Enterobacter spp) jelenti.

Amikor antibiotikumot szed valaki, akkor a bőrén, a nyálhahártyáin és a beleiben élő ártalmatlan baktériumokat is „eltalálja” az antibiotikus kezelés, és közülük alakulnak ki olyan rezisztens baktériumok, amelyek később veszélyes fertőzéseket okozhatnak.

Ez a kezeléssel járó, mintegy mellékesen kialakuló rezisztencia jelent manapság komoly veszélyt, és ennek kockázata annál nagyobb, minél tovább tart az antibiotikus kezelés. Ezek a rezisztens baktériumok aztán úgy adódnak át emberről emberre, hogy a baktériumot terjesztők amúgy sokszor egészségesek.

Az is nagy veszélyt jelent, hogy a baktériumok között megy a „cserebere”, azaz a rezisztenssé vált baktérium más törzsek egyedeinek is átadhatja azokat a génjeit, melyeknek az ellenálló képességét köszönheti, így szinte a semmiből olyan rezisztens törzsek is kialakulnak, amelyek a kezelés során szóba sem jöttek.

Egy friss vizsgálat szerint a közösségben elkapott tüdőgyulladás esetében a láz megszűntekor abbahagyott antibiotikus kezelés ugyanolyan hatásos, mint a végig szedett kúra, ráadásul sokkal kisebb a kockázata a rezisztens fajok kialakulásának. Sok hasonló vizsgálatra volna szükség.

Máig érvényben van a „teljes kúra végig szedése” szabály, jóllehet ezt meggyőző bizonyítékok nem támasztják alá. Meg kell értenünk, hogy a „végig szedéssel” nem csökken, hanem nő az antibiotikum-rezisztencia veszélye. Világossá kell tennünk, hogy az antibiotikum egy értékes, de véges fegyverünk, amit fontos megőriznünk!

Ennek érdekében az antibiotikum-szedést tehát az adott beteghez és a konkrét betegségéhez kellene igazítani, mivel a betegek egymástól eltérő módon reagálnak a kezelésre. A legtöbb esetben a „szedjük végig” helyett azt a szabályt lenne érdemes követni, hogy addig szedjük, amíg jól nem leszünk.

Forrás: Llewelyn MJ és mtsi: The antibiotic course has had its day. BMJ. 2017 Jul,
ford. Szendi Gábor, a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk