Fogamzásgátlás és termékenység

A hormonális fogamzásgátlók családja nekem mindig is kockázatos gyógyszerosztálynak tűnt, és az utóbbi évek kutatási eredményei nem az ellenkezőjéről győztek meg.

Ha jól belegondolunk, nehéz elképzelni, hogy éveken át büntetlenül be lehet avatkozni a nők hormonális rendszerébe. Mert mit is csinál ez a tabletta? Megakasztja a női hormonális ciklust, s folyamatosan az álterhesség állapotát szimulálja. A „havi vérzés” ugyancsak színlelt vérzés, nem felel meg a normál ciklusban bekövetkező folyamatoknak. Csak arra találták ki, hogy a nők nőnek érezhessék magukat.

A 20. század a nők felszabadításához vezetett, megadatott nekik a tanulás, a karrierépítés a gyermekvállalás elhalasztásával, a teherbeesés időzítésével. Ennek sok természetes módszere is van (volna), de a nők nagy része a fogamzásgátlás hormonális módját választotta.

 

Vajon hány férfi volna hajlandó olyan tablettát szedni, ami terméketlenné teszi őt évekre. Még akkor is kevesen vállalnák, ha bizonyítanák nekik, hogy a tabletta abbahagyása után a termékenységük visszatér. Mert ugye, mi van, ha mégsem?

A nők – úgy tűnik – kevésbé aggódnak emiatt. Ennek egyik oka az is lehet, hogy nem mindenki érti, mi is történik a fogamzásgátlás során. Sokan, akiknek menstruációs problémái vannak vagy a policisztás ovárium szindróma (PCOS) tüneteitől szenvednek (szőrösödés, hajhullás, pattanások), boldogok, hogy a fogamzásgátló hatására „megjön” a rendszeres menstruációjuk, rendeződnek a tüneteik. Nem tudják, hogy a PCOS nem megoldódott, csupán elfedődött, s nincs menstruációjuk, csupán egy „álvérzés”.

A baj akkor kezdődik, amikor a nő teherbe szeretne esni, elhagyja a fogamzásgátló tablettát, és ugyanott (pontosabban rosszabb helyzetben) találja magát, mint amikor elkezdte: nincs vagy rendszertelen a menstruációja, és visszajönnek a PCOS tünetei is.

Kathrine Birch Petersen és munkatársai 2015-ben egy meddőségi klinikán végezték el vizsgálatukat. Többszáz fogamzásgátlót szedő nőt hasonlítottak össze fogamzásgátlót nem szedő nőkkel. A hormonális és ultrahangos vizsgálat eredménye lesújtó volt. A tartósan fogamzásgátlót szedőknél a petefészek mérete a felére zsugorodott, lecsökkent a petesejt kezdemények száma, és kb. 20%-kal csökkent a nők termékenységét legpontosabban jelző anti-Müllerian hormonok szintje. – Nehéz elhinni, hogy ez a tabletta elhagyása után gyorsan visszarendeződik.

Vizsgálatok szerint a fogamzásgátló szedésének időtartamával arányosan csökken az ún. petefészek rezerv, azaz megrövidül a nő termékeny életszakasza. A korai menopauza esélye 12%-kal nagyobb azoknál, akik legalább 3 évig szedtek fogamzásgátlót.

Mivel a fogamzásgátló hatására lecsökken a termelődő androgének mennyisége is, ez érthetővé teszi, miért csökken a nők szexuális vágya a fogamzásgátló szedése alatt.

További mellékhatás, hogy a szedés idejével arányosan csökken a nők csontsűrűsége is. Ha női hormonok, akkor rögtön felmerül a rák kérdése is. A petefészekrák kockázata ugyan csökken, de a mellráké összevont elemzések szerint – 50%-kal nő.

A fogamzásgátlók szedésének súlyos következménye lehet a vénás és artériás trombózis, melynek kockázata a modern tabletták esetében is 5-6-szoros a tablettát nem szedőkhöz képest.

Hassan és Killick, kutatásukban 2841 terhes nőt kérdeztek ki arról, mennyi idő múlva sikerült teherbe esniük a fogamzásgátló elhagyását követően. A más módon védekezőkhöz képest a fogamzásgátlót szedőknél a várakozási idő kétszeres volt, a fogamzásgátló elhagyását követő 6 hónapban a megtermékenyülés esélye 34%-os volt.

Nem reménytelen tehát a fogamzásgátló utáni megtermékenyülés, de fontos tudnunk olyan kockázatokról, melyeket ma még esetleg bagatellizálnak, de holnap talán már komoly problémaként beszélnek róla. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy akiknek veleszületett vagy egyéb okok miatt csökkent a petefészek rezerve, jó-e megkockáztatni a fogamzásgátlást. Mivel ilyen szűrést – tudtommal – nem szoktak végezni a tabletta felírása előtt, ennek a kockázatnak mindenki ki lehet téve, aki hormonális fogamzásgátlást alkalmaz éveken át.

A hormonális fogamzásgátlás elterjedése óta a nő – a férfi szempontjából – szexuálisan a házasság kényszere nélkül is elérhetővé vált, és ez alapvetően átírta a nemek évmilliós viszonyát. Korábban a szex előbb-utóbb gyermekáldásba torkollott, s ezért mindkét fél, de különösen a nők igencsak megfontolták kivel és mikor kezdenek nemi életet. A megváltozott körülmények között a férfiak egyre kevésbé hajlandók elköteleződni tartós párkapcsolatokban. Rohamosan csökken a házasságkötések száma, egyre kevesebb gyermek születik – azok jó része is vagy bizonytalan jövőjű élettársi kapcsolatokban születik, vagy elvált családokban nevelkedik. Sok nő – hazánkban az arány 11% – már örökre gyermektelen marad, részben a túl sokáig halogatott gyermekvállalás, részben a tudatosan választott gyermektelen életforma miatt.

Mindezek fényében apróságnak tűnik, hogy a nő a fogamzásgátló szedése alatt választja ki gyermeke apját, így könnyen előfordulhat, hogy immunológiai összeférhetetlenségük miatt a házasság terméketlen lesz, vagy komoly terhességi komplikációkkal kell majd megküzdenie. Az immunológiailag megfelelő partnert ugyanis a nő a szaglása alapján ismeri fel – ami a fogamzásgátló hatására megváltozik –, és pont azoknak fogja a testillatát vonzónak érezni, akiktől csak nehézségek árán tud majd gyermeket szülni.

A hormonális fogamzásgátlás sajnos tipikus példája annak, miként képes ma az ember saját evolúcióját nem kívánatos irányba eltéríteni.

Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk