Magas vérnyomástól a demenciáig

A kezeletlen magas vérnyomás számos problémát okozhat azáltal, hogy hosszú távon szűkíti és merevebbé teszi az ereket. A következmények között szerepel a szív-érrendszeri okokra visszavezethető demencia is.

A kezeletlen magas vérnyomás eredményeként idővel lerakódások, plakkok jelenhetnek meg az erek falán, melyek rontják a vérellátást, ami súlyos érelmeszesedéshez vezethet – például a szívizomzatban, a vesében, a szem ütőereiben vagy akár az agyban. Emiatt jelentősen növekszik az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség, a vakság és a demencia kockázata.

Ez utóbbi magyarázata, hogy a vérellátás zavara következtében kevesebb oxigén és tápanyag jut az agyba, így az agysejtek károsodhatnak, akár el is halhatnak. Ez a rombolás megmutatkozhat az adott személy memóriájában, gondolkodásában, koordinációjában, megértési és beszédképességeiben. Ezt a jelenséget nevezzük vaszkuláris – vagyis szív-érrendszeri eredetű demenciának.

A demencia (elbutulás) általában egy progresszív folyamat, ami idővel egyre súlyosabb tünetekkel jár.

A demenciák okai között – az Alzheimer-kór után – a szív-érrendszer ok a második leggyakoribb kiindulópont. Önmagában a vaszkuláris demenciára sajnos nincs gyógymód, de a kezelés lassíthatja az állapotromlást. Kezelni a probléma kiinduló okát, így például a cukorbetegséget, a magas koleszterinszintet vagy a vérnyomást és egyéb szívproblémákat szükséges.

A kardiológus által a diagnózis alapján rendelt értágító, vérnyomáscsökkentő, keringésjavító, illetve a pszichiáter által felírt speciálisan demenciára ható gyógyszerek mellett a kezelés másik pillére az életmód.

Ennek fontos része az állapot függvényében előírt rendszeres kardio- és izomfejlesztő testmozgás; a zöldségekre, gyümölcsökre, alacsony zsírtartalmú tejtermékekre, fehér húsokra épülő kiegyensúlyozott táplálkozás, például DASH-étrend; a normál testsúly visszaállítása, (mely leadott 10 kilogrammonként 5-20 Hgmm vérnyomáscsökkenést eredményezhet); az érszűkítő, vérnyomást növelő dohányzásról való leszokás; az agy „tornáztatása” rendszeres külső ingerekkel (pl. keresztrejtvény, kirándulás, társasjáték, nyugdíjasklub).

Dr. Kapocsi Judit Ph.D.
Med. habil. e. docens, kardiológus, belgyógyász főorvos
kardiokozpont.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk