Mi köze a stressznek az ízületi fájdalomhoz?

A hétköznapjainkat gyakran kísérő tartós stressz, az aggodalmak, szorongások előbb-utóbb nemcsak lelki, de testi panaszokat is eredményeznek. A közismertebb pszichoszomatikus betegségek – magas vérnyomás, szívritmuszavar, egyéb szív-érrendszeri betegségek, gyomorfekély, gyulladásos bélbetegségek stb. – mellett gyakran jelentkeznek mozgásszervi panaszok, izom- és ízületi fájdalmak is. A krónikus fájdalom elviselése ugyanakkor önmagában – lelki okok nélkül is – feszült, stresszes állapotot eredményez – s ezzel már be is zárult az ördögi kör.

Szervezetünk természetes reakciója, hogy a munka vagy a magánéleti nehézségek során jelentkező stresszhelyzetre, fenyegetettségre, sokkhatásra, vagy egy erőnket és lehetőségeinket meghaladó feladatra, kihívásra a menekülés kényszerével reagál. A stresszreakció attól függetlenül létrejön, hogy a kihívás valóságos vagy csak egy belső késztetés – például megfelelési kényszer – által keltett feszültségről van szó.

A stressz hatásai sokféle módon jelentkezhetnek, van, akit lebénítanak, van, aki felpörög és megállíthatatlan cselekvési kényszert érez, vagy gyomorgörcsöt, hasmenést kap, allergiás, asztmás tünetei erősödnek, esetleg a felszökő vérnyomástól erős fejfájása lesz, s igen sokan reagálnak akár a görcsös állapotig fokozódó izomfeszüléssel.

A gyakori vagy tartós stressz hatására krónikussá válik az egyes izomcsoportok feszülése, ami önmagában is fájdalmat okoz, ráadásul megváltoztatja, hosszú távon rontja a hozzájuk tartozó ízületek működését, tápanyag- és vérellátását, így azok is fájdalmassá válhatnak. Fontos tudnunk, hogy pszichés eredetű panaszok esetében is a fájdalom valódi, tehát enyhítése megfelelő módszerekkel nem nélkülözhető.

E panaszok egyéni érzékenységtől függően testszerte kialakulhatnak, leggyakrabban a nyak, váll, hát és derék érintett, de panaszok jelentkezhetnek a térd- és csuklóízületekben is. Sokaknál a feszültség az alkar és a kéz izmaira koncentrálódik, még többen vannak, akik az állkapcsukat , fogaikat szorítják össze, ami az állkapocs és a nyaki gerinc ízületeiben okoz panaszokat. Sokan észre sem veszik, hogy munka közben önkéntelenül felhúzzák a vállukat, ami erős fájdalmat okozhat a nyak, a váll és a csuklyásizom területén.

Érdekes módon e panaszok sokkal gyakoribbak a nők körében. Egy kutatás során egyetemi hallgatókat, illetve számítógépes munkát végzőket vizsgáltak, s mindkét csoportban a nők közül sokkal többen számoltak be nyak- és hátfájásról, mint azt foglalkozásuk magyarázná. Ismert, hogy a nyaki fájdalom kialakulására a pszichés tényezők is jelentős hatással vannak, a kutatás azonban egyértelműen bizonyította, hogy ez nők körében sokkal intenzívebb. Az egyetemista lányok és az irodában dolgozó nők esetében a stressz nagyobb fokú megélése volt tapasztalható a vizsgálatban résztvevő fiúkhoz, férfiakhoz képest.

Mozgásszervi panaszok jelentkezése esetén – a diagnózis felállítása érdekében – forduljunk szakorvoshoz! Akár megelőzésként, akár a panaszok enyhítésére, a tünetmentes állapot elérésére és fenntartására alkalmazzuk a kezelőorvos által javasolt gyulladáscsökkentő, nyugtató, az izmok és ízületek állapotát javító készítményeket, gyógyszereket. A terápia kiegészítésére alkalmazhatunk természetes, gyógynövénytartalmú vagy aromaterápiás készítményeket, krémeket, borogatásokat, de a gyógyfürdők és egyes fizikoterápiás kezelések, illetve az izmok feszülését oldó, nyugtató hatású, a fájdalmat is csökkentő masszázsok is jelentős javulást hozhatnak.

Ugyanilyen fontos a mindenkori állapothoz igazodó rendszeres és célzott testmozgás az izmok és ízületek mozgáskészségének, rugalmasságának, megfelelő vérellátásának biztosítása érdekében. A testedzés hangsúlyos részét képezi az izmok, ízületek lassú, türelmes nyújtása, mely önmagában is feszültségoldó hatású mind fizikai, mind lelki szinten.

Mozgásszervi panaszok esetében is gyorsítja a gyógyulást, ha megőrizzük, illetve helyreállítjuk lelki egyensúlyunkat. Oki terápiaként, nem nélkülözhető a napi szintű stresszoldás, relaxáció, a számunkra megfelelő stresszkezelési technikák elsajátítása és rendszeres gyakorlása.

Forrás: ParaMedica EgészségMagazin

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk