6 fontos tünet, amit a menedzserkardiológia vizsgál

A menedzseréletmódot folytató nők és férfiak életében jelenlévő stressz számos probléma forrása lehet. A bajt nemcsak a feltűnő mellkasi fájdalom és az erős szívdobogás jelezheti, de apróbb tünetek is.

Folyamatos stresszhelyzetben növekszik az ún. szimpatikus vegetatív idegrendszer aktivitása, valamint bizonyos stresszhormonok szintje, melyek többek között emelkedett vérnyomást, vércukorszintet, szapora pulzust eredményeznek. Ezek a tényezők pedig egyenként is a szív- érrendszeri betegségek önálló rizikófaktorai. A gyakori stresszhelyzetekben élőknél ez a stresszre adott, egyébként teljesen normál reakció állandósulhat, és olyan betegségeket okozhat, mint például a szívritmuszavar vagy a szívinfarktus. A jelenség különösen gyakran figyelhető meg a menedzser- életformát élőknél. Esetükben nem ritka a napi 10-12 órás folyamatos, nagy stresszel járó munka, amelynek szinte egyenes következménye a már akár 35-40 éves korban jelentkező szív-érrendszeri betegség, mely ilyen korán főként férfiaknál jelentkezik.

A nők 55 éves kor körül és az után szembesülhetnek e panaszokkal – sokszor előzetes tünetek nélkül. Az életkorban látható eltolódás mögött biológiai okok állnak: a hölgyek menopauza után válnak sebezhetőbbé, amikor az ösztrogéntermelésük már nem védi őket a szívproblémákkal szemben.

A menedzserkardiológiai kivizsgálást a következő tünetek feltétlenül indokolják:

1. Gyors kifáradás fizikai terheléskor – Jellemző tünet, hogy a korábban gond nélkül végzett mozgás egyre jobban fáraszt, vagy esetleg látványosan csökken a teljesítmény. Ilyenkor a szív általában nem képes elegendő vért pumpálni a testbe. Ha még pihenés után is kimerültnek érezzük magunkat, mindenképp indokolt a kivizsgálás. Vonatkozik ez arra is, ha mentálisan nem tudjuk a korábban megszokott teljesítményt nyújtani.

2. Szexuális problémák – Férfiaknál a merevedési zavar klasszikus jele lehet a szívbetegségnek. A tünet mögött más okok (például szorongás, stressz, kimerültség, egyéb fiziológiai faktorok) is állhatnak, de gyakori, a beszűkült artériák képtelenek a péniszbe pumpálni a vért.

Az erektilis diszfunkció két leggyakoribb szív-érrendszeri oka: az érelmeszesedés , mely az ereket szűkíti és merevíti, illetve az endothel diszfunkció, mely megakadályozza az erek megfelelő ellazulását, így megnehezíti a véráramlást. Szexuális problémák esetén tehát férfiaknak javasolt az urológus mellett a kardiológust is felkeresni.

3. Mellkasi szorítás, fájdalom – A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet, különösen, ha fiatalabb vagy középkorú, ám stresszes életet élő személy tapasztalja. Igen gyakran maga a stressz okozza a pánikszindrómához hasonló érzést, de szívprobléma is állhat a háttérben. A szívbetegség miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzően akkor alakul ki, amikor az érintett aktív, a tünet lassan teljesedik ki, és inkább nyomásérzést jelent, mint szorítást, valamint a fájdalom gyakran más testrészekben is jelentkezik.

 

4. Nyak- vagy állkapocsfájdalom – A mellkasi fájdalom gyakran együtt jár a nyak, az állkapocs vagy a vállak fájdalmával, sőt előfordulhat, hogy a mellkasban nem is jelentkezik panasz. A nyak- és az állkapocsfájdalom ugyanakkor angina pectorisra is utalhat, amikor a szív nem jut elég oxigéndús vérhez. Ennek háttérében legtöbbször a koszorúér-meszesedés miatt kialakult szűkület húzódik meg, és mindenképpen kardiológiai vizsgálatot és kezelést igényel.

5. Légzési problémák alvás közben – Azoknak, akik éjszaka levegő után kapkodva ébrednek (vagyis alvási apnoé betegségük van) megnő a kockázatuk a magasvérnyomás betegségre, a szívinfarktusra, a stroke-ra és a pitvarfibrillációra. Az oxigénhiány ugyanis nemcsak a vérnyomást emeli meg, hanem a szívritmust is felpörgeti. Éjjel gyakran szívritmuszavarok is kialakulnak, ami nagy veszélyt jelent. Nem véletlen, hogy ha a kardiológus rendszeres éjjeli ritmuszavarra derít fényt, azonnal alvásvizsgálatot javasol.

6. Duzzadt lábak – Ha alig tudjuk a cipőbe bepréselni a lábunkat, vagy nagyon mélyen bevág a zokni gumija, ez utalhat vénás keringési zavarra és szívproblémára is. Amennyiben a szív nem keringteti megfelelően a vért, a vénák a felesleges folyadékot előbb-utóbb a testszövetekbe pumpálják, például a lábakba és a hasba. Ha a bőrünket benyomva, sokáig ott marad a mélyedés, mindenképpen szükséges a kardiológiai kivizsgálás.

A menedzserkardiológia természetesen nem csupán az orvosi vizsgálatokra épül, hiszen például a szívultrahangon, a terheléses EKG-n, a nagylabor, az arteriográfos és a szívstressz vizsgálatokon túl nagy hangsúly helyeződik az életmód orvoslásra is. A munkaképesség megtartása érdekében – az esetleg szükséges gyógyszerek mellett – a kezelés részét képezi a mozgás-, a táplálkozás- és a mentális terápia is, ami jelentősen kihat az életminőség és a teljesítőképesség javítására is.

A nők védik a férfiak szívének egészségét?

Külföldi és hazai felmérések is igazolják, hogy a nők nyitottabbak az életmóddal kapcsolatos információkra és gyakrabban vesznek részt szűrővizsgálatokon, mint a férfiak. Gyakran a nők jelentik be, kísérik el párjukat az egészségi szűrésekre, hiszen az urak hajlamosak legyinteni, figyelmen kívül hagyni az egyhébb panaszokat, pedig ők többet dohányoznak és több alkoholt is fogyasztanak életük során. így nekik különösképpen szükségük van támogatásra a korai felismerés érdekében.

Az Egyesült Államok és hazánk férfilakossága körében is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot. Ezt követik a daganatos betegségek, míg a harmadik helyen az USA-ban a balesetek, míg Magyarországon az emésztőszervi megbetegedések állnak.

A szív- és érrendszer betegségei évszázadokkal ezelőtt nem is voltak jelen. Mára azonban eltunyultunk, rendszeresen többletkalóriát fogyasztunk, ráadásul szénhidrátban, sóban és cukorban gazdag gyorsételek formájában, dohányzunk, és jóval több a feszültség a napjainkban, mint száz évvel ezelőtt. Az emberi szervezet nem erre van konstruálva, hanem vadászatra, menekülésre, fizikai aktivitásra. Hiába feledkeztünk meg erről az elménkben, a testünk nem felejt, és rosszul reagál arra, ha egész nap a képernyő előtt ülünk.

A problémák gyökere sokszor a mozgásszegénység, így rendkívül fontos a rendszeres, tudatos testmozgás.

A Magyar Kardiológusok Társasága a kockázatok csökkentése érdekében a következőket ajánlja:

  • rendszeres testmozgás, a testsúly normalizálása;
  • a dohányzás mellőzése;
  • vérnyomás- és vérzsírszint normál tartományban tartása;
  • friss zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabona, szárnyasok, halak és olajos magvak rendszeres fogyasztása;
  • a transzzsírokat, hozzáadott cukrot és túl sok sót tartalmazó ételek fogyasztásának visszaszorítása.

Dr. Vaskó Péter
kardiológus szakorvos
kardiokozpont.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk