Miért fáj a vállam?

A traumák, sportsérülések mellett a vállal kapcsolatos tartós panaszok leggyakoribb formája az ízületi gyulladás (arthritis), mely más ízületekre is kiterjedhet. Ne keverjük össze azonban ezzel az igen gyakori „befagyott váll” szindrómát, melyen megfelelő kezelésekkel hatékonyan segíthetünk.

A befagyott váll szindróma jellemző tünete az állandóan fájdalmas, beszűkült mozgású, merev vállízület, akár mindkét vagy csupán az egyik vállban. Az idő előrehaladtával egyre gyakoribbá válik ez a panasz, mely nőket valamivel nagyobb arányban érint.

A szindróma oka egyelőre nem tisztázott pontosan, de feltételezhetően a váll szöveteinek gyulladása és az emiatt kialakult hegesedés állhat a háttérben. Ha ugyanis a vállízületi tok begyullad és megvastagszik, nemcsak fájdalmat okoz, de kevesebb lesz a hely vállban a mozgáshoz, tehát az irritáció csak fokozza a problémát.

Természetesen konkrét sérülés, törés is okozhat mozgásbeszűkülést, de gyakrabban érinti ez a tünetegyüttes a cukorbetegeket, a szívbetegeket, a stroke-os személyeket, a Parkinson-kóros és a pajzsmirigybetegeket is.

Az állapot stádiumai

A befagyott váll szindrómát általában 3 fázisban szokás osztályozni, amelyek rosszabbodást és javulást is mutathatnak.

1. Fájdalmas fázis: ilyenkor a fájdalom egyre növekszik, egyre nehezebb mozgatni a vállat, különösen éjszaka jelentkezik erős fájdalom. Ez a stáció 6 héttől 9 hónapig tarthat.

2. Befagyott váll fázis: a fájdalom ilyenkor már nem fokozódik, de a váll merev. 4–6 hónapig tarthat ez az állapot, amelyben az ízület mozgása változó mértékben korlátozott.

3. „Olvadó” fázis: egyre könnyebbé válik a mozgás, 6–24 hónap alatt a fájdalom időnként fel-fellobbanhat, de lassan megszűnik. Bár a befagyott váll szindróma magától is rendbe jöhet, de ez a folyamat akár évekig is eltarthat. Aki azonban szeretné sokkal gyorsabban visszanyerni a szabad, fájdalommentes mozgást, mindenképpen forduljon orvoshoz. Ha ugyanis felállítjuk a diagnózist, számos lehetőségünk van segíteni a páciensnek.

A legfőbb cél, hogy csillapítsuk a gyakran igen erős fájdalmat és növeljük az ízület mozgathatóságát.

Természetesen az olyan házilagos módszerek is segíthetnek, mint a hideg-meleg borogatás vagy a vény nélküli fájdalomcsillapítók, tartós megoldás azonban ezektől jellemzően nem várható. A helyi gyulladáscsökkentő injekció hatékony első lépés lehet a gyógyulás felé, hiszen gyorsan csökkenti a fájdalmat, így nagy megkönnyebbülést jelenthet a szenvedő páciensnek.

Hosszabb távon mindenképpen szükség van a funkcionális gyógytornára, és nagyon jó hatású lehet a lökéshullám kezelés is. Ez utóbbi nemcsak a konkrét panaszok csökkentésének eszköze, de az oki kezelésnek is fontos pillére lehet. Aki pedig már találkozott a befagyott váll szindrómával vagy hajlamosító betegségekkel él, jól teszi, ha a kiújulás megelőzésére is hangsúlyt fektet.

Mit tehetünk a megelőzésért?

Aki hajlamos a vállízületi problémákra, annak érdemes az ebből a szempontból kockázatosabb sportokat – például a teniszt, a súlyemelést, a dobással, hajítással járót – nagy körültekintéssel űzni vagy mellőzni. Ezen kívül olyan gyógytornát is érdemes végezni, amely erősíti ezt a területet. Íme, pár megelőző hatású gyakorlat:

 
  • Húzzuk a karunkat keresztben a mellkasunk előtt a másik kezünkkel, és tartsuk így fél percig, majd lazítsuk el. Mindkét karral ismételjük.
  • Fogjuk meg mindkét kezünkkel a másik könyökünket, így emeljük fel a fejünk fölé. Majd engedjük vissza magunk elé. Ezután az összekulcsolt karokat toljuk el először balra, majd vissza középre, végül jobb oldalra.

Érdemes ezeket a gyakorlatokat rendszeresen, napi szinten elvégeznünk, hogy elejét vegyük az állapot romlásának, a hétköznapjainkat megnehezítő fájdalmas panaszoknak.

Dr. Páll Zoltán
sebész, traumatológus, sportorvos
fajdalomkozpont.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk