Homo Empathicus

A 21. század az empátia kora?

Sokat hallunk róla, de mi is valójában az empátia? Kutatások szerint: egy szokás, mely által növelhetjük életminőségünket. Készség, hogy „járni tudunk más cipőjében”, hogy megértjük más érzéseit, nézőpontját, és ezt felhasználjuk cselekedeteink során. Ez különbözteti meg a kedvességtől és a sajnálattól.

George Bernard szerint „ne azt tedd, amit veled szeretnéd, hogy tegyenek – lehet, hogy nekik más az ízlésük”. Az empátia a másik ízlésének, szükségleteinek megismeréséről szól.

A korábbi nézet, miszerint alapvetően önző lények vagyunk, manapság abba az irányba mozdul, hogy homo empathicusok is vagyunk, akiket empátiára, kooperációra, kölcsönös segítségnyújtásra huzaloztak.

Az empatikus agy

Idegkutatók az elmúlt évtizedben egy tíz részből álló „empátiahálózatot” azonosítottak az emberi agyban. Ennek sérülése esetén képtelenek vagyunk megérteni más emberek érzéseit. Evolúcióbiológusok, mint Frans de Walla rávilágítottak, hogy „szociális állatok” vagyunk, akik tovább fejlődtünk, hogy törődjünk egymással. Pszichológusok pedig rávilágítottak, hogy az élet első két évében megélt erős kötődő kapcsolatok empátiára tanítanak.

Az empátia fejlődése azonban nem áll meg gyermekkorban. Egész életünk során gondoskodhatunk gyarapodásáról, és komoly erőforrásként használhatjuk szociális és társadalmi változások eléréséhez. Szociológiai, pszichológiai, történelmi tanulmányok megvilágítják, hogy lehet az empátiát hozzáállássá, a mindennapi életünk részévé tenni, és ezen keresztül javítani a körülöttünk lévők életén.

 

Íme, a magas empátiás készségű emberek hat tulajdonsága:

1. Kíváncsi az idegenekre

A Magas Empátiás Készségű Emberek (továbbiakban MEKE-k) kíváncsiak az idegenekre. Megőrizve a gyermekkori kíváncsiságukat – melyet a társadalom oly ügyesen próbál kiirtani belőlünk – beszélgetnek a buszon a mellettük ülővel.

A kíváncsiság eredményeként olyan emberekkel, életekkel, világlátással találkozunk, amely kívül esik a megszokott szociális környezetünkön, és ezáltal növeli az empátiánkat. Martin Selingman boldogságguru szerint a kíváncsiság meghatározó személyiségjegy, amely növelheti elégedettségünket. Ugyancsak jó gyógyír lehet a krónikus magányosságra, mely például, az amerikaiak egyharmadát érinti.

Minden nap találkozunk érdekes idegenekkel. A tetovált postásnővel, az új kollégával, aki mindig egyedül ebédel. A kíváncsiság hívei arra buzdítanak, hogy egy kis bátorságot gyűjtve minden héten kezdeményezzünk beszélgetést egy ismeretlennel!

2. Az előítéletek helyett a hasonlóságokra figyel

Mindannyiunknak vannak előítéletei, de a MEKE-k azt keresik, amiben hasonlók másokhoz, nem azt, amiben különböznek. Ennek köszönhetően az empátia képes felülírni az előítéleteket, a gyűlöletet és megváltoztatni a gondolkodásunkat.

3. Tapasztalatokat szerez

A sziklamászás vagy a sárkányrepülőzés extrém sportnak számít? Akár ki is próbálhatnánk a tapasztalaton alapuló empátianövelést, mivel ez a legnagyobb kihívást jelentő, de valószínűleg a legkifizetődőbb módja az empátia növelésének.

Van egy régi amerikai mondás – „Tégy meg egy mérföldet a másik mokaszinjában, mielőtt kritizálod.” A MEKE-k ezt követik, és direkt tapasztalatot gyűjtenek mások életével kapcsolatban.

George Orwell inspiráló példa erre. Miután az 1920-as években rendőrként szolgált Burma szigetén, visszatért Angliába, hogy tanulmányozza a társadalom perifériáján tengődők életét. „Alá akartam merülni az elnyomottak világába” – mondta. Csavargónak öltözött és Kelet-London kéregetői és hajléktalanjai közt élt az utcán. A Csavargóként Párizsban és Londonban című kötetben örökítette meg a hiedelmeiben, prioritásaiban, kapcsolataiban bekövetkezett radikális változást. Nemcsak arra jött rá, hogy a hajléktalanok nem részeg gazemberek, hanem barátságokat is kötött és csodás irodalmi anyagot gyűjtött. Ez volt élete legnagyobb utazásélménye. Rájött, hogy az empátia nemcsak jóvá tesz, de jó is annak, aki gyakorolja.

Mindannyian tehetünk ilyen kísérletet: aki hívő, próbája ki, milyen egy másik vallás miséjén részt venni, vagy töltsük a következő nyaralást önkéntesként egy fejlődő ország távoli kis falujában. Higgyünk John Dewey filozófusnak: „minden valódi tudás tapasztalás útján szerezhető.

4. Figyelmes és nyitott

Az empatikus beszélgetőtársnak két tulajdonsága van. Az egyik a valódi meghallgatás elsajátítása. Marshall Rosenberg, az erőszakmentes kommunikáció (EMK) atyja szerint „a legfontosabb, hogy képesek legyünk valóban jelen lenni, az adott pillanatban megérteni, mi zajlik a másikban, mit érez és mire van épp szüksége”.

A másik fontos képesség, hogy sérülékennyé kell tudnunk válni. Le kell vennünk az álarcot, és meg kell mutatni az érzéseinket a másik embernek, mert ez nélkülözhetetlen a szoros empatikus kapcsolódáshoz.

Az Izraeli-Palesztin Szülői Kör átvitte mindezt a gyakorlatba. Összehozták a két oldal gyászoló családjait, hogy beszéljenek magukról és hallgassák meg egymást. Ahogy megosztották egymással a szeretteik elvesztésének történetét, ráeszméltek, hogy – bár politikailag a kerítés ellentétes oldalán vannak – ugyanazt a fájdalmat élik át. Ez segített, hogy létrejöjjön a világ legerősebb béketeremtő mozgalma.

5. Inspirál másokat

Az empátia lehet tömeges jelenség is, amely alapvető társadalmi változásokhoz vezethet. A 2004-es ázsiai cunami kapcsán megfigyelhető óriási társadalmi összefogás a sokkoló videók hatására, az áldozatok iránt érzett empátia talaján bontakozott ki.

Az empátia akkor tud leginkább terjedni, ha annak magvait már gyermekkorban elhintjük. A kanadai „Roots of empathy” az egyik legsikeresebb program ezen a téren, mely arra fókuszál, hogy érzelmi intelligenciát tanítson már csecsemőkortól. A programban eddig félmillió gyermek vett részt, az eredmények pedig azt mutatják, hogy szignifikánsan csökkent a játszótéri erőszak és javult az iskolai teljesítmény.

Az oktatáson túl a nagy kihívást az jelenti, hogyan lehet az empátia erejét a közösségi oldalakon keresztül felhasználni nagyszabású társadalmi változások érdekében. Hogyan győzhet meg minket például a Twitter, hogy foglalkozzunk távoli, idegen emberek problémáival, vagy a jövő nemzedékkel, aki viseli majd mai, környezettudatosságot nélkülöző életvitelünk következményeit? Ehhez az kell, hogy ezek az oldalak ne csak információt, hanem empatikus kapcsolódást is terjesszenek.

6. Nagyravágyó álmai vannak

Magas empátiás készségű emberek azokkal is képesek empatizálni, akikkel nem egyezik a világlátásuk, vagy ellenfelük valamilyen téren. Az ellenféllel való empatizálás is egy út a társadalmi tolerancia felé. Bill Drayton szerint a gyors technikai fejlődés korában úgy lehet az üzleti életben boldogulni, hogy mesterfokra fejlesztjük empátiás készségünket.

A 20. századot az önelemzés korának tekinthetjük, mely önsegítés és terápiás kultúra útján buzdított önmagunk és az élet megértésére.

A 21. század pedig az empátia kora lehetne. Nem új törvényekre, intézményekre vagy irányelvekre kell építenünk. Ha forradalmat akarunk az emberi kapcsolatok terén, akkor empátiára van szükségünk.

Forrás: Roman Krznaric – Six Habits of Highly Empathic People
című cikkéből fordította: Dr. Telcs Borbála,
csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekneurológus szakorvos

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk