Életmóddal és gyógyszerekkel a pangásos szívelégtelenség ellen

A szívelégtelenség egy olyan állapot, amely egyre súlyosabbá válhat – különösen kezelés nélkül. Gondosan felépített életmód-programmal és megfelelő terápiával azonban az életkilátások jelentősen javíthatók.

Pangásos szívelégtelenség esetén a szívnek nehézséget okoz, hogy megfelelő mennyiségű vért pumpáljon a testbe, de a szervezet ezt próbálja kompenzálni. Egyrészt megfelelő hormonok segítségével megemeli a pulzust, másrészt pedig fokozza a szervezet vízvisszatartás át, ami növeli a keringő vér mennyiségét, ezáltal is javítva a keringést. Ez utóbbi mechanizmusnak köszönhetően, az átmeneti teljesítményfokozódást követően, a szívelégtelenség súlyosbodása során a folyadékfelesleg kilép a keringésből, és különböző testrészeken gyűlik össze, aminek egyértelmű tünete a duzzanat, az ödéma megjelenése.

A szívelégtelenség gyakran más betegségek talaján alakul ki, például egy veleszületett szívbetegség, magas vérnyomás, szívkoszorúér betegség, szívinfarktus vagy valamilyen gyulladás, ami roncsolja a szívizmokat.

Az American Heart Association 2016-os tanulmánya szerint a szívelégtelenséggel diagnosztizált emberek fele a diagnózist követően 5 évnél tovább él. A betegségnek négy stádiuma van, mindegyik más-más kilátásokkal bír, és mindegyik szakszerű ellátást igényel.

I. stádium – Ebben a szakaszban többnyire nincsenek még tünetek, amelyek akadályoznák a teljesítőképességet, de már kimutathatók a betegség jelei.

II. stádium – Enyhébb jelek már mutatkoznak, a nagyobb megterhelést már nehezebben viselik a betegek és gyakran vannak szívet érintő komplikációk is. Ebben a fázisban életmódváltást, a terhek csökkentését szoktuk javasolni.

III. stádium – Ilyenkor már rendszeresen mutatkoznak tünetek, a gyengeség, a nehézlégzés, a gyakori vizelés a mindennapi tevékenységet is befolyásolja.

IV. stádium – A legkönnyebb tevékenység is komoly megterhelést jelent, nyugalomban is jelentkeznek a tünetek. Gyakran kórházi ellátást igényel.

Minél hamarabb ismerik fel és kezelik az állapotot, annál jobbak a túlélési esélyek. A diagnosztika eszközei elsősorban a fizikális vizsgálat, a nyugalmi EKG, a szívultrahang, a laboratóriumi vizsgálat és végül a terheléses vizsgálat.

A kezelés két pillére: az életmód és a gyógyszerek. Bármilyen stádiumban is tart a betegség, az életmódbeli változtatások csökkenteni tudják a tüneteket, javítják az életkilátásokat és az életminőséget. A legfontosabb teendők: a megfelelő táplálkozás és a testmozgás bevezetése.

• Táplálkozási szempontból elsődleges a túlzott sóbevitel csökkentése, az alkoholfogyasztás minimalizálása, a vörös húsok felváltása fehér húsokra és főként halakra. Ha sikerül több zöldséggel és gyümölccsel, kevesebb fehérliszttel és cukorral felépíteni az étrendet, úgy jó eséllyel a túlsúly is redukálható, ami önmagában is megkönnyíti a szív munkáját.

 

• Fizikai aktivitás szempontjából fontos a szakszerű felügyelet és iránymutatás. A szív-érrendszer számára szinte gyógyír a kardiomozgás – szigorúan csak biztonságos mértékben –, jó választás lehet az úszás, a tempós gyaloglás, kocogás, biciklizés.

• A gyógyszerelésnek a szívelégtelenség kezelésében kettős célja van: egyrészt szeretnénk javítani a szív pumpafunkcióját, másrészt csökkenteni a testben lévő folyadék mennyiségét, enyhítve ezzel a szívre nehezedő nyomást. Súlyos, előrehaladott esetben előfordul, hogy már csak a műtét segíthet.

A szívelégtelenséggel élők életkilátásai tehát nagyon sok tényezőtől függenek: milyen stádiumban tart a betegség, mikor kezdték el kezelni, milyen betegségek vannak még jelen, milyen életmódot él a beteg, illetve mennyire hatékony az orvos és a páciens együttműködése.

Dr. Vaskó Péter
kardiológus szakorvos
kardiokozpont.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk