Tavaszi fáradtság?

Sokan tapasztalják, hogy itt a tavaszi napsütés, mégis sápadtak. Mennének a szabadba sportolni vagy kertészkedni, de hiányzik belőlük a lendület, gyengének, fáradtnak érzik magukat. Vajon a mögöttünk álló hosszú tél számlájára írható mindez?

Napjainkban a túlfeszített munka, folyamatos stressz és rohanás közepette annyira gyakori jelenség a kimerültség, fáradékonyság, gyengeség, napközbeni álmosság, aluszékonyság, a fejfájás, szédülés és immungyengeség, hogy szinte fel sem tűnik senkinek.

Sajnos szintén egészen hétköznapi – és számtalan okkal magyarázható – a sápadtság, a karikás szem, a töredező köröm és a hajhullás is.

Talán egyeseket már elgondolkodtat a kisebb megterheléskor is jelentkező heves szívdobogás, esetleg a szájzug berepedezése, vagy a vörös nyelv és vörös tenyér, s ha még orvoshoz is fordul, hamar kiderülhet, hogy ennek hátterében nem az állandó kialvatlanság, hanem vashiány áll.

A vashiány igen gyakran előforduló állapot, mely fenti tünetek mellett kellemetlen közérzetet is okoz, de megfelelő terápiával megszüntethető. A vas pótlására már kisebb mértékű vashiány esetén is szükség van, de vashiányos vérszegénység esetén feltétlenül szükséges az orvosi vizsgálat, a kiváltó ok kiderítése és a megfelelő vaspótlás.

Vasat elsősorban étkezéssel kell bevinni. Gyógyszeres kezelésre akkor van szükség, ha megfelelő étrenddel nem tudjuk a szükséges mennyiséget biztosítani, ha a vasraktárak így nem tudnak feltöltődni.

Ilyen helyzet előfordulhat például terhességben a fokozott szükséglet miatt, hiszen a növekvő magzat az anyukától veszi el a számára szükséges tápanyagokat és nyomelemeket – így a vasat is.

Előfordul, hogy valamilyen vérzéssel veszítjük a vasat (pl. menstruáció, bélrendszeri vérzés, vagy baleset okozta vérzés). Emésztőrendszeri gyulladásos betegségben is hiány keletkezhet, mivel ekkor a vas felszívódása zavart szenved. Vérszegénység alakul ki akkor is, ha krónikus gyulladásos betegség áll fenn, esetleg rosszindulatú daganatos elváltozás van a szervezetben.

Nagyon fontos kideríteni a vashiány okát, és mielőbb kezelni azt, mivel súlyos betegség is állhat a háttérben, ráadásul a vas adásával árthatunk is!

A vaspótlás módja az alapbetegségtől és a vashiány mértékétől függ. Amennyiben csupán csekély a hiány, úgy jól összeállított vegyes táplálkozással is növelni lehet a szintjét. Amennyiben ez nem vezet eredményre, illetve nagyobb a hiány, akkor a vasat táplálék-kiegészítő vagy gyógyszer formájában célszerű bejuttatni. Sajnos előfordulhat, hogy az illetőnek még ez sem elég (pl. felszívódási zavarban), ilyenkor az orvos intravénás injekciót adhat megfelelő biztonságos intézeti körülmények között.

Javaslom, hogy önhatalmúan lehetőleg ne szedjen hosszabb ideig vasat, mert súlyos betegség, daganat felismerését kendőzheti el vele. Túladagolás csak 12 év alatti gyermekeknél fordulhat elő, felnőtteknél csak néhány ritka betegségben.

A vas pótlásának megvannak a maga szabályai, melyekre ügyelni kell, hiszen vannak olyan vitaminok és nyomelemek, melyek segítik, vagy éppen gátolják a vas felszívódását. Amennyiben valaki olyan gyógyszereket, étrend-kiegészítőket szed, melyek hátráltatják a felszívódást, a vas bevétele után (vagy előtt) minimum 2 óra szünetet kell tartani!

A vas felszívódását gátolja: magnézium, savcsökkentők, antibiotikumok, hormonkészítmények (pl. pajzsmirigy betegségben alkalmazott szerek, melyek hatása a vassal együtt szedve gátlódik), teljes kiőrlésű, magas rosttartalmú gabonák, kávé, tea, tej, tejtermékek, spenót.

A vas felszívódását segíti például a C-vitamin és a béta-karotin, gondoskodjunk tehát ezek napi beviteléről is.

Dr. Szélessy Zsuzsanna
hematológus főorvos
tromboziskozpont.hu

Share
 
   
Nyomtat�bar�t verzi� Ismer�snek aj�nlom H�reink
Lapszeml�re feliratkoz�s Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezd�lap R�lunk