Hogyan működik immunrendszerünk?

 

A téli hónapokban immunrendszerünk gyakran kerül mélypontra, de nem lehet ezt csupán a hideg rovására írni, hiszen számtalan egyéb ok járul hozzá, így civilizált létformánkhoz kapcsolódóan többek között a helytelen táplálkozás, a nagyfokú stressz, a mozgásszegény életmód és a környezetünkből származó vegyi anyagok. Sokat hallunk erről, mégis alig-alig változtatunk valamin. Talán, ha jobban értenénk, hogy nap mint nap milyen hihetetlen teljesítményt nyújt „belső orvosunk”, jobban becsülnénk és támogatnánk immunrendszerünk munkáját.

Immunrendszerünk hihetetlen dolgokra képes még agyongyötört testünkben is: legyőzi azt a milliónyi kórokozót, ami naponta bombáz bennünket, felismeri a hibás struktúrájú sejteket, és gyorsan eltakarítja őket. Felismeri az egészségünket veszélyeztető anyagokat, s mindent megtesz azok hatástalanításáért.

Tevékenységét legtöbbször teljesen észrevétlenül folytatja, tudomásunkra sem jut, ahogy leküzdi azokat a rosszindulatú, hibás struktúrájú sejteket, melyek milliószámra keletkeznek bennünk, s egy jó búvóhelyre lesnek, hogy aztán befészkeljék magukat, s önálló életet kezdhessenek egészségünk rovására. A  baktériumok, vírusok és gombák elleni küzdelem is teljesen észrevétlen marad mindaddig, míg az immunrendszer erős. A  porra, pollenekre való reakció sem okoz komolyabb tünetet, amíg ellenállóerőnk tökéletesen működik. Panasz, tünet, betegség csak akkor alakul ki, ha az immunrendszer alul marad a harcban.

Az egész védőmechanizmust a legfontosabb immunszervek – a csecsemőmirigy, lép, csontvelő, máj, nyirokcsomók és mandulák – irányítják. Ezek az érzékszervek a hormonrendszer, a nyirok- és az idegsejtek segítségével informálódnak testünk állapotáról. Az idegen anyagok betolakodását első védelmi vonalként a légutakban a csillószőrök, a többi nyálkahártyán pedig a velünk élő normál baktériumok akadályozzák meg. A következő védősáncot a nyirokcsomók és mandulák képezik, amelyekben harcra készen állnak a nyiroksejtek, hogy támadásba lendüljenek. Ha még ismeretlenek a betolakodók, akkor a memóriasejtek segítségével nyilvántartásba kerülnek, hogy máskor sokkal hamarabb megindulhasson ellenük a védekezés. A felismerésért felelős „kémkedő” nyiroksejtek a segítő (helper) sejtek révén gyorsan riadót fújnak a támadásért és tisztogatásért felelős limfociták, makrofágok, plazmasejtek felé. Ezek egy része a nyirokerekben, nyirokcsomókban és más nyirokszervekben, illetve a kötőszövetekben várja a parancsot. A csecsemőmirigyben található gátlósejtek azért felelősek, hogy az ellentámadás nehogy túlzott legyen. A segítősejtek riadójára a plazmasejtek óriási számban és gyorsasággal el kezdenek szaporodni, majd olyan fehérjéket (ellenanyagokat) bocsátanak ki magukból, melyek lefegyverezik, hatástalanítják és az ölősejtek (killersejtek) és az eltakarító makrofágok számára könnyen hozzáférhetővé teszik az idegeneket. A  killersejtek „szétroncsolják”, a takarítósejtek bekebelezik és lebontják a kórokozókat. Ehhez a rendkívül szerteágazó és igen bonyolult, precízen megszervezett hadművelethez még számos más immunológiai elem is besegít. Ahhoz, hogy minden tökéletesen működjön, ne legyen túl lassú, túl gyenge vagy épp túlzott a védekező reakció, hihetetlen sok mindennek kell összhangban lennie, együttműködnie és megfelelő arányban rendelkezésre állnia. Az orvostudomány már hatalmas mennyiségű információval rendelkezik az immunrendszerről, mégis nehéz ezeket a gyakorlatban, a gyógyítás és megelőzés síkján alkalmazni.

Ezért legjobb, ha minden erőnkkel védjük, és erősítjük ezt a lenyűgözően összetett és sokszínű rendszert. Fontos tudnunk, hogy az immunrendszer működését leginkább a következők befolyásolják:

Vitamin- és ásványisó-bevitel és tartalékok Az időszakonkénti utánpótlás elengedhetetlen még akkor is, ha valaki viszonylag több friss ételt fogyaszt.

 

A vízháztartás – A nyiroknedv jelentős részét is víz alkotja. Ha nem iszunk eleget, romlik a szövetnedvek keringése, a sejtek anyagcseréje, s minden szervünk, így az immunrendszer működése is.

A sav-bázis háztartás – A szövetek elsavasodása növeli a gyulladások kockázatát, az erősen lúgos közeg viszont a vírusfertőzéseknek és a daganatok kialakulásának kedvez, ezért fontos az egyensúly megtartása.

Pszichés hatások – Az állandósult örömtelenség, félelmek, szorongás és a depresszív hangulat rontja, míg a nagyfokú stressz megbénítja az immunrendszer működését. Minél kiegyensúlyozottabbak vagyunk, annál hosszabb és egészségesebb életre számíthatunk.

Környezeti hatások – Főként a környezetszennyező anyagok, ionizáló sugarak, elektroszmog és a gyógyszerek nem kívánatos hatásainak köszönhetjük, hogy mind több krónikus betegség alakul ki a fejlettebb ipari országokban. Az összes hatást kizárni nem tudjuk, de legalább mérsékeljük azt, amire módunk van.

Élvezeti szerek – Kevesen tudják, hogy a feketekávé is ide tartozik, nemcsak a drogok, a cigaretta és az alkohol rombolja védekező erőnket. A 100 évig élő dohányos nagypapák meséjének korszaka lejárt, ez a „fajta” kihalóban van, s maradnak az 50 év körüli tüdőrákos vagy krónikus szívbeteg férfiak és nők. A „mindenkinek meg kell halnia valamiben” filozófia leple alatt elszívott „halálrudacskák” okozta bajt utólag orvosolni, a leromlott állapotot visszafordítani igen nehéz.

Az élvezeti szerek helyett inkább az életre, az egészségre, annak megőrzésére fordítsunk időt, energiát, amíg nem késő! Dohányfüst helyett pedig minél gyakrabban szippantsunk a szabadban friss levegőt!

Dr. Balaicza Erika
belgyógyász főorvos
biológiai daganatkezelés, vitamininfúziók, immunerősítés,
allergiák és intoleranciák, Lyme-kór, emésztési zavarok… kezelése
Tel.: 06/20-588-28-10 www.balaicza.hu

Share
 
   
Nyomtat�bar�t verzi� Ismer�snek aj�nlom H�reink
Lapszeml�re feliratkoz�s Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezd�lap R�lunk