A minőségi éhezés

Kevesen tudják, hogy az alultápláltság már az anyaméhben kezdődhet. A helytelen kisgyermekkori táplálkozás nem jár feltétlenül soványsággal, a túlsúlyos gyerekeket is érintheti, ráadásul jelentősen befolyásolja a felnőttkori egészséget és teljesítőképességet.

 

Az alultápláltság (malnutríció) a mai napig tévesen él a köztudatban. Sok szülő azt hiszi, hogy egy normál testsúlyú vagy túlsúlyos gyermek nem lehet alultáplált. Pedig a malnutríció elsősorban nem a testsúllyal, hanem a megfelelő energia- és tápanyag-ellátottságával függ össze, és egyre gyakoribb problémát jelent a fejlett társadalmakban. 2016-ban világszerte 155 millió 5 év alatti gyermeknél tapasztaltak malnutríció okozta visszamaradást, közülük 41 millió túlsúlyos volt. Az alultápláltság ebben a vonatkozásban a változatos, minőségi táplálkozás, a fejlődéshez szükséges vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok hiányát jelenti.

A csecsemők tápanyagellátottsága szorosan összefügg az édesanya várandósság előtti és alatti tápanyagbevitelével. Az alultápláltság már a születés előtt megelőzhető lenne – becslések szerint az esetek 50%-ában már az anyaméhben kialakul a hiányállapot. Egy friss kutatás szerint 10 magyar anyuka közül csak 4 változtat étrendjén a várandósság során, pedig az alultáplált kismamáknak nagyobb eséllyel lesz alacsony testsúlyú és kisebb méretű babájuk. A várandósság alatti helytelen tápanyagbevitel visszamaradást okozhat a csecsemő izomfejlődésében, kognitív képességeinek fejlődésében, immunrendszerének kialakulásában.

A legfrissebb felmérések szerint a korai években kialakult alultápláltság az iskolai teljesítőképességet is befolyásolja: az érintett gyermekek a társaikhoz képest átlagosan 7 hónappal később tudják elkezdeni az iskolát, a tanulmányi átlaguk pedig legalább 0,7 egységgel alacsonyabb, felnőttként a munkaerőpiacon is nehezebben helyezkednek el, és megközelítőleg 22-45%-kal alacsonyabb jövedelemből élnek.

 

Az alultápláltság elkerülésére a szülőknek figyelniük kell gyermekük megfelelő vitamin- és energia bevitelére. A szakértők továbbra is napi ötszöri étkezést ajánlanak, ezen belül a reggeli az energiaszükséglet 20%-át, a tízórai és az uzsonna a 10-10%-át, az ebéd a 40%-át, míg a vacsora a fennmaradó 20%-át fedezze.

Hazánkban a háromévesnél fiatalabb kisgyermekek harmada sajnos ugyanazt az ételt kapja, mint a szülei, pedig e korosztály tápanyag igénye eltér a felnőttekétől. Igen gyakori a vas- és D-vitaminhiány, mégis az első születésnapot követően már csak a gyerekek fele kap D-vitamint, vaskészítményeket pedig szinte egyáltalán nem adnak babájuknak, kisgyermeküknek a magyar anyukák.

Amennyiben a gyermek szellemi vagy fizikai fejlődésében bármilyen zavart, eltérést észlelünk, forduljunk mihamarabb orvoshoz, mindenekelőtt azonban a megelőzésre fektessünk nagyobb hangsúlyt!

Ha az élet első 1000 napjában (tehát már a fogantatás pillanatától) megfelelő tápanyagokhoz jut a baba, majd a kisgyermek, nemcsak az alultápláltság, hanem számos felnőttkori népbetegség, például a cukorbetegség, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri betegségek is megelőzhetők.

Kubányi Jolán
Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke

Share
 
   
Nyomtat�bar�t verzi� Ismer�snek aj�nlom H�reink
Lapszeml�re feliratkoz�s Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezd�lap R�lunk