Támogassuk belső védelmünk katonáit!

A bélflóra összetételének zavarai – melyek az antibiotikum használattal és a nyugati táplálkozással függnek össze – szoros kapcsolatot mutatnak a légúti fertőzések gyakoriságával, az allergiákkal és az asztmával. A kutatók arra a kérdésre keresték a választ: milyen szerepet játszik a bélflóra az immunrendszer működésében, szabályozásában.

Az emberi szervezet (is) kezdetektől szimbiózisban élt bizonyos bélbaktériumokkal. Táplálkozásunkkal mi biztosítjuk azok táplálékát, a baktériumok cserében vitaminokat és rövid láncú zsírsavakat termelnek, melyek többek között gyulladásgátló hatásúak. Közülük a vajsav az egyik legfontosabb immunrendszer-szabályozó, mely a Candida albicans gomba szaporodását is gátolja.

A táplálék és a bélflóra kapcsolatát vizsgálva a kutatók igazolták, hogy az étrend változására gyorsan változik a bélflóra is. A prebiotikus szénhidrátok, mint az inulin vagy az oligofruktózok, serkentik a Bifidobacteriák fejlődését, míg például a fruktóz a nemkívánatos bélbaktériumok szaporodását segíti elő. Már régen kimutatták azt is, hogy a szoptatott csecsemőkben más a bélflóra (főként tejsav baktériumok), míg a tápszeres csecsemőkben sokkal vegyesebb a bélflóra összetétele.

A fejlődés során tehát mindenkire egyénileg jellemző bélflóra alakul ki. A felnőtt bélflóra tartalmaz állandó fajokat és alkalmilag, külsőleg beszerzett, rövid ideig jelen lévő fajokat. A felnőtt bélflóra összességében 400–1000 fajt tartalmaz, melyek összetétele eltérő a bélrendszer különböző szakaszaiban.

A környezeti hatások (pl. antibiotikum-szedés, étrend, baktériumfertőzés) azonban megváltoztatják a bélflórát. Az antibiotikumok egyik hatása, hogy elpusztítják a jótékony anaerob baktérium törzseket (pl. Bifidobacterium, Lactobacillus és Bacteroides), és elősegítik a káros baktériumok térhódítását. A változás hosszú távon is érezteti hatását.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a bélflóra kóros változása megváltoztatja a nyálkahártya immunitását és a szabályozó T-sejtek működését, ami a fokozott gyulladáshajlam mellett, rontja az immunológiai toleranciát, növelve ezzel az allergiás légúti reakciók előfordulását.

A nyugati és a fejlődő országok lakóinak eltérő bélflórája miatt vélhetően a nyugaton fogyasztott sok finomított élelmiszer is felelős. A kiegyensúlyozatlan bélflóra azt jelenti, hogy megcsappan a probiotikus baktériumok aránya, és elszaporodnak a potenciálisan kórokozó baktériumok és gombák. Minél gyakoribb egy országban az antibiotikum használata (s ezzel a bélflóra kóros irányba változása), annál gyakoribb ott a hibás immun-működés, az allergia, az asztma és egyéb légúti megbetegedések. Mindez arra mutat rá, hogy elsősorban nem a környezet, hanem a bélflóra eltérése befolyásolja azt, hogy valaki atópiás (allergiás) lesz-e, vagy sem.

A nem nyugati társadalmakban az emberek ma is rendszeresen fogyasztanak probiotikumokat fermentált, tejsavas erjesztésű ételek formájában. Mivel ez a gyakorlat évezredek óta ismert, az erjesztett élelem napi fogyasztása többé-kevésbé fenntartotta elődeink bélflórájának egészségét, ami hatékonyabb immunrendszert eredményezett. Nem kérdés tehát, hogy a pre- és probiotikumok fogyasztása javítja az egészséget, és segíti az immunrendszer fejlődését, működését.

Bizonyítékaink vannak arra, hogy a velünk élő mikrobák megvédenek minket más mikrobáktól azáltal, hogy lehetetlenné teszik a szaporodásukat. Ez egyfajta „baktériumháború” a testünkben, a mi védelmünkben.

Forrás: Noverr–Huffnagle: Does the microbiota regulate
immune responses outside the gut? Trends Microbiol. 2004
ford. Szendi Gábor. A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.

Share
 
   
Nyomtat�bar�t verzi� Ismer�snek aj�nlom H�reink
Lapszeml�re feliratkoz�s Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezd�lap R�lunk