Pirosban a Nőkért

A nők 57%-a hal meg ma Magyarországon szívproblémák miatt, 43%-uknál még csak mellkasi fájdalom sem utal arra, hogy nagy a baj. Értük száll most harcba a Magyar Kardiológusok Társasága a Pirosban a Nőkért mozgalom keretében. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a női szív sokszor észrevétlenül komoly veszélyben van, s a hölgyek kockázata e téren nagyobb, mint a férfiaké.

A szívinfarktus a köztudatban klasszikusan a férfiak, főleg a túlhajszolt, stresszes életet élő, folyton rohanó, pénzkereső családfők betegségeként él. Ehhez képest a nőkre sokszor legalább akkora, ha nem nagyobb teher hárul, hiszen az anyai és feleségszerep ma már legtöbbször ugyanakkora munkahelyi teherrel is párosul. A statisztikák szerint több nő hal meg keringési betegségek következtében, mint férfi. Nőknél a klasszikus tünetek gyakran teljesen észrevétlenek, ráadásul magasabb a fájdalomtűrő küszöbük, így könnyebben hagynak figyelmen kívül akár komoly bajt jelző panaszokat is.

Egy friss norvég kutatás szerint azoknak, akiknek magasabb a fájdalomküszöbük, gyakrabban lesz ún. csendes szívinfarktusuk azokhoz képest, akik kevésbé tolerálják a fájdalmat. A kutatók a Journal of the American Heart Association című folyóiratban számoltak be vizsgálati eredményeikről. A fájdalomküszöböt hidegtűrési teszttel mérték, majd EKG-vizsgálatot végeztek, és megnézték a résztvevők kórházi zárójelentéseit, hogy kiderítsék, volt-e a betegnek korábban észrevétlenül lezajló vagy érzékelhető tünetekkel járó szívinfarktusa. Kiderült, hogy azon nők között, akiknek a fájdalomküszöbe magasabb volt, gyakrabban zajlott le a múltban észrevétlen infarktus.

A kutatók felhívták a figyelmet, hogy a nehézlégzés és a duzzadt láb olyan tünetek, melyek egy csendes szívinfarktus következtében is kialakulhatnak. Ráadásul ugyanolyan a halálozási kockázat, és ugyanolyan eséllyel fordul elő újra, mint fájdalommal járó infarktus esetén.

 

Teljesen megszokott, hogy a nő gondoskodik a családról, figyel az egészségükre, egészségesen főz, közben ostorozza a férjet, hogy menjen el az orvoshoz, a gyerekhez már hőemelkedés esetén is hívja a doktort, magára viszont szinte egyáltalán nem figyel. Ahogy a környezete sem.

Dacára annak, hogy mi él a köztudatban, a nőknek ötször nagyobb az esélyük arra, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegségben haljanak meg, mint bármilyen más rendellenességben. Bár a szívinfarktust klasszikusan a férfiak betegségeként kezeljük, és a nőket egy ideig az ösztrogén hormon is védi, később azonban rájuk nézve mégis fenyegetőbb a veszély – csak az kb. 10 évvel később jelentkezik. Fiatalabb korban a dohányzás, a menopausa után pedig a hormonvédelem elvesztése növeli a kockázatot, ráadásul náluk idővel a társbetegségek, a magas vérnyomás és a cukorbetegség is gyakoribbak.

Az ösztrogén segít, hogy az érfal sima és rugalmas maradjon, a vér pedig megfelelő sűrűségű legyen, tehát késlelteti az érelmeszesedést, és akut értágító hatása is van. Tény viszont, hogy az érzelmi terhelést a nők gyakran nehezebben viselik, mint a férfiak, ráadásul a hormonvédelem megszűnte után, a mesterséges hormonpótlás már nem nyújt védelmet szív- és érrendszeri szempontból. Ezzel egyidejűleg a kísérőbetegségek is tovább növelik a kockázatot. A cukorbetegségben szenvedőknél négyszeres, magas vérnyomás esetében kétszeres az esélye a szívelégtelenség kialakulásának, illetve jelentősen nő az újbóli infarktus kockázata, miközben a túlsúly is komoly rizikófaktort jelent.

Ennek ellenére nemcsak a nők, de az orvosok sem veszik kellően komolyan, ha figyelmeztető tünetek jelentkeznek. Jellemzően a nőket kevesebbszer küldik labor- vagy egyéb vizsgálatokra, és ritkábban írnak fel nekik gyógyszereket is, mint a férfiaknak. Igaz ugyan, hogy a nők panaszai nem mindig olyanok, mint a megszokott szívproblémára utaló jelek.

Tudva azt, hogy az esetek döntő részében jelen lehet a szokványos mellkasi nyomás is, a legjellemzőbb női tünetek:

  • légszomj, légzési nehézségek;
  • nyomásérzet a mellkas alsó szakaszán, melyet könnyű összetéveszteni valamilyen gyomorpanasszal;
  • hányinger, szédülés;
  • felső gyomortáji diszkomfort érzet;
  • gyengeség, bágyadtság;
  • szokatlan, indokolatlan kimerültség;
  • hátfájás.

A nőknek a jelenleginél többet kellene saját magukkal törődniük! Különösen 40 éves kor felett fontos a napi sport. Bár heti 5×30 perc edzés ajánlott, de már napi 15 perc is több mint a semmi. A futás, úszás, kerékpározás a legjobb, de már az is jót tesz, ha kihagyjuk a liftet, és némileg mellőzzük az autót is. Lépcsőzzünk, és ahova csak lehet, menjünk gyalog! Kerüljük el a súlygyarapodást, úgy vásároljunk be, hogy a hűtőben ne legyenek fölösleges kalóriabevitelre csábító ételek!

Dr. Masszi Gabriella
a Magyar Kardiológusok Társ. hypertónia munkacsop. vez. tagja

Share
 
   
Nyomtat�bar�t verzi� Ismer�snek aj�nlom H�reink
Lapszeml�re feliratkoz�s Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezd�lap R�lunk