Állati veszélyes nyaralás!

Nagyobb utazás előtt legtöbben összecsomagolnak egy kisebb „elsősegély dobozt”, melybe fertőtlenítő- és kötszereket, esetleg vérzéscsillapítót tesznek. Fontos azonban, hogy csak a viszonylag kicsi, „mindennapos” sebek ellátására vállalkozzunk, komolyabb seb, esetleg extrém sérülés – például állatharapás, medúzacsípés, kígyómarás – esetén kérjünk orvosi segítséget.

Általában csak hírből hallunk a szúnyogok által terjesztett maláriáról és sárgalázról, a legyek terjesztette parazitákról, a bolhák közvetítette pestisről és rühességről, melyek ellen – ha mi is utazunk – még a trópusokon is a testet teljesen fedő, könnyű öltözékkel, és a mezítláb járás mellőzésével védekezhetünk.

Ugyancsak mezítláb a fűben sétálva kaphatja el a turista a horogféreg-fertőzést is, mely esetén a féreglárva a bőrön átfúrva magát, kerül a szervezetbe. Szintén a bőrön átfúródva fertőz a vérmétely, melynek lárvája édes vizekben él, ezért turistáknak nem javasolt a trópusokon folyókban és tavakban úszkálni.

A tengerben lubickolva találkozhatunk medúzákkal, melyek szúrása fájdalmat, zsibbadást, esetenként súlyosabb tüneteket is okozhat. A tengeri sün, csillag és uborka tüskéi, egyes szivacsfélék, korallok és halak érintése is erős bőrreakciót válthat ki. Elsősegélyként a tüneteket tengervizes, majd ecetes vagy alkoholos vízzel történő lemosással, illetve gyulladást, allergiát csökkentő krémekkel enyhíthetjük. Szükség esetén forduljunk orvoshoz.

A természetben nyaralva egészen biztosan találkozunk majd valamilyen állattal, amely veszélyes is lehet. A darázson és a tengeri sünön kívül gondolnunk kell a harapásukkal fertőző állatokra is – ha nem is mindjárt egy oroszlánra, de egy kóbormacskára vagy kutyára mindenképp.

Óvakodjunk az állatok simogatásától – még háziállatok esetében is –, mivel sok betegséget terjeszthetnek!

A súlyos következményekkel járó veszettséget harapott seben keresztül lehet elkapni például macskától, denevértől, mosómedvétől, borztól, rókától vagy akár kutyától. Óvakodjunk a patkányoktól is, mivel igen sok betegséget terjesztenek. Szafaritúrákon ne távolodjunk el a busztól, mert még az utak közvetlen közelében is lehetnek skorpiók, kígyók és más veszélyt jelentő állatok.

 

Az extrém utazási körülményeket kedvelőknek feltétlenül javasolt a megelőző oltási sor beadása. Ne induljunk el távoli „last minute” útra sem az előírt védőoltások nélkül, fontos tudnunk, hogy a védettség kialakulásához 4-6 hét szükséges!

Minden seb más, a kezelésük is eltérhet attól függően, hogy vágott, horzsolt, vagy égési sérülésről van szó. Első lépés az esetleges vérzés csillapítása, elállítása. A következő lépés a sebtisztítás, a seb környékét tiszta folyó vízzel alaposan lemossuk, hogy több baktérium már ne juthasson a sérült felületre. Harmadik lépés a seb fertőtlenítése, e célra legyen elsősegély dobozunkban fertőtlenítő szer, például jód.

Vágott vagy horzsolt, felületi seb esetében hámosító kenőccsel gyorsíthatjuk a gyógyulást. Minden harapott seb esetén nagy a fertőzésveszély, melynek első jele a pír, a melegség és érzékenység a nyomásra, később láz és pulzáló fájdalom jelentkezhet. Minden harapott sebnél azonnal forduljunk orvoshoz! Égési sérüléseknél legfontosabb a hűtés hideg folyóvízzel. A felületes égési seb könnyen gyógyulhat, a mély égés orvosi ellátást igényel.

Prof. Dr. Ternák Gábor
egyetemi tanár, PTE IKO intézet igazgatója

Utazáshoz, konkrét helyszínekre vonatkozó további hasznos tanácsokat olvashat szerzőnk Utazás – egészség utazóknak c. könyvében, mely a SpringMed Kiadónál jelent meg – www.springmed.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk