Allergia:
A rákellenes civilizációs betegség

Az allergia a szervezet egy vagy több anyaggal szembeni túlérzékenységét jelenti. Az immunrendszer túlreagál akkor, amikor idegen anyagokat, ún. allergéneket érzékel. Allergének lehetnek például fű-, gyom-, virág- vagy fapollenek, házi poratka, élelmiszerek stb. Talán meglepő, de a túlreagáló immunrendszernek lehetnek pozitív hatásai is.

 

Egy 18 évig tartó ún. prospektív tanulmányban kimutatták, hogy az asztma és a szénanátha jelenléte a rákhalálozások valószínűségét több mint 10%-kal csökkentette.

A szénanátha önmagában a rendkívül veszélyes hasnyálmirigyrák előfordulását csökkentette. Az allergia vastagbélrák ellenes hatását pedig több prospektív tanulmány is megerősítette.

Az allergia 25%-kal csökkentheti a vastagbélrák rizikóját.

Az allergiás megbetegedések modern betegségnek számítanak, az ősi kultúrákban lénye-gében ismeretlenek voltak. Ez felveti azt a kérdést: mi vezetett tömeges megjelenésükhöz korunkban?

1989-ben Strachan indította útjára, az azóta többször módosított ún. „higiénia hipotézist”. A mai módosított elmélet alapján az allergia tömeges elterjedéséhez a megváltozott környezet vezetett. A hagyományos allergénekben, mikrobákban, endotoxinokban gazdag környezet, amelyben őseink felnőttek, megváltozott, „tisztább” lett. A higiénia hipotézissel összhangban immunrendszerünk természetes fejlődéséhez a fertőző anyagok is hozzájárultak őseinknél. Ezzel magyarázható, hogy számos fertőzésről kimutatták azok allergiás megbetegedéseket csökkentő hatását.

A Hepatitis-A fertőzés jelenléte akár 40%-kal csökkentheti az allergia kialakulását. A tuberkulózis és a horogféreg fertőzöttség is csökkentheti az allergiás megbetegedések arányát. Egy összefoglaló meta-analízis alapján, a horogféreggel fertőzöttek körében az asztma előfordulása 50%-kal alacsonyabb a nem fertőzöttekhez képest, emellett az autoimmun megbetegedések előfordulása is kisebb volt a fertőzötteknél.

Az emberi immunrendszer a parazita férgekkel történő együttélés során fejlődött ki. Ezért a parazita férgek jelenléte szükséges lehet az immunrendszer egészséges működéséhez. Számos tanulmányban kimutatták, hogy modern korunk szennyezései ugyan a halálozási arányokat növelhetik, de nem befolyásolják lényeges mértékben az allergia kialakulásának veszélyét. Érdekes összefüggés, hogy az autoimmun betegségek, mint például az inzulinfüggő diabétesz és a reumás arthritisz jelenléte esetén az allergiás megbetegedések gyakrabban fordulnak elő. Ebből arra következtetnek a kutatók, hogy az autoimmun és az allergiás betegségeknek közös környezeti rizikófaktorai lehetnek.

Miután megismertük az allergia kialakulásának valószínűsíthető okait, felvetődik az a kérdés, hogyan lehet csökkenteni a betegség előfordulásának gyakoriságát a jövőben? Olyan hatóanyagok alkalmazása lehet eredményes, amelyek az immunrendszer aktivitásának, illetve rákellenes védekezőképességének fenntartása mellett képesek az allergiás és az autoimmun betegségek kialakulását csökkenteni, és a már kialakult betegségek tüneteit enyhíteni vagy megszüntetni. Számos gyógygomba-kivonatról kimutatták, hogy azok növelték az immunrendszer sejtjeinek ráksejt ellenes aktivitását amellett, hogy allergia ellenes (például hisztamin szintet csökkentő) hatást is kifejtettek. A népi- és a természetgyógyászat nyilván ebből az okból használja őket az autoimmun betegségek kezelése mellett az allergiás betegségek tüneteinek enyhítésére is. Figyelemreméltó, hogy a gyulladásgátló apigeninről nemrég állatkísérletben kimutatták ekcéma ellenes hatását is.

Varga Gábor
hatóanyag-kutató

A szerző az első magyar külföldön elismert neurotropikus agyterápia kifejlesztője. Szakmai cikkei megtalálhatóak az interneten.

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk