A C-reaktív fehérje mérése megmentheti az életét

Mérték-e valaha is a C-reaktív fehérje szintjét? Meg kéne méretni, mert ez az egyszerű teszt megmentheti az életét. A C-reaktív fehérje (CRP) magas szintjét sokáig a gyulladás jelének tekintették, mára azonban kiderült, hogy nem csupán jelzi, hanem ő maga az, ami többek közt okozza a gyulladást. A magas CRP szint még tünetmentes esetben is jelzi az olyan degeneratív betegségek, mint a rák, a diabétesz és a szív-érrendszeri betegségek fokozott kockázatát.

Ha ismeri a CRP szintjét, irigylésre méltó helyzetben van! Ha magasabb, akkor megelőző lépéseket tehet annak csökkentésére, így egy sor gyulladásos betegség kockázatát csökkentheti.

Mi is az a CRP?

A C-reaktív fehérje (CRP) az egész szervezetben termelődik, különösen a májban, az immunsejtekben és a zsírsejtekben. Egy gyulladáskeltő hatásra – amilyen például a fertőzés vagy sérülés – a CRP-szint drámai mértékben megemelkedik. A CRP egy hihetetlenül érzékeny és stabil jele az általános gyulladásnak. Arra használják, hogy kövessék olyan krónikus gyulladások folyamatát, mint például a rheumatoid arthritisz, vagy a gyulladásos bélbetegségek (pl. Crohn-betegség), ahol a CRP-szint emelkedése a tünetek romlását, a betegség kiújulását, így a gyulladáscsökkentő terápia szükségességét jelzi.

Újabban a CRP-t kezdik úgy tekinteni, mint ami okozza a gyulladást, nem pedig egyszerűen csak jelzi. Amikor a CRP specifikus molekulákhoz kötődik a szervezetben, részese lesz a folyamatnak, melyben gyorsan emelkedik a gyulladásos jelző molekulák, például a citokinek szintje. Ez az akut gyulladás egészséges funkciója, mert segít leküzdeni a sérüléseket és a betolakodó organizmusokat. Amikor azonban a CRP kontrollálatlanul megemelkedik, ez hozzájárul a krónikus gyulladás romboló folyamataihoz. Könnyű megérteni, a gyógyszeripar miért keresi oly lázasan a CRP-gátló szereket. Szerencsére számos módszer áll rendelkezésre a CRP csökkentésére.

Ahogy egyre többet megtudunk a gyulladásos betegségekről, a CRP már nemcsak diagnózisra, hanem kockázatbecslésre is alkalmassá vált, főként a két legveszélyesebb betegség a rák és a szív-érrendszeri betegségek esetében.

Rák

Miután felfedezték, hogy a rák szoros kapcsolatban van az általános gyulladásszinttel, növekszik az érdeklődés a CRP iránt, mivel különböző ráktípusokban segít a prognózist megjósolni. Erős bizonyítékok szólnak a CRP aktív (és romboló) szerepe mellett a gyulladás kifejlődésében, ezért hasonlóan nagy érdeklődés tapasztalható a CRP-szintjét csökkentő módszerek iránt, amik lecsökkenthetik a rák kockázatát, vagy elősegíthetik a rákból való felgyógyulást.

Az optimális CRP-szint férfiaknak 0,55 mg/l, nőknek 1 mg/l alatt van. A CRP számos rákfajta esetén képes megjósolni a prognózist. Amikor a CRP-t a diagnózis felállításakor mérik, magas szintje rossz túlélést, míg a normál (különösen a normál alsó határán lévő érték) jó kimenetet jósol.

Férfiaknál például a péniszrákban a 20 mg/l-nél nagyobb CRP-szint nagy valószínűséggel utal arra, hogy áttétek fognak kialakulni a nyirokcsomókban, ami a rossz életkilátások jelzője. Előrehaladott gyomorrák esetén a 17 mg/l-nél magasabb érték esetében az alacsonyabb szintűekhez képest 11%-kal nagyobb az esély a halálra három hónapon belül. Egy későbbi vizsgálat szerint, ha a CRP nagyobb 10 mg/l-nél, akkor 77%-kal nagyobb a rossz túlélési esély, 196%-kal nagyobb az esélye a betegség súlyosbodásának, és 81% az esélye a tumor kiújulásának.

A nagyobb testsúlyú embereknek magasabb a CRP-szintje, mivel a hasi zsírszövet termékeny talaja a halálos gyulladáskeltő citokinek túltermelésének, amely végül a CRP-szintjének növekedését eredményezi. Az elhízott emberek gyakran krónikus gyulladásos állapotban vannak, amely drámaian megnöveli minden degeneratív betegség kockázatát. A CRP-csökkentés egyszerű módja a hasi zsírtól való megszabadulás. Az optimális szinthez (férfiaknál 0,55 mg/l, nőknél 1 mg/l alatt) képest az „átlagos” kockázati csoportnak 1-3 mg/l között van, míg a nagy kockázati csoportnak 3 mg/l fölött kezdődik a CRP-szintje.

 

A CRP szoros kapcsolatban áll a vastag- és végbélrák túlélési esélyeivel. Akiknek emelkedett a CRP-szintje, azoknál sokkal valószínűbben alakult ki nyirok és távoli áttét, az erek és az idegek rákos sejtekkel történő elárasztása, és a betegség súlyosabb fokozatának kialakulása. Akiknek a CRP-je magasabb volt 5 mg/l-nél, azoknak mindössze 13,3%-a élt 5 évnél tovább, míg 5 mg/l-nél alacsonyabb értékkel, a páciensek 57%-a élt még öt év múlva is. A CRP az egyik független tényezője a betegségmentes túlélésnek. Egy vizsgálatban a vastagbél- és végbélrákos betegeknél a CRP-szint 2,4 mg/l volt, míg az egészséges személyeknél 1,9 mg/l volt az átlag.

A számítások szerint ez a különbség 2,6-szeres kockázatot jelentett a rák kialakulására. Hasnyálmirigy rákban a magas CRP-szint 121%-os kockázatot jelentett a halálra.

Mellrákban, ha a CRP nagyobb, mint 10 mg/l, összevetve az 1 mg/l szinttel, a következő kockázatok adódnak:

  • 96%-kal nagyobb kockázat a bármilyen okból bekövetkező halálra;
  • 91%-kal nagyobb kockázat a mellrákból bekövetkező halálra;
  • 69%-kal nagyobb esély egy mellrák komplikációra.

Szív- és érrendszeri betegségek

A CRP-szint azonban nemcsak a rák, hanem a szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatával is szoros kapcsolatban áll. Még az egyébként egészséges embernek is, ha közepesen emelkedett a CRP-szintje, jelentősen magasabb a jövőre nézve a kardiovaszkuláris negatív esemény kockázata.

Egy fontos vizsgálatban azoknak a betegeknek, akiknek a legmagasabb volt a CRP-szintje, 45%-kal nagyobb kockázata volt a szívkoszorúér megbetegedésre, mint azoknak, akiknél a legalacsonyabb volt a CRP. Egy másik vizsgálatban a normál CRP-szintűekhez képest az emelkedett szintűeknek 60%-kal nagyobb volt az esélyük isémiás (rossz vérellátásból fakadó) szívbetegségre, és 30%-kal magasabb volt az agyi érproblémákra (sztrók, agyi érszűkületre stb.).

Az CRP továbbá alkalmas a koszorúér betegségekben szenvedőknél a súlyos komplikációk előrejelzésére.

Előzetes kutatási adatok szerint, a CRP-szint még aközött is különbséget tesz, hogy valakinek végzetes vagy nem végzetes szívinfarktusa lesz, de ez az összefüggés még nem teljesen bizonyított.

Az ilyen kockázatnövekedés igaz más betegségekben – például cukorbetegségben – is, amely szintén hozzájárul a szívbetegséghez. Egy vizsgálatban a legmagasabb CRP-szintű nőknek a legalacsonyabb szintűekhez képest 16-szoros diabétesz kockázatuk volt.

Magas vérnyomású embereknél a CRP-szint összefüggésben állt az artériák falának merevségével és az atheroszklerózissal (az érfalban kialakuló lerakódás), illetve a szív és a vese károsodásával. A normál vérnyomású emberekben a CRP-szintje előre jelzi a későbbi magas vérnyomás betegséget.

A CRP jelen van az infarktus után minden szívizomsérülésben és sztrók vagy infarktus után a károsodott agyban, sőt kapcsolat áll fenn a CRP-szint és a sérült terület mérete között. Mindez komolyan alátámasztja azt, hogy a CRP-nek kiváltó szerepe is van e betegségekben.

Hogyan csökkentsük a CRP-szintünket?

Mivel a magas CRP oly szorosan kötődik a szív- és érrendszeri betegségekhez és a rákhoz, mindenkinek érdeke, hogy mielőbb az optimálisra csökkentse CRP-szintjét.

A kezdőknek szól, hogy az életmódnak közvetlen hatása van a CRP-szintre. Bizonyos étkezési szokások, mint a transzzsírok (pl. margarin) magas bevitele, fokozza a CRP-szintet, ami megmagyarázza, miért növekszik a transzzsírok hatására a kardiovaszkuláris kockázat. A nyers ételekkel szemben, a magas hőfokon főzött ételek szintén emelik a CRP-t !

 

Egy 2013-as vizsgálat azt találta, hogy az ideális egészséges életmód (étrend, sport stb.) csökkentheti a CRP-szintet. A 4-6 ilyen egészséges életmódtényező együttesen 32%-kal csökkentette a CRP-szintet.

A sport önmagában képes a CRP-t csökkenteni. Minél magasabb a CRP, annál nagyobb az ésszerű edzés hatása.

Bizonyos gyógyszerek is csökkentik a CRP-szintjét, csakhogy ennek komoly ára van, amit a mellékhatásokkal fizetünk meg. Csaknem egy tucat étrend-kiegészítő van, amelyek hatásosan csökkentik a CRP-szintet:

 
  • Creatine: kivédi sportolóknál az edzés okozta CRP emelkedést;
  • Kurkumin: hat vizsgálat metaanalízise szerint átlagosan 6,4 mg/l-rel csökkentette a CRP-szintet magas szintű betegekben;
  • Görögszéna: klinikai kísérletekben ízületi gyulladásban csökkentette a CRP-szintet;
  • Gyömbér: cukorbetegekben lecsökkentette a CRP-t;
  • Zöld tea polifenolok: patkányoknál csökkentette a szervezetszintű gyulladást;
  • Magnézium: a magasabb Mg szint alacsony CRP-szinttel járt;
  • Omega-3 zsírsav: csökkentette több betegségben a gyulladást;
  • C-vitamin: aktív és passzív dohányosoknál 24%-kal csökkentette a CRP-szintet;
  • D-vitamin: magas D-vitaminszint alacsony CRP-vel jár autoimmun és gyulladásos betegségekben
  • E-vitamin (alfa tokoferol): emberben, állatban csökkenti a CRP-szintet;
  • Cink: cukorbetegség eredetű vesebetegségben 7,7–10 mg/l közt csökkentette a CRP-szintet.

Ismét hangsúlyozzuk, hogy az elhízás és a cukorbetegség hozzájárul a CRP-szint emelkedéséhez (az elhízás kétszeres kockázatot jelent). A legtöbb keringő CRP-t a máj állítja elő, de a zsírszövet is igen sokat termel. Ráadásul az elhízott emberekben gyorsan emelkedik a citokinek szintje, ami fokozza a májban a CRP-termelést. Így a CRP az egyik hiányzó láncszem lehet az elhízás és cukorbetegség, illetve a szívbetegség között.

A szénhidrátszegény táplálkozás mind az elhízás, mind a cukorbetegség kockázatát csökkenti, pláne, ha sporttal kombináljuk, így sikeresen „tornázhatja lefelé” a CRP-szintet.

Forrás: Susan Simmonds: Testing For C-reactive Protein May Save Your Life. Life Extension Magazin, 2014. május, fordította: Szendi Gábor

A teljes cikk a www.tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk