Nyaral a család

A családi nyaralás minden évben várva várt esemény. Annál komolyabb előkészületeket igényel, minél többen, minél távolabbra és minél hosszabb időre megyünk. Az sem mindegy, hogy a vízparton süttetjük majd a hasunkat, vagy túlélő túrára indulunk hegyen-völgyön át. Minél kevesebb fontos dolgot hagyunk otthon, annál zökkenő-mentesebb, felhőtlenebb lesz a pihenés, kikapcsolódás. Ehhez kívánunk mi is segítséget nyújtani.

Irány a természet!

Az aktív pihenést választók, így a „bakancsos sport” kedvelői is, minden bizonnyal több váratlan meglepetésnek, sérülési veszélynek teszik ki magukat, cserében vélhetően több élményben is lesz részük, mint a vízparton, napon vagy árnyékban szunyókálóknak. Nekik a bőrönd helyett a túrahátizsákot kell gazdaságosan megpakolniuk a legfontosabb kellékekkel. Ha árnyas erdő helyett időnként tűző napon vezet útjuk, akkor a napvédelemhez elkél a kalap, a napszemüveg és magas faktorszámú napvédő készítmény. Emellett jó szolgálatot tesz a hosszú ujjú felső és nadrág, ami az erdőben a szúnyogok és kullancsok ellen is véd.

Pakoljunk be kullancs- és szúnyogriasztó szereket, amelyekkel már a kirándulás előtt érdemes bekenni, befújni magunkat.

Nyári záporra bármikor számíthatunk, ezért hagyjunk helyet egy kicsire összehajtható esőkabát számára is. Útközben mindig legyen nálunk a szendvics mellett elegendő folyadék, lehetőleg tiszta víz. Nagyon fontos a masszív, kényelmes, göröngyös talajon is biztonságos cipő, bakancs – e nélkül dagadt bokával vagy akár vérhólyagokkal térhetünk haza utunkról.

Aki hajlamos a fejfájásra, ne induljon el egy-két szem fájdalomcsillapító nélkül, krónikus betegség – például asztma, allergia – esetén, vigyük magunkat sürgősségi szereinket!

Ne feledjük, rossz idő nincs, csak rossz felszerelés!

oxygenmedical.hu

Darázscsípés
és allergia

 

Főként nyáron érhet minket olyan kellemetlenség, hogy méh- vagy darázscsípés áldozatai leszünk. Az évek során elszenvedett méh- és darázscsípésekre többféle módon is reagálhat a szervezet. Előfordul, hogy már az első csípésnél tünetek jelentkeznek, de az is lehet, hogy hosszú évek telnek el panaszmentesen és csak a sokadik csípés után jelentkezik allergia. A csípés után intő jel lehet, ha a korábbi enyhe, viszkető, majd elmúló tünetek helyett, a csípés helyén több napon át vörös, viszkető, nagyméretű, 12 cm-t meghaladó átmérőjű duzzanatot tapasztalunk.

A csípés után az allergiás reakció azonnal, vagy 1-2 órával később is jelentkezhet. A rövid időn belül kialakuló tünet lehet az egész testen megjelenő bőrkiütés, bőrvörösség, az ajak és a szem vizenyős duzzanata, fulladás. Ilyen esetben azonnal forduljunk orvoshoz, vagy hívjunk mentőt. A beteg állapota gyorsan romolhat és akár percek alatt is kialakulhat az anafilaxia, a szapora szívverés, vérnyomásesés, zavartság, hányás, hasmenés, eszméletvesztés, és sokkos állapot.

Természetesen óvakodjunk minden esetben, de főként allergia esetén a csípésektől! Diagnosztizált esetekben az orvos által felírásra kerül egy elsősegély szett, mely a szteroid és antihisztamin tartalmú gyógyszerek mellett egy auto-injektort (önbelövős fecskendőt) is tartalmaz. Ezt az esetleges csípés után azonnal használva megelőzhetjük a súlyosabb tüneteket, a keringési sokk beálltát. Ezt a szettet mindig tartsuk magunknál, ha a természetben járunk!

dr. Balogh Katalin
allergológus, klinikai immunológus, fül-orr-gégész főorvos
allergiakozpont.hu

Sérülések kezelése

Utazás előtt mindenki összecsomagol egy kisebb „elsősegély dobozt”, érdemes ebbe olyan eszközöket, fertőtlenítő- és kötszereket tenni, melyeket kisebb sérülés esetén magunk is hasznosítani tudunk. Csak a viszonylag kicsi, „mindennapos” sebek ellátására vállalkozzunk, a komolyabb sérülés esetén kérjünk orvosi segítséget.

 

Minden seb más, a kezelésük is eltérhet attól függően, hogy vágott, horzsolt, vagy égési sérülésről van szó. Első lépés az esetleges vérzés csillapítása és elállítása. A következő lépés a sebtisztítás, a seb környékét tiszta folyó vízzel alaposan lemossuk, hogy több baktérium már ne juthasson a sérült felületre. Harmadik lépés a seb fertőtlenítése, e célra legyen elsősegély dobozunkban fertőtlenítő szer, például jód.

Vágott vagy horzsolt, felületi seb esetében hámosító kenőccsel gyorsíthatjuk a gyógyulást. Minden harapott seb esetén nagy a fertőzésveszély, melynek első jele a pír, a melegség és érzékenység nyomásra, később láz és pulzáló fájdalom jelentkezhet. Minden harapott sebnél azonnal forduljunk orvoshoz. Égési sérüléseknél legfontosabb a hűtés hideg folyóvízzel. A felületes égési seb könnyen gyógyulhat, a mély égés orvosi ellátást igényel.

Állati veszélyes nyaralás

Mi csak hírből hallunk a szúnyogok által terjesztett maláriáról és sárgalázról, a legyek terjesztette parazitákról, a bolhák közvetítette pestisről és rühességről, melyek ellen – még a trópusokon is – a testet teljesen fedő, könnyű öltözékkel, és a mezítláb járás mellőzésével védekezhetünk.

 

A tengerben lubickolva találkozhatunk medúzákkal, melyek szúrása fájdalmat, zsibbadást, esetenként súlyosabb tüneteket is okozhat. A tengeri sün, csillag és uborka tüskéi, egyes szivacsfélék, korallok és halak érintése is erős bőrreakciót válthat ki. A tüneteket tengervizes, majd ecetes vagy alkoholos vízzel történő lemosással, illetve gyulladást, allergiát csökkentő krémekkel enyhíthetjük.

A természetben nyaralva egészen biztosan találkozunk tehát valamilyen állattal, amely veszélyes is lehet. A darázson, maláriát terjesztő szúnyogon és a tengeri sünön kívül gondolnunk kell a harapásukkal fertőző állatokra is – ha nem is mindjárt egy oroszlánra, de egy kóbor macskára vagy kutyára mindenképp. A súlyos következményekkel járó veszettséget harapott seben keresztül lehet elkapni például macskától, denevértől, mosómedvétől, borztól, rókától, vagy akár kutyától. Óvakodjunk a patkányoktól is, mivel igen sok betegséget terjesztenek. Szafari túrákon ne távolodjunk el a busztól, mert még az utak közvetlen közelében is lehetnek skorpiók, kígyók és más veszélyt jelentő állatok.

Az extrém utazási körülményeket kedvelőknek feltétlenül javasolt a megelőző oltási sor beadása. Ne induljunk el távoli „last-minute” útra sem az előírt védőoltások nélkül, fontos tudnunk, hogy a védettség kialakulásához 4-6 hét szükséges!

 

Prof. Dr. Ternák Gábor
egyetemi tanár, PTE IKO intézet igazgatója




Utazáshoz további tanácsokat olvashat szerzőnk Utazás – egészség utazóknak c. könyvében, amely megrendelhető a SpringMed Kiadónál, tel.: 06/1-279-0527, www.springmed.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk