Immunrendszer és bélflóra

Egy ősi életformát őrző afrikai faluban élő kisgyerekek bélflóráját összehasonlították az Európai Unióban élő gyerekekével. A különbség meghökkentő volt, és bizonyította a táplálkozás fontosságát az egészséges bélflóra és a jól működő immunrendszer fenntartása szempontjából is. A bélflóra és az immunrendszer közti kapcsolatot magyar kutatók is vizsgálják a Debreceni Egyetemen.

A bélflórát a bélnyálkahártyán megtelepedett, zömében oxigénhiányos környezetben szaporodó mikroorganizmusok összessége képezi. Számuk egészséges emberben trilliós nagyságrendű, tömegük együttesen eléri a 1,5 kg-ot, és becslések szerint akár ezer faj is képviseltetheti magát. A velünk élő hasznos baktériumoknak azonban eddig csak a legnagyobb számban jelenlévő képviselőit (mintegy 30-40 fajt) azonosították, mert laboratóriumi tenyésztésük rendkívül nehéz.

Az anyaméhben a magzat bélrendszere még steril. A bélflóra betelepülése és kialakulása a szüléskor kezdődik meg. Elsőként az anya hüvelyében élő baktériumok jutnak be a magzatba, és megkezdik a normális bélflóra kialakítását. A további baktériumok a szoptatás folyamán, a tárgyak szájba vételekor, illetve lélegzéskor jutnak be a csecsemő emésztőrendszerébe.

A normális bélflóra kialakulása és fennmaradása nélkülözhetetlen az egészség megőrzéséhez. Sok betegség kapcsolódik az egészséges bélflóra – és ezzel együtt az immunrendszer működésének – megbomlásához. E betegségek közé tartoznak a gyulladásos bélbetegségek, az irritábilis bél szindróma, sőt egyes rosszindulatú daganatok is.

A bélflóra összetétele adott egyénben általában véve stabil, de a bélbaktériumok összetételének eltérései az egyének között, még az egypetéjű ikrek esetében is igen nagy lehet. A korábbi tanulmányok hangsúlyozták a táplálkozás befolyásoló szerepét a bélflórára.

Egy tavaly megjelent tanulmányban ősi életformát őrző afrikai faluban élő kisgyerekek bélflóráját hasonlították össze az Európai Unióban élő gyerekekével. A különbség meghökkentő volt. Napjainkban a Földön mintegy egymilliárd ember éhezik vagy alultáplált, így ők jóval fogékonyabbak a fertőzésekre, mint a normálisan táplálkozók. Ugyanakkor a túltápláltság is komoly egészségügyi kockázatot jelent.

A bélrendszer mikrobiális környezete igen változatos, de a helyzet egyszerűsíthető, mivel minden ember – beleértve a krónikus bélbetegségben szenvedőket is – csupán három nagy csoportba, ún. enterotípusba sorolható. Ezt a három típust három különböző baktériumnemzetség határozza meg: Bacteroides, Prevotella és Ruminococcus. Még meglepőbb módon, ezek az enterotípusok nemcsak a nemtől és a testtömeg-indextől függetlenek, hanem a nemzetiségtől is, a nyugati nemzetek és a kelet-ázsiai országok étkezési szokásainak jelentős különbsége ellenére.

Gary D. Wu és munkatársai meghatározták a bél mikrobiomját, azaz bélflóra összetételét. Wu azokat a tápanyagokat akarta azonosítani, amelyek alapvetően meghatározzák a mikrobiális fajok mennyiségét. A kutatócsoport azt tapasztalta, hogy a magasabb zsírbevitel és az alacsonyabb rostbevitel összefüggésben áll bizonyos bakteriális csoportokkal. Úgy tűnik, hogy az enterotípusokat a hosszú távú étrend határozza meg. A Bacteroides enterotípus pozitív összefüggést mutatott az állati fehérjék és a telített zsírok felvételével, míg a Prevotella enterotípus elsősorban a növényi alapú, sok szénhidrátot és kevés húst és tejet tartalmazó étrendhez kötődött. A leggyakrabban előforduló harmadik enterotípus: Ruminococcus elkülönítése nem könnyű, és gyakran beleolvad a Bacteroides típusba.

Wu és munkatársai szerint, egyes élelmiszerek – például a bor és a mesterséges édesítőszerek – noha az enterotípust nem változtatják meg – jelentős hatást gyakorolnak a bél bakteriális közösségére. Különösen a mesterséges édesítők szerepét kell alaposan megvizsgálni, mert korábban senki nem gondolta, hogy ezek a kis koncentrációban bejuttatott anyagok ilyen nagy változásokat okozhatnak a bélflórában.

A velünk élő ártalmatlan, sőt hasznos baktériumok egyensúlyát közvetlenül az immunrendszer tartja fenn, amelynek megfelelő működését befolyásolja a táplálkozás. A debreceni Immunológiai Intézetben az immunrendszer egy fontos sejttípusának, a dendritikus sejteknek és a bélbaktériumoknak a kölcsönhatását vizsgálják egy EU által támogatott kutatási program keretében.

Mivel ilyen hatalmas tömegű és jórészt ártalmatlan vagy egyenesen hasznos baktérium él a bélrendszerben, nagyon nagy problémát jelentene, és súlyos betegségek kialakulásához vezetne, ha a bélben működő immunrendszer minden bejutó idegen anyaggal és bakteriális „betöréssel” szemben fellépne. Az is nagy bajt okozna viszont, ha az immunrendszer nem tudná hatékonyan semlegesíteni a bél védelmi vonalait áttörő kórokozókat, például a Salmonella baktériumokat. Ezért a bélben az ételösszetevőkkel és az együtt élő baktériumokkal szemben egyfajta immunológiai tolerancia alakul ki, amelyben főszerepet játszanak a dendritikus sejtek.

Ezek egyrészt csendesítik a velünk élő baktériumok elleni immunreakciókat, másrészt kórokozók behatolása esetén védekezésre mozgósítják a T-limfocitákat. (Forrás: origo.hu)

Prof. Dr. Rajnavölgyi Éva
Debreceni Egyetem Immunológiai Int. igazgatója

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk