Gyógyfürdő, gyógytorna

a vitalitás és mozgékonyság megőrzésére

A gyógytorna, a masszázs és a balneoterápia – azaz a fizioterápia különböző formái – mind pozitív ingerként hatnak a szervezetre, mozgósítják annak védekező és ellenálló képességét. Bár nem oki terápia, mégis nélkülözhetetlen kiegészítője a gyógyító kezeléseknek.

A gyógytorna fő feladata, hogy aktív vagy passzív mozgatással megelőzze, illetve megszüntesse az ízületek zsugorodását. Ezen kívül erősíti az izomzatot, javítja a vérkeringést és az ízületek mozgását.

A masszázs során kézzel gyakorolnak mechanikai hatást a bőrre és az alatta fekvő szövetekre. A masszírozott területen vérbőség keletkezik. A vérkeringés növekedése folytán több tápanyagot kap a bőr alatti kötőszövet és az izomzat, meggyorsul a káros anyagcseretermékek elszállítása. Csökken a beteg izmok kóros feszülése, fellazulnak, oldódnak a kötőszövetben és az izmokban lévő csomók. Ezért csökken a fáradtságérzés, fokozódik az izomzat teljesítőképessége.

Mivel a masszázs az idegek közvetítésével hatást gyakorol az egész szervezetre, különleges masszázseljárásokat dolgoztak ki, amelyekkel reflexek útján hatnak akár a távolabbi szervekre is. Ezek a módszerek lehetővé tették, hogy egyrészt a masszázst nem kell a fájdalmas testrészen végezni, másrészt nemcsak a reuma, hanem a belső szervek különféle betegségeiben is előnyösen lehet alkalmazni.

Fontos, hogy masszázs közben a beteg kényelmesen, izmait ellazítva feküdjön. Ha gyulladásos tünetek állnak fent, masszázst nem, vagy csak enyhe formában, óvatos fogásokkal szabad alkalmazni. Ugyanez érvényes súlyos betegségek, valamint láz és agyi károsodás esetén is.

 

A fizioterápiánál már említettük, hogy egyik fajtája a balneoterápia, mely a gyógyvizeket használja fel kezelésre gyógyfürdő, ivókúra és belégzés, inhaláció formájában.

Ha gyógyvízben fürdünk, kettős hatás érvényesül. Egyrészt a víz felhajtóereje tehermentesíti a gerincet, az ízületeket, és olyan mozdulatokat is el tudunk végezni, amelyek bizonyos betegségekben szárazföldön nem mennek, vagy nagy fájdalommal járnak. Ezt használja ki az izomerősítő, víz alatti torna. Ehhez hozzáadódnak a gyógyvízben oldott anyagok kémiai hatásai, melyek igen hasznosak lehetnek számos betegségben, elsősorban reumás és bizonyos nőgyógyászati kórképekben.

Gyógyfürdőink száma és minősége Európai viszonylatban is kiemelkedő. Fürdőink közül a kloridot, ként, jódot, brómot, kalciumot, magnéziumot és más, radioaktív anyagokat tartalmazó vizeket tekinthetjük jótékony hatásúnak. Főleg a mozgásszervi betegségek kezelésében a víz szénsav- és kéntartalmának, valamint az iszapnak, iszappakolásnak is terápiás hatása van.

Nem minden beteg alkalmas azonban gyógyfürdőben végzett kezelésre. Így szívbetegekre a meleg fürdő okozta megterhelés káros lehet, de a kénes fürdővel is óvatosnak kell lenniük. A reumás beteg sem részesülhet gyógyfürdő-kezelésben, ha éppen gyulladásos tünetei vannak, ha az ízületei duzzadtak. Nőknek nem szabad fürdeniük vérzés vagy terhesség idején. Heveny lázas betegségek, például az influenza, hörghurut, húgyúti fertőzés stb. szintén a gyógyfürdő-kezelés átmeneti szüneteltetését teszi szükségessé.

Néhány jó tanács:

  • Ne fürödjünk éhgyomorra, de étkezés után is legalább két órát célszerű várni!
  • Meleg fürdő után ne távozzunk hirtelen, felhevült testtel, előbb fokozatosan hűtsük le magunkat!
  • A fürdőt kövesse pihenés!
  • A masszázst minden esetben a fürdő után vegyük igénybe!
  • A gyógyfürdőkúrák minimális időtartama 3–6 hét.

Annak meghatározása, hogy a beteg számára a gyógyfürdő előnyös-e, és ha igen, akkor melyik fajtája lehet hatásos – orvosi mérlegelést igényel.

Szintén az orvos írja elő a fürdő hőfokát és a fürdés ajánlott időtartamát.

Vegyük figyelembe, hogy a kezelés megkezdését követően, átmeneti állapotromlás is előfordulhat, de ez ne szegje kedvünket, emiatt ne hagyjuk abba a gyógyeljárást. Az állapot javulásához kitartás szükséges, hiszen egy hatékony gyógyfürdő kúra hetekig tarthat, a gyógymasszázs esetében is többszöri alkalom szükséges, nem is beszélve a gyógytornáról. Szép számmal akadnak, akiknek az állapotromlás elkerülése érdekében gyakran évekig, vagy akár egész életük folyamán gyógytornázniuk kell. Így mozgékonyságuk fenntartása érdekében, érdemes a tornagyakorlatokat, mint vitalitásukat fenntartó „fitness-tevékenységet” felfogni, és mindennapjaik programjába iktatni.

Dr. Nemes János
gyermekkardiológus főorvos
korkontroll

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk