Lelkiállapot és betegségek

Gyakran ismételt bölcsesség, hogy a betegségek jelentős része lelki eredetű. Tekintsük át, mennyiben igazolta a tudomány e népi bölcsességet, majd vizsgáljuk meg, milyen objektív bizonyítékok léteznek a lélek mibenlétére.

A gyógygomba kivonatok egy részéről klinikai kísérletekben is megállapították, hogy javítják a kedélyállapotot, enyhítik a depressziót, csökkentik a félelmi állapotokat, sőt, időskori megromlott elmeállapot (pl. Alzheimer kór) esetén is képesek lehetnek segíteni. Elképzelhető, hogy a kivonatok egészségre gyakorolt hatásának egy része hangulatjavító hatásuknak köszönhető.

A depressziótól – ami súlyosan károsíthatja az egészséget – a népesség 17-20%-a szenved, ugyanakkor 50-60%-kal növeli az elhalálozás valószínűségét. Hatása leginkább talán a dohányzás ártalmaihoz hasonlítható. Egy 13 éves prospektív kísérlet alapján: a depressziósok 16-19%-a öngyilkosság következtében hal meg, valamint 450%-kal nagyobb valószínűséggel kapnak szívinfarktust. A krónikus depresszív hangulat növeli a stroke előfordulását, megduplázza a szívkoszorúér betegség valószínűségét, és 88%-kal növelheti a rákrizikót is. A krónikus félelemérzés ugyanakkor megháromszorozza a végzetes szívinfarktus kockázatát.

A dohányzás jelentős mértékben fokozza a depresszió ártalmas hatását. A dohányzásra jellemző ráktípusok előfordulása depressziós dohányosoknál 1800%-kal (!) nagyobb. Esetükben a szervezet rákellenes védekező mechanizmusában, valamint az áttétek képződésének gátlásában fontos szerepet betöltő természetes ölősejtek aktivitása csökkent. Emlő-, fej- és nyakrák esetén, a természetes ölősejtek aktivitása a diagnózis idején előrejelzi az áttétképződés kialakulását.

A depresszió káros hatásaihoz hozzájárul, hogy gyakran együtt jár krónikus gyulladásos folyamatokkal (megnövekedett CRP), és hatására csökkenhet az érrendszert regeneráló őssejtek (EPC) száma. Mindezek a tényezők rákkeltő, illetve a szív- és érrendszert romboló hatással bírnak. Depressziósoknál a védőoltásokra is hiányos az immunválasz.

A kedélyállapot önmagában is befolyásolja egészségünket – a negatív érzelmeknek még depresszió nélkül is káros hatásai lehetnek. A pozitív érzelmi állapot – a boldogság, öröm, elégedettség, pozitív várakozás és a jövőbe vetett hit – egészségesebbé teheti a szervezetet és általában alacsonyabb halálozási arányokkal jár. A pozitív élet-orientáció megvédi az időseket az intézményes ellátás szükségességétől, növeli a védőoltások hatékonyságát és csökkenti a vérnyomást. A negatív érzelmi állapotban szenvedőket gyakrabban éri megfázás. A félelem és a bánat megnövelheti a vércukorszintet is. Japánban kimutatták, hogy a nevetés és a jókedv rövidtávon is csökkenti cukorbetegeknél az evés utáni vércukorszint kiugrást.

A krónikus stressz káros hatásait számos tanulmány vizsgálta. Megállapították, hogy a stressz aktiválja a herpesz vírusokat, növeli a felső légúti és egyéb fertőző megbetegedések valószínűségét, és nehezíti az ezekből történő felépülést, megzavarja az immunrendszer működését és lassítja a sebgyógyulást. Diákoknál a vizsga előtti stressz idején 40%-kal lassabb a sebgyógyulás, mint a nyári szünet alatt. Megfigyelték, hogy a demens házastársukat ápoló nők és az ellenséges házastársi kapcsolatban élők sebgyógyulása szintén lényegesen lassabb.

A stressz jelentős rákbetegséget előidéző faktor lehet bizonyos élethelyzetekben. Azoknál a nőknél, akik jelentős stresszhelyzeteket éltek át (pl. válás, megözvegyülés) és nem volt intim érzelmi támogatásuk, az emlőrák valószínűsége 2 éven belül 900%-kal nőtt. A stressz krónikus gyulladásos betegségeket is előidézhet vagy súlyosbíthat (pl. reumás ízületi gyulladás, lupus, multiplex sclerosis).

Mik azok a tényezők, amelyek leggyakrabban kiválthatják a depressziót, stresszt, illetve a negatív érzelmi állapotokat?

Elsősorban a magány, a munkanélküliség, a válás, a házastárs vagy partner elvesztése, illetve a rossz házasság és a családi problémák. Magányos embereknél magasabb a vérnyomás és a reggeli és esti cortizol-szint. A házasság önmagában nem garancia arra, hogy az ember ne legyen magányos. Az emocionális magány a házasság minőségével összefüggésben, az intimitás hiányából ered. A magány akkor erősebb a házasságban, ha a házastársnak egészségügyi problémái vannak, ha a házastárs nem kap érzelmi támogatást társától, ha a partnerek ritkán beszélgetnek egymással, vagy gyakran nem értenek egyet, esetleg szexuális problémákkal küzdenek. A boldogtalan házasságban élők 25-ször (!) nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósok, mint a boldog házasok vagy az elvált emberek. Általában az egyedül élő emberek boldogabbak, mint a boldogtalan házasságban élők. A magány leküzdése szempontjából a kapcsolatok minősége, intimitása számít. A társadalmi kapcsolatok sokrétűsége – azaz a házasság, barátok, szomszédok, munkatársak, vallásos vagy társadalmi csoportokhoz való tartozás együttes megléte – és nem az ismerősök mennyisége csökkenti a magányt.

 

A depresszió leküzdése egészségünk szempontjából elsődleges fontosságú. Randomizált kontrollált kísérletben megállapították, hogy a testmozgás 16 hét után ugyanolyan hatékony a depresszió kezelésére, mint a modern antidepresszáns gyógyszerek.

A testmozgás a gyógyulási folyamatokat is képes felgyorsítani, sebgyógyulást elősegítő hatását kísérletben igazolták.

A gyakran alkalmazott anti-depresszáns gyógyszereknek (SSRI) a szív- és érrendszerre gyakorolt káros mellékhatásain kívül emocionális, életminőséget károsító mellékhatásai is vannak.

Ebből a szempontból jelentős a gyógygomba kivonatok és a testmozgás hangulatjavító és antidepresszáns hatása. Az antidepresszáns gyógyszerekkel kezelteknél az érzelmek intenzitása a legtöbb esetben csökken, sőt előfordulhat, hogy az érzelmek teljesen megszűnnek, azokat a beteg gyakran csupán gondolatként érzékeli. Csökkenek a pozitív érzelmek: boldogság, öröm, izgatottság, szenvedély, szerelem, elragadtatás és odaadás. Kevesebb örömet lelnek a társadalmi eseményekben, hobbikban, a szépségben, a természetben, vagy a zenében. Néhány betegben a kezelés hatására csökken a vonzódás partnereik és családtagjaik iránt, kevesebb életörömet éreznek.

Nem csak a pozitív, hanem a negatív érzések intenzitása is csökken, tehát kisebb szomorúságot, haragot, agressziót, félelmet, vagy szégyent éreznek, nem tudják kifejezésre juttatni aggodalmukat, nem tudnak sírni, amikor az időszerű lenne, nem tudnak megfelelően reagálni a rossz hírekre.

Érzelmileg kiszakítottnak érzik magukat a környezetükből, nem résztvevőként, hanem megfigyelőként tapasztalják magukat. „Zombi"-ként, vagy „robot"-ként írják le magukat, csökkent szimpátiát és empátiát éreznek. Érzelmileg eltávolodnak családtagjaiktól és barátaiktól, nem törődnek annyira önmagukkal és másokkal, cselekedeteik következményeivel. Sokan apatikusnak és motiválatlannak érzik magukat, kevésbé törődnek mások érzéseivel, véleményével, kevesebb felelősséget éreznek feladataik iránt. Van, aki a gyógyszeres kezelés alatt csak azért tesz kárt magában, hogy egyáltalán valamilyen érzést érezzen. Néhányan úgy érzik, hogy megváltozik vagy elveszik a személyiségük, üres burokként érzékelik magukat, s mindez esetenként a gyógyszeres kezelés abbahagyása után is fennmarad. Az említett emocionális mellékhatások az antidepresszáns gyógyszerek többségénél tapasztalhatóak, nem csak a SSRI-ok nál.

Mivel az antidepresszáns gyógyszerek a pozitív és negatív érzelmi állapotot egyaránt mérséklik, emiatt nem csökkentik kellően a depresszió egészségkárosító hatását, hiszen a pozitív érzelmek jótékony hatása gyakran erősebb, mint a depresszió ártalma. Példaként, a pozitív érzelmi állapot jobban csökkenti a szélütés előfordulását, mint amennyire a depresszió növeli azt. Az optimizmus hosszú távon 30%-kal csökkentheti a szív- és érrendszeri halálozás arányát, és 46%-kal a rákhalálozás rizikóját.

Mivel épp a pozitív érzelmi állapot az egyik legerősebb „lelki” betegségmegelőző erő, ennek gyógyszeres csökkentését megelőzően, érdemes kihasználni a rendszeres testmozgás és a gyógygomba kivonatok kedélyjavító hatását, mivel mindkét módszerrel még az időskori agybetegségek és szellemi leépülés is megelőzhető, késleltethető.

Varga Gábor
hatóanyag-kutató

Varga Gábor hatóanyag-kutató, az első magyar külföldön elismert neurotropikus agyterápia kifejlesztőjének részletes szakmai felvilágosító cikkei az interneten megtalálhatók.
www.apigenin.de, www.patkonyelv.hu, www.vargadiet.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk