Egészségmegőrzés – túl későn?

Mit tesz a magyar az egészségéért? A GFK LHS HealthCare 2010-es felmérése szerint, a magyar lakosság jelentős része későn kezd el foglalkozni az egészségével. Minél idősebbek vagyunk, annál negatívabban ítéljük meg egészségi állapotunkat, ezzel párhuzamosan, egyre többet teszünk egészségünkért. 60 év felett ugrásszerűen megnő a gyógyszerszedők száma, és csak ilyenkor kezdünk el szűrővizsgálatokra járni.

 

Az egészséges életmód és az egészségmegőrzésért tett erőfeszítések alapvetően meghatározzák azt, hogy 50 év felett milyen egészségi állapotban, illetve minőségben élhetjük életünket. Erre már 50 éves kor előtt is érdemes lenne gondolnunk, ám a magyar lakosság jelentős része későn, csak 60 éves kora felé jön rá arra, hogy egészsége főként saját magán múlik. Sokan azonban, még ekkor sem vállalnak felelősséget saját egészségükért.

Saját egészségük megítélése terén, a 40-50 év közöttieknek még 52%-a kifejezetten jónak tartja egészségi állapotát, ez az 50-60 év közötti korosztálynál már csak 32%-ra, míg a 60 év felettieknél csupán 21%-ra igaz.

A kor előrehaladtával egyre többet teszünk egészségünkért: a 40-50 éveseknek még csupán 38%-a, az 50-60 közöttieknek mintegy 41%-a, azonban a 60 év feletti korosztálynak már több mint a fele (51%-a) törődik az egészség-megőrzéssel, ezen belül főként a táplálkozásra figyelnek oda.

A szűrővizsgálatok látogatása is 60 éves kor után válik gyakoribbá. Míg a 60 év alattiak 51%-a, addig 60 év felett már 65%-uk dönt úgy, hogy részt vesz az általa ismert szűréseken.

A gyógyszerszedésről rendelkezésre álló adatok alapján, az 50-60 év közöttiek mintegy 72%-a szed valamilyen gyógyszert, míg 60 év felett ez az arány már 92%-os, tehát a 60 feletti lakosságnak mindössze 8%-a él gyógyszerek nélkül.

A gyógyszerszedő 50 év felettiek jelentős része (61%-a) saját bevallása szerint, nem szedi be az összes gyógyszert, amit az orvos felír neki.

E korosztály mintegy negyede (27%-a) átlagosan minden második felírt gyógyszert veszi be. Mindössze 30%-uk szedi be a felírt gyógyszerek minimum 80%-át, ami a gyógyszerek hatásának érvényesüléséhez mindenképpen szükséges.

 

A gyógyszerek be nem szedésének leggyakoribb indoka, hogy a páciens úgy ítéli meg, neki erre nincs szüksége. Sokan gondolják úgy, hogy egyáltalán nem kell gyógyszert szedniük, vagy jóval ritkábban, mint ahogy azt az orvos felírta számukra.

A receptköteles gyógyszerek közül legtöbben fájdalomcsillapítót váltanak ki a patikában, míg vérnyomáscsökkentőt az 50-en felüli korosztály 27%-a vesz. Ezt követik az allergia elleni szerek (12%) és a pszichiátriai gyógyszerek (8%).

dr. Lantos Zoltán
ügyfélkapcsolati igazgató
GfK Hungária Piackutató Intézet
www.gfk.com

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk