Az elhanyagolt érszűkület infarktushoz vezethet!

Az érelmeszesedés gyakran évekig tünetmentes, szinte észrevétlen folyamat, amire sokszor már csak a súlyos panaszok hívják fel a figyelmet. Korai felismerése rendkívül fontos lenne, hiszen megfelelő óvintézkedésekkel, életmódváltással az agyvérzés, szívinfarktus, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulás ténylegesen megelőzhető, elkerülhető lenne.

Az érszűkületet az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedése, szűkülete okozza. Ezek az erek az egész testünket behálózó érrendszer részei, ezért betegségük estén más szervek, például a szív, vagy az agy ereinek érintettségére is számítani lehet.

Az érszűkületet okozó legjelentősebb rizikófaktorok a cukorbetegség, a dohányzás, az elhízás, a magas vérnyomás, váratlan memóriazavar, folyamatos stressz, a magas vérzsír- és húgysavszint, nőknél a klimax időszaka, a vesefunkció eltérései, a mozgásszegény életmód, és a családi hajlam. Mivel ezek a tényezők meglehetősen sok embernél fennállnak, nem véletlen, hogy Magyarország régóta a szív- és érrendszeri betegségek élmezőnyében van. Bár az arterioszklerózis elsősorban az idősebb korosztály betegsége, akinek 20 éves kora óta napi egy doboz cigaretta a fejadagja, akár már 40 éves korában is számíthat érszűkületre.

A lábakban megjelenő érszűkületnek – súlyosságtól függően – négy stádiuma van:

  1. Eleinte még nincs panasz, a betegség lappang, például a régóta dohányzókban, vagy a fel nem ismert cukorbetegekben. Ilyenkor legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedést kimutatni, de a doppler vizsgálat még negatív. Már ebben az időszakban el kell kezdeni a hajlamosító tényezők kiiktatását, az életmódváltást, mert a súlyos következmények ekkor nagyrészt még megelőzhetők.
  2. Járáskor a vádliban adott távolság megtétele után éles fájdalom jelentkezik, ami a beteget megállásra kényszeríti. Az érszűkületet gyakran „kirakatbetegségnek” is nevezik, mert a beteg az utcán, ha a fájdalom miatt megáll, úgy tesz, mintha csak kirakatot nézegetne. Rövid pihenés után a fájdalom szűnik, a járás folytatható, de adott „járástávolság” után újabb fájdalom jelentkezik, így ezt a stádiumot „intermittáló sántításnak” is nevezik. A gyaloglás tehát egyfajta diagnosztikai módszer, ugyanis abból, hogy hány méterenként kell megállnia az érszűkületes betegnek, az orvosok következtetéseket tudnak levonni.
  3. Később már nyugalomban is, főleg fekvő helyzetben, éjszaka jelentkezik a fájdalom, ami a lábak lelógatására, vagy felkelés során enyhül. Ennek oka, hogy a végtag vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez. A rendkívül rossz vérellátás miatt a láb hideg és zsibbadt lehet, a bőr szárazzá válhat, lassulhat a körmök és szőrzet növekedése, a lábak elfehéredhetnek, elkékülhetnek.
  4. Az utolsó stádium már nagyon súlyos állapot, amikor a végtagokon fekély, gangréna – szövetelhalás – alakul ki, amely azt jelzi, hogy a végtag komoly veszélyben van! Fontos tudni, hogy cukorbetegek és súlyos dohányosok esetében, ha a végtagot ért bármely sérülés, ütés, pedikűrözés következtében kialakult seb néhány napon belül nem gyógyul, sürgősen orvoshoz kell fordulni, mert a rossz gyógyulási hajlam az ő esetükben a rossz vérellátás következménye, ami végzetes következményekkel járhat.

Az érszűkület diagnosztizálásához a következő módszerek állnak rendelkezésre:

  • Doppler-index vagy boka-kar index: doppler (ultrahangos) vizsgálattal megmérik mindkét lábon és mindkét felkaron az artériákban a vérnyomást, majd a bokán mért vérnyomás értékét elosztják a karon mért értékkel. Ennek hányadosa egészséges embernél 1. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon, akkor érszűkületről beszélünk. A hányados értéke arányos az érszűkület súlyosságával, vagyis minél alacsonyabb, annál súlyosabb az érszűkület. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utal. Ez a mérés csak előrehaladott, azaz 50% feletti szűkületet mutat ki, tehát ezt már leginkább csak a tünetekkel rendelkező betegeknek lehet ajánlani.
  • Arteriográfos módszer: alkalmas lehet korai stádiumban, esetleg tünetmentes betegnél is a kezdődő folyamat kimutatására. Magyarországon ez még nem napi gyakorlat, holott ez a szűrővizsgálat nagyon hasznos lenne a 40 éves kor feletti, különböző rizikófaktorokkal rendelkezőknek, hiszen a megelőzés éppen ebben a fázisban lenne a legfontosabb.
  • Számos más vizsgálat során is fény derülhet az érszűkületre, például egy hasi- vagy mellkasröntgen is kimutathat egy meszesebb aortát.

Ha nem ismerjük fel idejében az érbetegséget, az az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Amennyiben az alsó végtagot hanyagoljuk el ebből a szempontból, fekélyesedés kezdődhet, amelyet végső esetben amputáció követhet. Emellett kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulásnak, stroke kialakulásának.

Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is szignifikánsan (2-3-szor) több infarktus és stroke fordult elő. Jelentősen nagyobb volt e betegek között a halálozás is.

Az életmód-terápia és a rizikófaktorok szigorú kezelése a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerekkel, együttesen nagyfokú javulást eredményezhetnek akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Azonban az értágító és véralvadásgátló gyógyszeres terápia önmagában nem elég. Tehát elképzelhetetlen egy érbeteg gyógyulása, ha dohányzik, ha nincs beállítva a vércukorszintje, a koleszterinje, a vérnyomása, az étrendje, s főleg, ha nem mozog. A séta elengedhetetlen része kell, hogy legyen a napi programnak, de komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges, hiszen érszűkület esetében nagy valószínűséggel a szív is érintett lehet.

 

A beteg részéről tehát valódi változtatni akarás szükséges, az orvos pedig rendszeres, szigorú követést kell, hogy végezzen, ellenőrizve a megtett lépéseket. Az érszűkület megelőzésének és kezelésének folyamatában döntő jelentőségű, hogy a szakember valódi életmódprogramot dolgozzon ki a hozzá fordulóknak, és pontosan elmagyarázza, a gyakorlatban mit lehet tenni az életmódváltás lépéseiként. Az első cél, hogy a laborleletről eltűnjenek az ide vonatkozó csillagok.

dr. Kósa Éva
belgyógyász, angiológus szakorvos
www.orvostkeresek.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk