Kórokozók és immunrendszer II.

A gyógygomba kivonatok és a túlélés művészete

 

Az immunrendszer és a kórokozók viszonya az emberi társadalmak fejlődésében jelentős szerepet tölt be. Az európaiak a távoli kontinensek meghódítását nem annyira fegyvereiknek, hanem a behurcolt betegségeknek köszönhették.

Mexikó népessége például – a számukra idegen kórokozók eredményeképpen – 1518-tól 100 év alatt 20 millióról 1,6 millióra csökkent. Az első világháború utáni évben az influenzajárvány következtében több ember – 20 millió – halt meg, mint amennyi a háborúban összesen életét vesztette.

A múlt században az átlagos élettartam – a higiénia, a vízminőség javulásának, a védőoltásoknak és az antibiotikumoknak köszönhetően – kb. 30 évvel nőtt. Korunkban számos súlyos, gyógyíthatatlan betegség kiváltó okaként, illetve súlyosbító tényezőjeként azonosították, illetve gyanítják a vírusok, baktériumok, paraziták jelenlétét a szervezetben. Ilyen betegségek például a rák, a szív és érrendszer betegségei, atheroszklerózis, túlsúly, szklerózis multiplex, cukorbetegség, Alzheimer kór, skizofrénia, Parkinzon kór stb.

Az USA-ban a szívinfarktust elszenvedők 25%-ának semmilyen szív-érrendszeri rizikófaktora (pl. túlsúly, magas vérnyomás, dohányzás) nincs. Magasabbak viszont náluk a gyulladást jelző értékek (CRP). A tudósok ebből is arra következtetnek, hogy az atheroszklerózis részben fertőző.

Az előző lapszámban már kitértünk az egyén túlélését segítő viselkedési és kulturális immunrendszerre, melynek egyik fontos eleme az undor, ami a paraziták, kórokozók érzékelt vagy vélt jelenlétének következtében lép fel az átlagostól, normálistól eltérő esetekben. A jelentősen túlsúlyos emberek is gyakran undort váltanak ki, ami részben azzal is magyarázható, hogy a túlsúly vírusfertőzés hatására is kialakulhat, felerősödhet. Akik sérülékenyebbnek tartják magukat a fertőzésekkel, betegségekkel szemben, jobban tartanak azoktól, akiknek arcvonásai valamilyen betegségre utalnak, inkább a szimmetrikusabb, egészségesebb arcokhoz vonzódnak.

Ahol alacsonyabb az egészségügyi ellátás színvonala, nagyobb a kórokozók mennyisége, s az egészségügyi problémák jobban veszélyeztetik a túlélési esélyeket, ott a nők ösztönösen a férfiasabb vonásokkal, magasabb tesztoszteron szinttel és erősebb immunrendszerrel rendelkező, férfiakat részesítik előnyben. A férfiak ugyancsak felfedezik a női arcon a termékenységre és az egészségre utaló jeleket, melyek az ösztrogén szintjével állnak összefüggésben.

A fertőzésekkel, parazitákkal szembeni védekezés a magatartás és a kultúra szintjén is megnyilvánul. Melegebb éghajlaton sokkal többféle vallás osztja meg, tartja távol egymástól az embercsoportokat. Brazília és Kanada kiterjedése például hasonló, de míg Kanadában 15, addig Brazíliában 159 vallást tartanak számon. Összességében, a vallások sokrétűsége nagyobb azokon a területeken, ahol a fertőző betegségek is sokrétűbbek. A vallások a különböző csoportok közötti kulturális határokból, a fertőzés ellenes viselkedésnormákból erednek. Ezek jellemzője a lakhelytől való eltávolodás korlátozása (pl. hazaszeretet), az immunológiailag hasonló emberekkel való érintkezés, a másságtól, idegenektől való tartózkodás. A parazitaellenes viselkedés nemcsak a vallások, hanem a különböző nyelvek sokrétűségében is megmutatkozik, a trópusi országok felé haladva egyre növekszik, elősegítve a csoportok közötti határok fenntartását.

Az idegeneket gyakran a betegségekkel azonosítják, hiszen olyan ismeretlen kórokozókat, betegségeket hurcolhatnak be, melyekhez a bennszülöttek immunrendszere nem alkalmazkodott. Az idegenek más higiéniával rendelkezhetnek, megsérthetnek olyan helyi szokásokat, amelyek megakadályozzák a betegségek terjedését. Az idegenek akár undort is kiválthatnak, azt az érzést, amely eredetileg a mérgek és káros anyagok fogyasztásával szemben alakulhatott ki. Az ilyen helyeken az emberek óvatosabbak, konzervatív a hozzáállásuk az ismeretlen dolgokhoz, szexuális viselkedés területén is elővigyázatosabbak. Ahol viszont alacsonyabb a parazita terheltség, ott nagyobb a nyitottság, a kíváncsiság, a kísérletező készség.

Fentiekből nyilvánvaló, hogy a demokráciák fejlődésében is jelentős szerepet játszott a parazita-stressz csökkenése. Az antibiotikumok, oltások megjelenése és széleskörű alkalmazása, az élelmiszerek és a víz biztonságosságának növekedése, a higiéniai és az egészségügyi infrastruktúra javulása, 1-2 generációval megelőzte a nyugati társadalmi értékek liberalizálódását. Ez az 50-es, 60-as években szexuális forradalomhoz, a szabadabb szexuális viselkedés toleranciájához, a leszbikusok és homoszexuálisok jogainak részbeni elismeréséhez vezetett.

Megfigyelhetjük, hogy alacsony parazita-stressz esetén erősödik az individualizmus, a demokrácia, a női emancipáció, általában a társadalmi értékek liberalizálódása, az emberek nyitottsága az új felé.

A fertőző kórokozók legszélesebb körével szemben hatékonyak a gyógygomba kivonatok, melyek növelik a szervezet ellenálló képességét, ennél fogva csökkentik a fertőző betegségekkel szembeni félelmet is. További információért keresse fel Gyógygomba Információs Központjainkat, vagy hívja információs vonalainkat: 06-70/423-1123, 06-70/423-1127, 06-30/698-2083.

Varga Életmód Kutatás
www.vargadiet.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk