Hideg vagy meleg?

A pajzsmirigy göbökről

A pajzsmirigy betegségei hazánkban is népbetegségnek számítanak. A diagnózist sok esetben nehezíti, hogy a csökkent, vagy emelkedett hormontermelés szerteágazó tüneteket okozhat. Hogyan diagnosztizálunk? Hogyan kezelünk?

A pajzsmirigy elváltozásainak egyik formája – a göbök kialakulása – kutatások szerint, nők körében valamivel gyakoribb, mivel gyakran jelentkezik a terhesség alatt, illetve az azt követő időszakban.

A pajzsmirigy megfelelő működéséhez jódra van szükség, hazánk négyötöde pedig az ivóvizek elégtelen jódtartalma miatt a mérsékelten jódhiányos területek közé tartozik. A várandósság időszakában a szervezet jódszükséglete az átlagosnál magasabb, az elégtelen jódellátottság pedig könnyen elősegítheti a pajzsmirigy göbök kifejlődését, illetve a már meglévő göbök nagyobbodását. Sokszor azonban épp a nem körültekintő jódpótlás okoz problémát. A szervetlen jód (ezt tartalmazhatják egyes magzatvédő vitaminok, a Betadine kúp és oldat is) a pajzsmirigy-gyulladásban szenvedők számára a betegség fellángolását, túlműködő göbös pajzsmirigy esetén pedig a betegség rosszabbodását okozhatja!

A jódhiány és a jóddal nem megfelelően ellátott terhesség mellett a dohányzásnak is meghatározó szerepe van a göbök kialakulásában. A felsoroltak mellett örökletes tényezők is nagy szerepet játszanak a betegség kialakulásában, ezen kívül idős korban és külső besugárzás után is gyakoribb.

A pajzsmirigy göbökre legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. Az ún. meleg göbök pajzsmirigy túlműködést okozhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Az izotópos vizsgálat során a meleg göb piros színű, míg a hideg, egy üres „hideg” területként ábrázolódik.

A pajzsmirigy túlműködés tünetei: erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás. A meleg göb általában jóindulatú és eredménnyel gyógyítható. A hideg göbök egy része lehet rosszindulatú, ezért a citológiai vizsgálat kötelező.

A pajzsmirigy ultrahangos vizsgálata alkalmas a diagnózisra, a göbök méretének meghatározására és nyomon követésére egyaránt. A diagnózishoz a TSH hormon vérvétellel történő meghatározása, illetve a göb funkcionális természetét meghatározó izotópos vizsgálat is hozzátartozik.

A terápia mindig egyénre szabott. A kezelés egyik sarkalatos kérdése a göbök számát növelő TSH hormon képződésének visszaszorítása. Műtétre a göb növekedése, illetve daganatos elváltozás gyanúja esetén kerülhet sor.

A nem rosszindulatú és a jódot felvevő pajzsmirigygöbök kezelésére az utóbbi évtizedekben radiojód kezelést alkalmaztak, váltakozó sikerrel, mivel a kezelések után Basedow-kór alakulhat ki, illetve a szemtünetek romolhatnak.

Az izotóp terápia során a hatóanyagot szájon át juttatják a szervezetbe, mely azután „megkeresi” az érintett szervet, a kóros elváltozást. A jódizotóp elpusztítja az azt felvevő pajzsmirigysejtet, s ezáltal szünteti meg a pajzsmirigy-túlműködést. Az izotópkezelés hatékonyan alkalmazható meleg göbös pajzsmirigy túlműködés esetén.

Szklerotizáció csakis jóindulatú göbök esetén alkalmazható. Alkohol alapanyagú készítményt fecskendeznek a göbbe, s az így kialakult steril gyulladás után a göb felszívódik.

Prof. Balázs Csaba
endokrinológus főorvos
www.endokrinkozpont.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk