Izzadás vagy hőguta?

A környezeti feltételekhez – például jelen esetben a nyári hőséghez – az élőlények alapvetően kétféle módon alkalmazkodnak. Vannak a „konformisták”, és vannak a „regulátorok”. Mi, emberek, ez utóbbi csoporthoz tartozunk. Lássuk, mit is jelent mindez?

A „konformisták” (pl. a rovarok és hüllők) megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy ne zavartassák magukat a külvilág által: testük a napon felmelegszik, majd éjszaka lehűl, s másnap ez kezdődik elölről. Nekünk, embereknek – a többi emlőshöz hasonlóan – homeosztázisunk (szervezetünk belső egyensúlya) sok szempontból annyira szűk mezsgyén mozog, hogy kedvezőtlen környezeti feltételek (pl. túl hideg, vagy túl meleg idő) esetén, aktívan kell befolyásolnunk azokat, hogy létfeltételeinket fenntarthassuk.

Nyár van, süt a nap, a sugarak melegítik a köveket, gyíkokat, embereket. Mindez igazi veszélyt csak az utóbbi csoportra jelent. A veszély pedig az, hogy testünk belső hőmérséklete megváltozik. Egész működésünk bonyolult és hőérzékeny kémiai folyamatok összessége, melyet számos hőszabályzó mechanizmus (verejtékmirigyek, izomtónus, értónus stb.) segít. A hőleadás mechanizmusai közül a legfontosabb a párolgás, azaz az izzadás. Tehát izzadni jó, hasznos, sőt életmentő. A kellemetlen velejárók kiküszöbölésére már számos kitűnő módszer áll rendelkezésünkre.

Az izzadással történő hőleadás szükségszerűen folyadékvesztést jelent. A felnőtt ember testének 55-60%-a víz, ennek az aránynak már kismértékű megváltozása, csökkenése is komoly veszélyt jelent.

A hő-ártalom egyik legismertebb formája a napszúrás, amely fejfájást, szédülést, hányingert, hányást, sőt eszméletvesztést is okozhat, a hőhatásra kialakult agyi vérbőség kapcsán. Megelőzésére fedetlen fejjel ne tartózkodjunk napon, húzódjunk inkább árnyékba és az átlagosnál is több folyadékot igyunk.

Ha a külső hőmérséklet tartósan meghaladja azt a szintet, amelyet izzadással még kompenzálni tudunk, akkor jön létre a hőgutának nevezett állapot. A verejtékezés ekkorra megszűnik, a bőr kipirult, száraz, forró, a testhőmérséklet a 40 Celsius-fokot is meghaladhatja. A kialakult folyadék- és sóvesztés következtében izomgörcsök, kábultság, eszméletvesztés jöhet létre. Azonnali kezelést igénylő, életveszélyes állapotról van szó. A megelőzés a napszúrásnál leírtakon felül kiterjed az évszaknak, aktuális hőmérsékletnek és páratartalomnak megfelelő öltözködéssel. Különösen idősekre jellemző, hogy megszokásból vagy a megfázástól való félelemtől hajtva, nyáron, nagy melegben is több réteg ruhát, mellényt, kardigánt vesznek fel, amivel igencsak próbára teszik szervezetük eleve beszűkült alkalmazkodóképességét.

 

A már kialakult hőguta kórházi kezelést igényel. A mentő megérkezéséig a beteget hűvös helyen, borogatással ellátva fektessük. A kórházi terápia a testhőmérséklet intenzív csökkentése mellett, a megfelelő folyadék- és elektrolit-pótlás, enyhébb esetben szájon át, súlyosabb esetben pedig infúzióval.

Összegezve: éghajlatunk melegszik. A szakemberek szerint, az elmúlt 100 évben 30%-kal nőtt a 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletet hozó napok éves száma. Ez mindannyiunk alkalmazkodó-képességét próbára teszi, de különösképp a gyerekek és az idősek veszélyeztetettek, akik érzékenyebbek hő-, illetve folyadékháztartásuk egyensúlyára.

A megfelelő mennyiségű folyadék- és sóbevitel, az évszaknak megfelelő, jól szellőző ruhadarabok, a napsugárzás elleni hatékony védelem – például fejfedő –, illetve a sugárzás káros hatásait minimalizáló napszemüveg és napvédő krémek, mind segítik szervezetünket, hogy létfontosságú regulátor mechanizmusai sikerrel védjenek meg minket az egyre szélsőségesebbé váló klimatikus viszonyok között is.

Dr. Szende Krisztina
pszichológus, korkontroll orvos-szakértő

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk