Allergiás, asztmás panaszok csecsemő- és gyermekkorban

Kezdjük e kérdés tárgyalását az elejéről, hiszen a várandósság időszakában a magzat oxigén-ellátottsága teljes mértékben az édesanyától függ. Vérszegénység, rossz lepényi működés, dohányzás, terhességi diabétesz, toxémia, különböző anyagcserezavarok, illetve az anya asztmás állapota következtében már ilyenkor csökkenhet az új kis jövevény oxigénellátása. Mi lesz így később?

Asztmás kismamák esetében előfordulhat a tünetek átmeneti felerősödése, sőt a súlyosabb esetek általában rosszabbodnak. Ilyen esetben a magzat védelmében elhagyott gyógyszeres kezelés többet árthat, mint használ. A várandósság időszakában nem megfelelően kezelt asztmás betegség magas vérnyomást,

súlyos vérzést, toxémiát, sőt szülési komplikációkat is okozhat. Előfordulhat koraszülés, az átlagosnál alacsonyabb születési súly, és nő a bölcsőhalál kockázata is. A méhen belüli oxigénhiányos állapot a gyermeknél súlyos fejlődési rendellenességeket (mozgásszervi- és beszédfejlődési zavarok, diszlexia, disz-gráfia, hiper-aktivitás és figyelemzavar) okozhat. Asztmás kismamák esetében törekedni kell a csak inhalatív gyógyszerek használatára olyan hatóanyagokkal, melyek ilyen módon a szervezetbe juttatva biztosan nem jelentenek veszélyt a magzatra. A szájon át vagy injekcióban alkalmazott gyógyszerekről a kezelőorvossal szükséges egyeztetni. Ugyanez vonatkozik a szoptatás időszakára is.

Asztmás rohamot kiváltó tényezők lehetnek bizonyos fertőzések, allergének, az időjárás változásai és a lelki megterhelések is. A súlyosabb rohamokat jó eséllyel megelőzhetjük a kezdeti jelek észlelésekor alkalmazott gyógyszerekkel.

Ilyen figyelmeztető tünetek lehetnek az elsősorban éjszaka, vagy terhelésre jelentkező gyakori köhögés; nehezebbé vagy gyorsabbá váló légzés; testmozgás során érzett gyengeség, főként, ha ez sípoló, szapora légzéssel, köhögéssel társul; a levegő csúcsáramlásának lassulása; meghűlés, felső légúti hurut jelei, illetve alvászavarok.

Ilyen esetekre ajánlott minden kismamának a kezelőorvossal egyeztetett, személyre szabott „asztma akciótervet” készíteni.

Az asztmára való hajlam örökölhető, megelőzésére különösen azokban a családokban kell gondot fordítani, ahol gyakoriak az allergiás betegségek.

Felmérések szerint, hazánkban minden 10. gyerek asztmás. A betegek közel 10%-ánál a kiváltó ok a tüdő fejlődésének korai károsodása. Ennek oka lehet koraszülöttség, légzészavarral járó újszülött kori állapotok, betegségek vagy hosszabb gépi lélegeztetés. A döntő többségnél (90%) az asztma allergiához társulva jelentkezik.

Az allergiás asztma kiváltó oka valamilyen allergén, mely lehet penészgomba, pollen, poratka, állati szőr vagy ritkábban élelmiszer.

Kisgyermekkorban a betegség előfordulása fiúk körében gyakoribb. Serdülőkorra ez az arány megfordul, 14 év felett rendszerint már a lányoknál gyakoribb.

Kialakulásának kockázati tényezői: családi halmozódás, passzív dohányzás, koraszülöttség (melynek hátterében akár fertőzés is állhat), korai légzőszervi fertőzések és tüdőfunkcióbeli zavarok. A vezető rizikófaktor az allergiára való hajlam.

 

Öröklődés tekintetében, ha az egyik szülő allergiás asztmás, a gyermeknél 30%, míg mindkét szülő esetén 60-80% a betegség kialakulásának esélye.

A betegség diagnózisát 0-3 éves korban több tényező is nehezíti. Ebben az életszakaszban a hörgőrendszer szűkebb és bármely fertőzés, gyulladás hatására – így vírusfertőzések következtében is – könnyebben jelentkeznek asztmához hasonló tünetek: rohamszerű köhögés, zihálás, szapora, nehezített légzés.

Allergiás menetelés

Csecsemőkorban az allergiára hajlamos gyerekeknél nem az asztma, hanem a betegség előfutáraként érkező ekcéma és ételallergia tünetei jelentkeznek. Az „allergiás menetelés” néven ismert folyamat során az allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt tejallergiás, ekcémás tünetek, majd később, 2-3 éves kor között gyakran savós középfülgyulladás jelentkezhet. Óvodás-kisiskolás korban pedig megjelenhetnek a jellegzetes allergiás, „szénanáthás”, köhögéssel, szemviszketéssel és orrfolyással járó tünetek, melyek végső állomása lehet az asztma.

Allergiás asztma esetén az allergénnel való találkozás mellett a tüneteket vírusfertőzés is kiválthatja. Asztmás gyermekeknél egy légúti vírusfertőzés tehát gyakran játszik szerepet a betegség tüneteinek – izgatott köhögés, sípoló, nehezített légzés – megjelenésében. A panaszok enyhébb tünetekkel is jelentkezhetnek: ismétlődő és elhúzódó légúti hurutos betegségek és makacs, gyakran antibiotikumok, köptetők hatására sem múló éjszakai köhögések formájában.

 

A tünetek fizikai aktivitás hatására is felléphetnek, érdemes tehát megfigyelnünk, jelentkezett-e a gyermeknél köhögés, nehézlégzés például futás, kerékpározás vagy ugrálás közben.

Lelki-érzelmi megrázkódtatás, erős szagok, a külső levegő szennyezettsége, dohányfüst, hideg levegő és párás-ködös időjárás ugyancsak rohamot provokálhat.

A tüdők és a hörgők fejlődésével az asztmás tünetek – megfelelő kezelés mellett – az esetek döntő többségében iskolás korra elmúlnak. Ez a legvalószínűbb abban az esetben, ha a panaszok fiúknál, 3 éves kor előtt jelentek meg. Sajnos a gyakori és súlyos kisgyermekkori tünetek sokszor az idő múlásával sem szűnnek, ez esetben a betegség többnyire felnőttkorban is megmarad.

Megelőzés terén, az öröklődés és a környezeti tényezők kombinált hatását érdemes figyelembe vennünk. Nem minden ugyanis, hogy a kisgyermek mikor találkozik először és milyen mennyiségben az esetleg tüneteket okozó allergénnel. Ezért javasoljuk például, hogy parlagfű allergiás szülők gyermeke a téli időszakban szülessen! A lakáson belüli allergének (penészgomba, házipor atka) minimalizálására is törekednünk kell.

Kutatási eredmények alapján, a terhesség alatt elfogyasztott nagyobb mennyiségű zöld és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin megelőzheti a születendő gyermeknél az ekcéma kialakulását, a magasabb E-vitamin bevitel, illetve az omega-3 zsírsav tartalmú halolaj fogyasztása pedig csökkentheti a csecsemőkori asztma előfordulását.

Családi halmozódás esetén különösen fontos, hogy a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet, vagy ennek hiányában magasan hidrolizált tápszert kapjon. Az anya terhesség alatti dohányzása, illetve a gyermek megszületését követően a lakáson belüli dohányzás is egyértelműen növeli az asztma kialakulásának kockázatát.

Tudományos vizsgálatok igazolják a probiotikumok szerepét az allergia megelőzésében. Csecsemőkorban a jótékony baktériumok csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A későbbiekben is eredményes a probiotikumok adása, de ekkor már nem játszik szerepet az allergia-megelőzésben.

dr. Potecz Györgyi, tüdőgyógyász szakorvos
dr. Várhegyi Csaba, gyermektüdőgyógyász szakorvos
www.allergiakozpont.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk