Ételallergiák gyermekkorban

Ételallergiás panaszok már csecsemőkortól – tápszeres és anyatejes babáknál egyaránt – előfordulhatnak. Milyen tünetek esetén gondoljunk ételallergiára? Mikor forduljunk orvoshoz?

Felnőtteknél az ételallergia gyakorisága mindössze 1,5-2%-ra tehető, azonban gyermekkorban – különösen csecsemőkorban – jóval gyakoribb (6-7%). A legismertebb allergének a tej, tojás, liszt, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, melynél ne tapasztaltak volna már allergiás tüneteket.

Ételallergia tünetek: a gyomor- és bélrendszerben hasmenés, hányás, haspuffadás, véres széklet; a bőrön csalánkiütés, bőrszárazság, ekcéma; illetve a légutakban nátha, orrfolyás, tüsszögés, ödéma, fulladás formájában jelentkeznek. Talán nem is gondolnánk, de még a csecsemőkori krónikus középfülgyulladás okozója is lehet táplálékallergia.

Ételallergia anyatejes babáknál is előfordulhat, mivel az anya által elfogyasztott ételek molekulái – ugyan kis mennyiségben –, de átjutnak a tejbe. A kifejezetten allergiás hajlamú csecsemőknél már ettől is jelentkezhetnek a tünetek.

Vizsgálati módok: 6 hónapos kor felett bőrpróbát végzünk, melynek során allergén kivonatok 1-1 cseppjét egyesével feltesszük az alkar bőrére, majd ezen a cseppen keresztül pici karcolást ejtünk a bőrben. Bőrpróba helyett, illetve kisebbeknél, vérvizsgálattal mutatjuk ki, mi okozza a tüneteket. A kizárásos diéta során mellőzzük az étrendből az allergént, például a tejtermékeket, és megfigyeljük, javulnak-e ettől a panaszok. A kizárólag orvos felügyelete mellett végezhető terheléses vizsgálatok során kifejezetten a panaszokat kiváltó ételt fogyasztja a beteg, fokozatosan emelkedő adagban, így állítható fel a pontos diagnózis.

Mit tehetünk? Anyatejes babák esetében a megoldást semmiképp nem a szoptatás elhagyása jelenti, ha az anya kihagyja étrendjéből az allergént, szoptathat tovább.

A jelenlegi hazai ajánlások 6 hónapos korig javasolják a kizárólagos szoptatást. Ha korábban elfogy az anyatej, vagy mennyisége nem elegendő a tünetmentes csecsemőnek, kiegészítésként hipoallergén (HA) tápszerek javasoltak. Tejfehérje-érzékenység esetében kizárólag nem tejfehérje alapú speciális tápszert adhatunk, e célra 6 hónapos kor után nagyon jól használható a szója alapú tápszer.

 

Az ételallergiás gyerekek 95%-ánál 3 éves korra megszűnnek a panaszok, „kinövik” a betegséget. Addig azonban a legbiztosabb kezelési mód az adott allergén teljes kihagyása az étrendből, amíg a túlérzékenység meg nem szűnik.

Tehéntej allergiás gyermekek esetében vegyük figyelembe, hogy számos élelmiszer tartalmaz tejszármazékokat, ezért gondosan tanulmányozzuk át az összetevőket a következő élelmiszereknél: kenyér és péksütemények, instant italporok, margarin, salátaöntetek, cukorkák, húsipari termékek, felvágottak, levesporok, konzervek, édesipari termékek.

Hazánkban a tej mellett a tojás az egyik leggyakoribb aller-gén kisgyermekek és felnőttek körében egyaránt. A szoptatás időszakában a tojásallergia tüneteként a babánál jelentkezhet bőrallergia, ekcéma és hasi panaszok. A tojást csak 8 hónapos kor után vezethetjük be a babák étrendjébe. A kicsinek kezdetben kizárólag friss, jól megfőzött tojás sárgáját készítsünk, majd fokozatosan kaphat tojásfehérjét is. Ez allergiára hajlamos gyermekeknél legalább 2-4 hónappal későbbre halasztandó. Ebben az időszakban a tojás fogyasztását követően fellépő bőrviszketés, kipirosodás, bőrkiütés, száj körüli zsibbadás, az arc, a torok duzzadása, a légzés nehézsége, hányás, hasmenés, hasi fájdalom esetén kell tojásallergiára gondolnunk.

Előfordulhat, hogy a csirkehús fogyasztása után is allergiás tünetek jelentkeznek – a keresztallergia hátterében az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága áll. Olyan kicsi ugyanis a két anyag közötti különbség, hogy sok szervezet – különösen, ha már fokozottan érzékeny az egyikre – nem tud különbséget tenni köztük.

Egyes tojásallergiás betegeknél a tyúktoll allergénjének belélegzése is asztmás tünetet, köhögést okozhat.

A tojásmentes diéta betartása különösen gyerekeknél nem könnyű feladat. Számos élelmiszerben található tojásfehérje: pékáruk, tésztafélék, ragufélék, krémtöltelékek, fagylaltok stb. Az ételek címkéin az összetevőknél a következők utalnak tojásfehérje jelenlétére: albumin, globulin, lecitin, lizozim, majonéz, ovalbumin és ovovitelin.

 

Tojáspótlásra főzés során az ételek sűrítéséhez használjunk keményítőt vagy burgonyát, de vásárolhatunk tojáspótló port is. Az ételek lazítására alkalmazható rizs, búzadara, tojásmentes zsemlemorzsa, élesztő, szódabikarbóna. Az interneten számos oldalon ételallergiás betegek osztják meg egymással kipróbált, jól bevált receptjeiket, melyekből mi is ötletet meríthetünk.

Egyes védőoltások előállításakor a vírust tojásban szaporítják, ami kis mennyiségben az oltóanyagba is bekerülhet, allergiás tüneteket, súlyos esetben vérnyomásesést, fulladást, esetleg halálhoz vezető reakciót okozva. Ilyen például a sárgaláz és az influenza elleni oltás is. Mivel a tojás alapú védőoltások nem kötelezőek, ha kimaradnak, akkor sem történik baj.

A tojásallergiát a gyerekek többsége 3 éves korára kinövi, esetleg ez későbbi életkorra tolódhat, de csak keveseknél marad meg egész életen át.

A lisztérzékenység (orvosi nevén cöliákia) a gyerekek 6-7%-ánál jelentkezik, kellemetlen tüneteket okozva, amíg fel nem ismerik. Megelőzésében döntő szerepet játszik a liszttartalmú ételek megfelelő időpontban történő bevezetése.

A glutén a gabonák egyik fehérje összetevője. A lisztérzékenység a búza, rozs, zab és árpa gliadin nevű fehérjével szembeni túlérzékenység. Korábban a kisgyerekek betegségének tartották, de ma már tudjuk, hogy felnőtt korban is létrejöhet a lisztérzékenység kiváltotta bélkárosodás. A bélnyálkahártyában kialakuló gyulladásos folyamatok miatt a bélbolyhok ellaposodnak, ezért képtelen lesznek a tápanyagokat megfelelő mennyiségben felszívni, így a táplálék nem hasznosul kellő mértékben. Kezdő tünet a puffadás és hasmenés, amely kezelés nélkül, hoszszú távon fogyáshoz vezet, a későbbiekben vérszegénység és csontritkulás is kialakulhat

A gyermekkori tünetek rendszerint a lisztes táplálék bevezetését követő 3-6 hónap múlva kezdődnek. A csecsemő nem gyarapszik, sőt fogy, kedvetlen, bágyadt, gyenge lesz, krónikus hasmenés, hasfájás, puffadás kínozza. A betegséget speciális vérvizsgálattal és vékonybél nyálkahártya biopsziával (szövettani vizsgálat) lehet igazolni.

A lisztérzékenység kezelésében egyedüli lehetőség a lisztes ételek teljes elhagyása. Ilyenkor a panaszok hamar elmúlnak, a fejlődés normalizálódik, a felszívódási zavar megszűnik. A diétát egész életen át tartani kell, mert csak így maradhat tünetmentes a beteg. Kereskedelmi forgalomban is kaphatók gluténmentes, gliadinmentes ételek, késztermékek, például gluténmentes kenyér vagy száraztészta.

Figyeljük az összetevők listáját, mert a konzervek, édességek, levesporok nagy része is tartalmazhat nyomokban glutént.

 

Gyerekeknek 5-7 hónapos kor előtt csak gluténmentes élelmiszereket adjunk! Főzelékek sűrítéséhez, pépek készítéséhez ebben az időszakban még csak burgonyát, rizs-, vagy kukoricalisztet használjunk.

A legújabb vizsgálatok szerint, a lisztérzékenység legjobb megelőzése, ha 5-7 hónapos korban, még a szoptatás alatt kap liszteset a csecsemő, így jobban tudja tolerálni azt.

A megelőzésre különösen azokban a családokban kell nagy gondot fordítani, ahol van lisztérzékeny családtag, ugyanis az öröklődés kulcsfontosságú tényező.

dr. Hidvégi Edit
gasztroenterológus szakorvos
www.allergiakozpont.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk