Fussunk neki!

A WHO szerint a világon évente legalább kétmillióan halnak meg pusztán a testi inaktivitás miatt. Aki túl sokat pihen, a szó legszorosabb értelmében: berozsdásodik. A cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegedések, a rák és a demencia, az ízületi panaszok és a csontritkulás mind-mind kapcsolatba hozhatók a mozgáshiánnyal.

A ma élő emberek „szénája” nem áll valami jól a testmozgást illetően. Az emberek 60%-a naponta 30 percnél is kevesebb időt szentel még a mérsékelt mozgásra is, ami nem több, mint például egy gyorsabb séta. A legtöbben nem is vagyunk tudatában a veszélynek. Hiába a modern orvostudomány, hiába a számtalan gyógyszer – csodákat nem várhatunk tőlük, mert nem képesek jóvá tenni mindazt, amit testi tétlenségünkkel magunk ellen vétünk.

A NASA kutatóközpontjában öt egészséges férfit az űrrepülés előkészítéseként több hétre ágyba fektettek, hogy kiderítsék, vajon mi történik akkor, amikor az asztronautáknak hosszabb ideig szűkös helyen, szinte mozdulatlanul kell kitartaniuk. Az eredmény lesújtó volt: a makkegészséges férfiak fizikai kondíciója, állóképessége olyan rohamosan romlott, hogy ketten enyhe sportterhelés után elájultak. Mindannyian alvászavarokkal küzdöttek, és félelmektől szenvedtek, lelkileg is labilisak lettek, környezetükre ellenségesen reagáltak.

A Lipcsei Egyetem szívközpontjának kutatói viszont azt vizsgálták, hogy miként hat a testedzés a szívbetegekre. Ha a betegek egészen addig kapálóztak az ergométeren, amíg mellkasuk fájni nem kezdett, a vizsgálatok szerint, jelentősen fokozódott az új őssejtek képződése – mint tudjuk, az őssejtek sok egyéb jó „tulajdonságuk” mellett – még a megrongálódott érrendszer megújítására is képesek.

Példáink is azt igazolják, hogy ha nem mozgatjuk meg tagjainkat, összes szervünk és sejtünk lassan, de biztosan beszünteti munkáját. Ezzel ellentétben, ha a testet arra használják, amire eredetileg „teremtődött” , vagyis mozgásra, akkor – csodával határos módon – képes még a károsodott szerveket is megújítani, felfrissíteni.

Fentiekre tekintettel, még Hippokratész 2000 év óta érvényes tétele is megkérdőjeleződik, miszerint csakis a nyugalom és a pihenés gyógyít. A gyakorlatban ugyanis pontosan ennek ellentéte látszik bebizonyosodni. Mindennapjainkba sajnos még nem hatolt be ez a felismerés, sőt az orvosok körében is csak lassan terjed. Sokuk még mindig csak pirulákat ír fel magas vérnyomás, artrózis, egyéb mozgásszervi panaszok, vagy csontritkulás ellen, de nem ír elő mozgásterápiát. Teszik ezt annak ellenére, hogy már régóta, tanulmányok sora igazolja a tudatos, célzott testedzés, a mozgásterápia hatásosságát ezeknél a betegségeknél is. Vitathatatlan ugyan, hogy a „sportreceptek” felírásán vajmi kevés a haszon – a betegeknek viszont annál több.

Csak akkor indulhat el jóirányú változás, ha mindannyian közösen, sőt egyenként is teszünk lusta létünk ellen. Ne halogassuk az első lépést, „holnapra” , mert az soha nem jön el! Aki még ma feltápászkodik a fotelból, és edzőcipőt húz, az gazdagon megajándékozza magát: egészséggel.

Jelinek Mária
korkontroll tanácsadó
www.korkontroll.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk