A terhesség alatt szedett probiotikumok kedvező hatással lehetnek a terhességi súlynövekedésre és megelőzhetik a születendő gyermek elhízását

A szakembereken túl már egyre több babát tervező-, illetve váró kismama felismeri annak fontosságát, hogy a kóros bélflórát probiotikumokkal jótékonyra cserélje, és – megelőzés jelleggel alkalmazott – Lactobacillus Rahmnosus Caseit tartalmazó hüvelykapszulával fenntartsa hüvelyflórája egészséges egyensúlyát.

Az egészséges bélflóra, valamint hüvelyflóra jelentősége a terhesség időszakára fokozottan vonatkozik, hisz a születendő csecsemő steril flórája először a szülés folyamán a mama hüvelyében található, számára kedvező (vagy káros) baktériumoktól kezd kolonizálódni, majd kialakulni saját flórává.

Az egészséges, érett, természetes úton született csecsemő bélflórája merőben különbözik a császármetszéssel született csecsemőétől, mely inkább a kórházi környezetéhez hasonló. Rendkívül fontos a császárral született babák bélflóráját felerősíteni bifidus- és lactobacillus tartalmú készítményekkel, mert utólag így tudjuk helyrehozni az immunrendszerüket és csökkenteni a későbbi allergiás, atópiás elváltozások kockázatát.

A közelmúltban megjelent két tudományos közleményre hivatkozva, felhívjuk a kismamák figyelmét a várandósság ideje alatt alkalmazott probiotikus készítmények kedvező hatására.

A nyugati világban az elhízás szinte járványszerűen terjed, egyre többen már gyermekkorukban túlsúlyosak. Ez nem csak a felnőttkori elhízásnak és diabetes kialakulásának kockázati tényezője, hanem terhességi komplikációkhoz is vezethet. Úgy tűnik, az elhízásnak mikrobiológiai komponensei is vannak: a kutatók kimutatták, hogy a soványak és a kövérek bélflórájának összetétele eltérő. (Natura 2006; 444,1027-1031)

A terhességük alatt túlzottan meghízó és a normális ütemben gyarapodó nők bélflórája jelentős különbséget mutatott. (British Journal of Nutrition 10.1017/S0007114510000176/) A vizsgálat során terhességük 24. hetében összehasonlították 34 normális súlyú és 16 túlsúlyos nő bélrendszerének mikrobiológiai összetételét, valamint laboratóriumi paramétereit.

A túlsúlyos nőknél kevesebb volt a hasznos bifidobak-térium és a bacteroides, több viszont a káros sta phylococcus, és az Escherichia coli mennyisége, mint a normál súlyú nők esetében. Az emelkedett bacteroides szint jótékonynak tűnik, mert magasabb HDL-koleszterin és folsav szinthez magasabb bifidobaktérium- és B-vitamin szint társul.

A második tudományos közlemény (British Journal of Nutrition 10.1017/S0007114509993898) a probiotikumok terhességre gyakorolt hatásáról számol be. Finn kutatók igen korán, a terhesség első trimeszterében probiotikum adásával egészítették ki a diétás tanácsadást. A terhességük alatt probiotikumot szedő nők körében a gesztációs diabetes gyakorisága csupán 40%-a volt a kontroll csoportban tapasztaltakénak.

Mellékhatásról nem számoltak be, és a terhesség kimenetelét és időtartamát sem befolyásolta a probiotikumok szedése. Ebben a csoportban független tényezőként jegyezték fel, hogy a probiotikum alkalmazása csökkentette az újszülöttek születéskori méretét és súlyát.

Az anyai előnyökön túl a finn kutatók hangsúlyozták, hogy kevesebb, túlságosan nagy magzat született. A hosszú távú előnyös hatások a várandós és szoptatós anyák kiegyensúlyozott táplálkozásának köszönhetők, valamint annak, hogy anya és gyermeke bélflórájában az egészséges baktériumok mennyiségét növelték.

Jelen tanulmányok eredményei azt támasztják alá, hogy a nyugati életstílus (civilizáció) okozta betegségek terhei csökkenthetők. Az eredmények alapján megállapították, hogy az étrendi tanácsadás probiotikumok szedésével kombinálva, biztonságos és költséghatékony eszköz lehet az elhízás-járvány ellen.

(X)

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk