A gyermekkori elhízás

A történelemben először, a következő generáció nem élhet olyan sokáig, mint a szüleik. Ennek oka nem más, mint az elhízás talaján kialakuló betegségek, s a helyzet a fejlett világban e téren egyre súlyosabb!

Egyre nagyobb mértéket ölt a gyermekkori elhízás, és az ennek következtében kialakuló betegségek, mint a 2. típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívproblémák és az ízületek állapotának romlása, holott ezeket eddig jellegzetesen felnőtt-betegségeknek tekintették – ez derül a Loyola University részeként működő Gottlieb Memorial Hospital jelentéséből.

 

Különösen tragikus, hogy az érintett gyerekek esetében a várható élettartam 2-5 évvel lesz kevesebb, mint szüleiknél. A folyamat a gyermekkori elhízás megelőzésével megállítható lenne, hiszen a túlsúly kialakulásában nem csak a genetikának, a szülők testalkatának van szerepe, hanem a kultúrának és a környezet szokásainak is. Ha csak az egyik szülő elhízott, a gyereknek 50% az esélye a kövérségre, ám amennyiben mindkét szülőnek súlyproblémái vannak, 80% a valószínűsége, hogy a gyerek is küzdeni fog ezzel. Ugyanakkor a normál testsúlyú szülők gyerekei csupán 7-8%-ban túlsúlyosak.

 

A Center for Decease Control tanulmánya szerint, a 10-15 éves elhízott gyerekek 80%-a kövér marad legalább 25 éves koráig. Sőt, minél kisebb korban jelenik meg a túlsúly, annál komolyabb a veszélye a felnőttkori súlytöbbletnek is. Ráadásul az elhízás nem csupán komoly fizikai veszélyeket, de szociális hátrányokat is rejt. Az elhízott gyerekek ugyanis nagyobb arányban vannak kitéve zaklatásnak, csúfolásnak, elszigetelésnek, és az alacsonyabb önértékelésük rosszabb teljesítményhez vezet az iskolában és a későbbi munkájuk során is.

Mit tehetnek a szülők
az „elhízás-járvány” terjedése ellen?

  • Már csecsemőkorban fontos, hogy ne tápláljuk túl a gyereket, amire főként a szerepükben bizonytalan anyák hajlamosak. Ugyanis, ha a baba unalmát vagy nyugtalanságát is evéssel próbáljuk enyhíteni, ez egy hibás tanulási folyamathoz vezet, és a gyermek később is hajlamos lesz a problémáit evéssel „megoldani”.
  • A diéta helyett érdemes inkább a rendszeres, egészséges táplálkozásra fókuszálni. Nem az a megoldás, hogy ugyanazokból a magas kalóriatartalmú ételekből adunk kevesebbet a gyereknek, inkább változtassunk az ételek fajtáján és összeállításán. Ne higgyük, hogy a gyerekek egyáltalán nem hajlandóak megkóstolni az új ízeket, különösen, ha szülők maguk is élvezettel falatozzák. A szülői étkezési szokások megváltoztatása nélkül azonban nem működik a gyerek életmódváltása.
  • Figyeljünk a rejtett kalóriákra! Sok gyerek nem a főétkezések alkalmával eszik túl sokat, inkább folytonosan csipeget. Ha sikerül a chipseket, édességeket friss gyümölcsökre, zöldségekre, a cukros üdítőket (még a gyümölcsleveket is) vízre cserélni, máris sok kalória bevitelét spóroltuk meg.
  • A testmozgást viszont nem lehet megspórolni. Mivel az iskolai testnevelésórák ritkák és nem biztosítanak elegendő mozgási lehetőséget, hasznos, ha a gyerekek már kis koruktól kipróbálhatnak különböző sportágakat. Legeredményesebb, ha maguk a szülők is mozognak, így ez a példa lesz természetes a gyermekeknek is.

Dr. Babai László
a Budai Allergiaközpont igazgatója
www.oxygenmedical.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk