Hiányzó fogak és elbutulás

 

Már régóta közismert a fogak és a szájhigiénia kapcsolata az egészséggel, a legújabb kutatások azt is bizonyították, hogy az elvesztett, hiányzó fogak növelik a demencia, és az Alzheimer-kór kockázatát.

A British Dental Health Foundation kutatói 4200 személyt vizsgáltak meg, és arra a következtetésre jutottak, hogy azok, akik kevesebb saját foggal rendelkeztek, nagyobb eséllyel néztek szembe a memóriaromlással és az Alzheimer-kór korai fázisával. A japán résztvevők valamennyien 65 év fölöttiek voltak, és teljes fogorvosi szakvizsgálaton, valamint pszichológiai teszteken estek át.

Dr. Nigel Carter a kutatás egyik vezetője szerint, már régóta ismert a kapcsolat a jó szájhigiénia és a szervezet egészsége között. Eddig elsősorban a szívbetegségeket, a stroke-ot, a cukorbetegséget, a tüdőproblémákat, a koraszülést és az alacsony születési súlyt hozták összefüggésbe az elhanyagolt fogakkal és szájhigiéniával. Most ezen összefüggések egészültek ki a romló memóriával, a demenciával és az Alzheimer-kórral.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a gyengülő emlékezetről beszámoló betegek nagyon ritkán, vagy sohasem jártak fogorvosi ellenőrzésekre. Ez a tény már eleve egy magyarázat lehet a romló egészségre, de a kutatók más, biológiai összefüggéseket is kimutattak.

Az ínygyulladás nem csak fogvesztéshez vezethet, de a gyulladáskeltő anyagok az agyba eljutva a neuronok pusztulását és így memóriaromlást is okozhatnak. Az ínygyulladás során a szájban keletkező baktériumok bejuthatnak a véráramba is, és elősegíthetik a lerakódások megtapadását a szív ereinek falán. Ezekből pedig akár alvadékok is keletkezhetnek, amelyek megakadályozzák a vér szabad áramlását, aminek következtében a szív nem jut annyi tápanyaghoz és oxigénhez, amennyire szüksége lenne. Súlyos esetben akár infarktus is lehet mindennek a végső következménye. Egyes kutatások szerint az ínygyulladás majdnem megduplázza a koronária-betegség kockázatát is.

 

Az ínygyulladás a fogvesztés egyik legjelentősebb oka, sok felnőtt egyáltalán nem ismeri ezt az összefüggést. Holott míg az ínybetegségek következményei visszafordíthatatlanok, megfelelő fogápolással megelőzhető a további romlás. A szakember szerint a legalapvetőbb higiénia részét kellene, hogy képezze a napi kétszeri alapos, legalább 3-4 percig tartó fogmosás, valamint a fogközök tisztítása például fogselyemmel. A fogorvost pedig nem csak probléma esetén kellene felkeresni, de a rendszeres évenkénti ellenőrzésen is. Sokan olyan későn keresik fel a fogorvost, amikor szuvas fogukat már alig lehet megmenteni, mert olyan nagy lyukat kellene betömni, ami a hagyományos anyagokkal és eljárásokkal már nem megy.

Előfordul, hogy a szúvas területek és meggyengült fogrészletek eltávolítása után annyira nagy anyaghiányt tapasztalunk, hogy a fogat normál töméssel esztétikusan, pontosan már nem tudjuk megmenteni. Ilyenkor az úgynevezett betétek (inlay-k vagy onlay-k) használata javasolt. Ezek olyan tömések, amelyeket a fogorvosi üregalakítás és lenyomatvétel után a fogtechnikus készít el valamilyen anyagból. Előnye abban van, hogy a fogtechnikus a gipszmintán olyan területeket is meg tud mintázni, amelyet a fogorvos a szájban nem tudna tökéletesen. Egyszerre több foghoz is készíthető betét, hiszen a lenyomatban az összes fog látszik.

A műanyag betét olyan fog felépítésére is alkalmas, amelynek nagyon sok része hiányzik, így hagyományos töméssel már nem állítható helyre. Idővel azonban elszíneződhet, de segítségével kiküszöbölhető a fogszínű, ún. kompozit töméseknek az a tulajdonsága, hogy a megvilágító fény hatására zsugorodnak.

Az arany inlay előnye ezzel szemben, hogy nagyon hosszú élettartamú, jól a fogakra simítható, arany-kerámia kombinációban pedig esztétikus látványt is nyújt, bár kétségtelenül költségesebb megoldás.

dr. Benkő Krisztina, fogszakorvos
www.oxygenmedical.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk