Miért köhögsz?

A téli, kora tavaszi időszakban gyakran elhúzódó köhögés keserítheti mindennapjainkat. A legtöbben nem, vagy csak súlyos panaszok esetén fordulunk orvoshoz, a tünetek enyhítésére a recept nélkül kapható gyógyszereket, gyógyteákat hívjuk segítségül. A krónikus köhögés azonban komoly betegségeket is jelezhet, melyek megfelelő kezelés hiányában súlyos szövődményeket okozhatnak.

Száraz köhögéstől a tüdőgyulladásig – Az alsó légúti eredetű köhögések okai közül gyermekek és felnőttek esetében egyaránt, a leggyakoribb a banális „megfázás”, légcső- vagy hörghurut, ami gyakran felső légúti fertőzéshez társul. Kezdetben kínzó, száraz, a légcső lefutásának megfelelő helyen fájdalmat okozó, mély köhögéssel jár, majd a köhögés hurutossá válik. Tüneti vagy szükség esetén célzott kezeléssel gyorsan gyógyítható.

Tüdőgyulladásra utal, ha a köhögés többnapos lázzal, levertséggel, oldalra lokalizálódó, légzésre fokozódó fájdalommal, esetleg nehézlégzéssel jár. A tüdőgyulladás antibiotikum kezelést, ágynyugalmat igénylő betegség. Idősebb, vagy más társbetegségekkel is rendelkezőknél kórházi kezelés is indokolt lehet.

Allergiás és nem allergiás asztma – Visszatérő, rohamszerűen jelentkező ingerköhögés az egyik fő tünete az asztmának, melynek gyakorisága hazánkban évről évre növekszik. Az allergiás és nem allergiás eredetű asztma tünetei és a kezelése lényegében azonosak. Hazánkban a lakosság kb. 25%-a szenved szénanáthában, közülük 30% egyben asztmás is, vagy élete során azzá válik. Allergiás asztmára utal, ha a köhögés az év azonos szakában jelentkezik, nehézlégzéssel társul, ami főleg éjszaka, hajnalban, vagy fizikai terhelésre lép fel. A betegség inhalatív hörgőtágítóval, gyulladáscsökkentővel tünetmentessé tehető, és főleg megakadályozható a súlyosbodása.

 

Dohányzás és COPD – Még nagyobb populációt érintő, köhögést okozó betegségcsoport a COPD. Gyakorisága és az ebből eredő halálozások száma is rohamosan emelkedik. A krónikus obstruktív tüdőbetegség egy gyűjtőfogalom, ami magában foglalja a krónikus hörghurutot, tüdőtágulást, asztmatikus hörghurutot és ezek kombinációit. Előrejelzések szerint, 1-2 évtizeden belül a nyugati civilizációban vezető halálokká válik. Leggyakoribb kiváltója a dohányzás, emellett a környezeti ártalmak és genetikai tényezők is szerepet játszanak. Fő tünete az évről évre erősödő sokszor produktív (váladékkal járó) köhögés, fokozódó terhelési nehézlégzés, légúti fertőzésekre való növekvő hajlam. Leghatékonyabb kezelése: a dohányzás elhagyása, ami kezdeti stádiumban önmagában is elég lehet. Gyógyszeres kezelése főként inhalatív készítményekkel történik. Dohányosoknak mindenképp javasolt elmenni egy légzésfunkciós vizsgálatra, a COPD ugyanis korán felismerve még kezelhető, később azonban visszafordíthatatlan elváltozásokhoz, légzési elégtelenséghez vezethet. Ugyancsak a dohányzás a legfőbb hajlamosító tényezője a tüdőráknak is, mely vezet a daganatos halálozás tekintetében, s ebben mi, magyarok, sajnos világelsők vagyunk. Megbetegedési arány tekintetében a nők lassan „utolérik” a férfiakat. A betegség lappangva, általában tünetszegényen alakul ki. A nagyobb hörgőből kiinduló daganat hamarabb okoz köhögést, nehézlégzést, időnként vérköpést, ami előbb juttatja tüdőgyógyász szakorvoshoz a beteget. A tünetszegényen, sokszor hónapokig csak köhögéssel járó esetek sajnos gyakran már előrehaladott stádiumban kerülnek felfedezésre, ami rontja a gyógyíthatóság esélyeit.

Magyarországon – talán egyedülállóan – még létezik a tüdőgondozói, tüdőszűrői hálózat. A tünetmentes – még gyógyítható – tüdőrák kiszűrése érdekében, a szűrésen való részvétel mindenki számára javasolt!

dr. Potecz Györgyi
tüdőgyógyász szakorvos
www.allergiakozpont.hu

 
Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk