A stresszcsökkentés javítja a géneket!

 

Manapság már köztudott, hogy a tartós stressz hatására a sejtek gyorsabban öregednek. A folyamat azonban gátolható: nemrég először sikerült bizonyítani, hogy az életmódváltás jótékony hatása a sejtek, sőt a gének szintjén is tetten érhető.

Egyre többen vannak, akik hajlandók tenni valamit az egészségükért: leszoknak a dohányzásról, ha már isznak, akkor vörösbort választanak (és azt is mértékletesen), egészségesebben étkeznek, s ha pénztárcájuk engedi, természetes alapanyagú vagy bio élelmiszereket vásárolnak, s emellett még testmozgásra is szorítanak némi időt a munka és a család mellett. Ez csupa jó dolog!

A következő nagy lépés azonban a stressz-oldó technikák elterjedése lenne, vagyis az, ha ezeket a hétköznapokban rendszeresen, napirendbe iktatva alkalmaznánk akár csoportosan, akár egyénileg, ki-ki, választása szerint. Miért annyira fontos és sürgető a stressz csökkentése?

"Tudományos vizsgálatok eredményei egyértelműen igazolják, hogy a folyamatos, vagy gyakori stressz fontos szerepet játszik a krónikus betegségek kialakulásában. A megnövekedett krónikus stressz igazoltan összefüggést mutat a szív- és érrendszeri, illetve különböző mentális megbetegedésekkel és a depresszióval” – olvasható a Selye János Lelki Egészség Program honlapján. De mi a biológiai kapcsolat a stressz és az egészségromlás között?

Néhány éve kiderült, hogy a tartós stressz hatására a sejtek gyorsabban öregednek. Ennek oka az, hogy gyorsabban „elkopnak” a sejtek genetikai anyagát, a kromoszómákat (DNS-molekulákat) védő szakaszok, az ún. telomérák (más néven telomerek).

 

A gyorsabb kopás oka pedig az, hogy a telomérákat megújító ún. telomeráz enzim aktivitása csökken a tartós stresszhelyzetben élőknél.

Ennek bizonyítására nézzünk egy példát. Elisabeth Blackburn, aki a 2009-es orvosi-élettani Nobel-díjat a telomeráz-kutatásért kapta, a díj átvételekor tartott előadásában hivatkozott Selye János stressz-elméletének biológiai hatásaira. Blackburn és kollégái a California Egyetem Pszichiátriai Klinikájával együttműködve, krónikus beteg és egészséges gyermekek édesanyjai körében vizsgálták, hogyan jut a stressz a „bőr alá”.

Az Orvosi Hetilap cikke így ír az eredményekről: „Az édesanyák minden más szempontból egymás ún. szociális ikerpárjai voltak, ugyanakkor az egyik csoport nyilvánvalóan igen súlyos, éveken át tartó stresszhelyzetben élt, hiszen egy édesanya számára a beteg gyermek ellátása, ennek a helyzetnek a feldolgozási nehézsége folyamatos súlyos adaptációs többletterhet jelent. A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a beteg gyermekek édesanyjainál szignifikánsan (statisztikailag kimutatható módon) alacsonyabb telomerázaktivitás és szignifikáns teloméra-rövidülés volt kimutatható, ami 9-17 évvel gyorsabb sejtszintű öregedésnek felelt meg az egészséges gyermekek édesanyjaihoz viszonyítva. Igen érdekes azonban, hogy a sejtszintű öregedés értéke közöttük is igen nagy szórást mutatott, és ennek mértéke az észlelt stressz szintjével volt kapcsolatban. Azok az édesanyák, akik helyzetüket folyamatosan kínzónak minősítették, sokkal gyorsabban öregedtek, mint akik el tudták fogadni ezt az igen nehéz élethelyzetet is."

Mit lehet tenni a tartós stressz ellen? Magát a stresszhelyzetet sokszor nem lehet megszüntetni, így marad az ezzel való megküzdés. Az emberek többsége ma még a könnyebb utat választja: olyan tevékenységeket, amelyek rövidtávon oldják a feszültséget: ezek főképp a dohányzás, az alkoholba menekülés és a stresszevés, nassolás. A kör ezzel bezárul, mert ezek hosszú távon további egészségkárosító hatást fejtenek ki. Mindez alapvető szerepet játszik abban, hogy hazánkban a középkorú népesség idő előtti megbetegedési és halálozási aránya rendkívül magas.

Ezért is lenne szükség a stresszoldó módszerek, technikák szélesebb körű megismertetésére és alkalmazására. A választék igen bőséges, megismerkedhetünk akár a több ezer éves távol-keleti relaxációs, energiafejlesztő módszerekkel (pl. thai chi, chi kung, yoga stb.) meditálhatunk, relaxálhatunk sokféle módon, van, akinek épp az ima segít. Igen hatékonyak a különféle légzőgyakorlatok, de ne feledkezzünk el a séta, kocogás, úszás és más mozgásformák stresszoldó hatásáról sem, de ide tartozik a zene és a tánc – például a manapság oly népszerű Zumba – is. Vannak „Hahota-klubok”, ahol az emberek egy jóízűt nevetni jönnek össze, hiszen a nevetés gyógyító hatása régóta ismert. Van, aki vidám filmekkel kapcsolódik ki, mások jól kibeszélik magukból a stresszt, sokan pedig kertészkednek, ami a tavasz közeledtével ismét időszerű lesz. A stresszoldás általában nem jelent tétlenséget, hanem harmonizáló történésekben való részvételt.

 

Dean Ornish, a California Egyetem orvosprofesszora által évtizedekkel ezelőtt kidogozott program például személyre szabott táplálkozási és mozgási ajánlásokat tartalmaz, de alapvető része a hatékony stressz-kezelő technikák elsajátítása is, amelyek egy része csoportfoglalkozások keretében történik. Több mint 30 évvel ezelőtt már sikerült igazolni, hogy ezzel a kombinációval akár a súlyos koszorúér-megbetegedés is visszafordítható.

Ornish módszere azonban akkor kapott igazán nagy figyelmet a nyugati típusú, bizonyítékokon alapuló orvostudományban, amikor klinikai vizsgálatokkal sikerült igazolni, hogy a fent említett telomeráz enzim aktivitását is növeli. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy az életmódváltás hatása a sejtek, a gének szintjén is érvényesül.

Falus András, a Semmelweis Egyetem biológusa a kutatást azért tartja szakmailag nagyon megalapozottnak, mivel annak a munkacsoportnak, amelyben Dean Ornish dolgozik, tagja a Nobel-díjjal jutalmazott Elizabeth Blackburn is. „Ez annyit jelent, hogy az életmódváltás hatásait vizsgáló kutatás mögött egy, a legmagasabb szinten elismert tudományos kutatás áll. Számtalan különböző életmódprogramról, diétáról és edzésmódszerről hallhatunk nap mint nap, azonban ez az első olyan eset, amikor az életmódváltás és a tudomány szorosan összekapcsolható” – mondja Falus.

Ennek is köszönhető, hogy az Ornish által kidolgozott életmódváltó programot (Spectrum néven) a közelmúltban a Medicare – az amerikai kormány által finanszírozott egészségbiztosítási rendszer – a támogatott ellátások sorába emelte. Korábban a Medicare ilyen jellegű programokhoz nem nyújtott támogatást.

Magyarországon persze még messze vagyunk attól, hogy az egészségbiztosító támogasson egy életmódváltó programot. Itthon a Quintess Healthy Aging Club kínál egy 8 hetes „életmódváltó” programot azoknak a 30 év feletti, tudatos férfiaknak és nőknek, akik nagy szellemi és lelki leterheltséget jelentő munkájuk mellett időt, pénzt, energiát tudnak szentelni az ilyen jellegű egészségmegőrzésre. Addig is: kivétel nélkül, mindenki szervezete számára hasznos az összes olyan tevékenység, amely csökkenti a tartós stresszt – és ez már tudományosan is bizonyított!

korkontroll.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk