Koleszterin,
a mumus?

A fejlett országokban a 40 év felettiek közül minden második embernek a normális érték felső határánál (5,2 mmol/l) magasabb a koleszterin szintje, ami érelmeszesedésre hajlamosít. Minden egyes százaléknyi csökkenés 2%-kal mérsékli a koszorúér-betegség rizikóját. Mit tehetünk a megelőzés és a kezelés érdekében?

 

A magas koleszterinszint a zsíranyagcsere zavarai közé tartozik. A vérplazmában lévő zsír alkotórészei: a koleszterin, a triglicerid és a foszfolipidek. A koleszterineken belül klinikai szempontból az LDL- és a HDL-koleszterin elkülönítése lényeges, melyek egymással ellentétesen viselkednek. Az LDL-koleszterin szállítja az erek falába lerakódó koleszterint, mely később az érelmeszesedéshez vezethet, a HDL-koleszterin épp ellenkezőleg, összegyűjti, és a májba szállítja a keringésben talált, illetve lerakódott koleszterineket.

Az LDL-szint emelkedése, valamint a HDL-koleszterinszint csökkenése érelmeszesedést okozhat egyrészt az agyban (stroke, agyi infarktus), másrészt a szívkoszorúérben (angina, szívinfarktus), valamint a perifériás artériákban (érszűkület a végtagokban). A koleszterinszint emelkedése a vérben, önmagában is tünetként értékelhető, ám „szembetűnő” jelei is vannak. Egyik ilyen bőrelváltozás a képen látható xanthelasma, mely a szemhéjakon, a bőrből kiemelkedő sárgás elváltozás.

Magas vérzsír-szint kialakulását elősegíti: a magas kalóriatartalmú, állati zsírokban gazdag étrend, nagymennyiségű alkohol fogyasztása következtében, de paradox módon, a kóros mértékű soványság, az anorexia is emelkedett LDL-koleszterin értékekkel jár.

A nem megfelelően kezelt cukorbetegség, elhízás, veseelégtelenség elsősorban triglicerid emelkedéssel járhat, míg bizonyos vesebetegségek, pajzsmirigy alulműködés, epepangás a koleszterinszintet emelik. Gyógyszerek közül a glükokortikoid, ciklosporin és a thiazid hatóanyagúak okoznak triglicerid- és LDL-koleszterinszint emelkedést. Örökletes tényezők is szerepet játszhatnak: a magas koleszterinértékekkel rendelkező betegek többsége az ún. familiáris hiperkoleszterinémiában szenved.

Gyógyszeres kezelés:

Elsődleges cél az LDL-koleszterinszint normalizálása, másodsorban a HDL-koleszterin emelése, harmadsorban a triglicerid érték normalizálása.

  • Statinok – A leghatásosabb LDL-szint csökkentő szerek, melyek gátolják a májsejteken belül a koleszterinképződést. Szilárd bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a statinok csökkentik a halálozást, a szívinfarktus és a koronaria-betegség kockázatát.

Egy vizsgálatban 40–60 éves egészséges férfiak vettek részt, akik korábban semmilyen gyógyszert nem szedtek. A vizsgálat kezdetén összkoleszterin-koncentrációjuk 6,06–10,4 mmol/l között volt. Két hónap statinkezelés után a szérumösszkoleszterin és az LDL-koleszterin a kiindulási értékhez viszonyítva 29–38%-kal, a trigliceridszint pedig 33%-kal csökkent, míg a HDL-koleszterinszint 8%-kal emelkedett. Ezzel párhuzamosan a szérum CoQ10-szintjében 30%-os csökkenést regisztráltak.

A koleszterin és a CoQ10 bioszintézise jórészt közös útvonalon zajlik.

Mindkettőhöz szükséges a mevalon-sav, melynek képződését a statin kezelés gátolja, így nemcsak a koleszterint, de a szervezet CoQ10 szintjét is csökkenti, méghozzá hasonló mértékben. Placebokontrollos, kettős vak kísérletben a statinnal kezelt csoportban 50-54%-os CoQ10-szint csökkenést észleltek nemcsak a 30 napos, hanem már kéthetes atorvastatinkezelés után is.

Számos vizsgálatban igazolták, hogy a statin-kezelés csökkenti a szervezetben a koenzimQ10 szintjét. A CoQ10 a sejtműködéshez és a sejtlégzéshez szükséges nélkülözhetetlen komponens. Egyes szervek – szív, máj, vese, izmok – CoQ10 szintje különösen magas. A CoQ10-et egyrészt maga a szervezet állítja elő, másrészt a táplálékból is felszívódik.

Számos kórképben – szívelégtelenség, angina pectoris, magas vérnyomás és bizonyos daganatos betegségek – összefüggést igazoltak a kórosan alacsony CoQ10-szintekkel, illetve a CoQ10-pótlásra adott pozitív terápiás válasszal.

 

A statinok által indukált CoQ10-hiány megelőzhető lenne CoQ10-szupplementációval, amely nem érinti kedvezőtlenül a statinok koleszterin-csökkentő és gyulladáscsökkentő tulajdonságait.

  • Fibrátok – Sokrétű hatásúak, fokozzák a trigliceridben gazdag lipo-proteinek lebontását, illetve emelik a HDL-koleszterin szintjét. A statinok és fibrátok kombinációja általában ellenjavallt, mert súlyos izomprobléma (myo-pathia) alakulhat ki.
  • Epesav kötő gyanták – A vékonybélben epesavakat kötnek meg, ezáltal a májsejtek több LDL-koleszterint hasznosítanak, így vérszintjük csökken. Általában statinokkal kombinálva használják, azonban gyakori gyomor-bélrendszeri mellékhatásai miatt csak igen ritkán kerül rá sor.
  • Probucol – Szintén az epesavak kiürülését segíti elő, a koleszterin-szintet 20%-kal csökkentheti, de a HDL-koleszterin arányát kedvezőtlenül befolyásolja. Xanthelasmák visszafejlesztését is kimutatták vele. Antioxidáns hatása is van.
  • Nikotinsav – a zsírsejtekben gátolja a zsírbontást, elsősorban a triglicerid szintet csökkenti.
  • Ezetimib – A koleszterin vékonybélből való felszívódását gátolja.

Megelőzés, diéta:

  • Csökkentett kalória-bevitel a testsúly normalizálásáig;
  • Zsírok arányának csökkentése 30% alá;
  • Sóban gazdag táplálékok kerülendők;
  • Növényi rostok, sok zöldség, gyümölcs (5x/nap);
  • Hetente többször hüvelyesek (2x/hét);
  • Tengeri hal (2x/hét);
  • Zsírszegény tejtermékek, sovány hús, diófélék (50 g/nap);
  • Alkoholként csak vörösbor (napi 1-1,5 dl);
  • Összességében mediterrán jellegű táplálkozás.

Dohányzás elhagyása – A dohányzás erősíti az egyéb kockázati tényezők hatását. Abbahagyása már egy éven belül csökkenti a szív-érrendszeri események és a halálozás rizikóját. A nikotin megvonási tünetek enyhítésére hatásos szer a bupropion.

Fizikai aktivitás – Heti 5-7 alkalommal min. 30 perces terhelés, még kellemes mértékig megemelkedett pulzusszám (120-150/perc), légzési frekvencia, verejtékezés. Javasolt mozgásformák: úszás, kocogás, kerékpározás, gyors séta (4-5 km/h sebességgel). Az intenzívebb edzés növeli a hatást, de férfiaknál 40, nőknél 50 éves kor felett ennek megkezdése előtt orvosi konzultáció, állapotfelmérés szükséges.

Gyógyulási esélyek:

Diétával 5-10% összkoleszterin-szint csökkenés érhető el, a trigliceridek mennyisége ennél sokkal jelentősebb mértékben csökkenthető.

Fibrátok adásakor 15-20%-kal csökkenthető az összes és az LDL-koleszterin mértéke.

A statinok 50%-os LDL csökkentést eredményeznek, a gyári kezdő dózis alkalmazásával a maximális hatás 70%-a elérhető. További dózisduplázások 6-6%-kal emelik a sikert, viszont a nem kívánt mellékhatások is gyakoribbá válhatnak. Az ezetimib hozzáadása önmagában 25%-kal növeli a hatékonyságot. A statinok adásakor a koleszterincsökkenés mértékénél jobban mérsékli a szív-érrendszeri megbetegedések, illetve a halálozás rizikóját. Ennek hátterében a statinok egyéb erekre, erek belső felszínére, illetve a véralvadásra vonatkozó kedvező hatásai állnak, melyek mostanában a kutatások középpontjába helyeződtek.

Forrás: Rákóczi K. Párdutz Á., Vécsei L.
MTA – Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika Kutatócsoportja
Dr. Magony M. – Dr. Somos Zs. – Házipatika.50plusz

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Kedvencek közé
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk