Csak remélni tudom, hogy kellemesen telt a nyara, s jutott ideje mindenre, amire kellett. Pihent, vagy legalább kikapcsolódott, s jobban odafigyelt teste-lelke jelzéseire. Azt tette, amit ösztönei súgtak, anélkül, hogy felülbírálta volna, mondván: – nem illik ennyit aludni, vagy enni-inni, tétlenkedni, a napot lopni.

A metabolikus szindróma a 20. században vált népbetegséggé, s nyomában jár a szívbetegség és a szívhalál. Mint a Paleolit táplálkozás c. könyvemben kifejtem, a szív- és érrendszeri betegségeknek, és az azt megelőző metabolikus szindrómának – a közhiedelemmel ellentétben – nem a zsír- és koleszterinfogyasztás, hanem a finomított szénhidrát-fogyasztás az oka. Hiába javasolnak ellene mértékletes táplálkozást, ha módjával esszük azt, ami már kis mennyiségben is káros.

Workalcoholism – így is nevezik a munkamániát, amely nevének megfelelően komoly betegséget takar. Az ebben szenvedők szinte észrevétlenül csúsznak bele egy olyan állapotba, amelyben az öröm és az önigazolás egyetlen forrása a munka, amely szinte minden mást kiszorít az életből. A következmények pedig nem csak lelki, de testi problémákban is jelentkeznek.

Nyáron jelent meg magyar nyelven az a nemzetközi bestseller, melynek címe: Mennybe döngölve. Nem csak azoknak ajánljuk „tankönyvként”, akik már 1-2 stroke-on átesve, gyógyulást és reményt keresnek, hanem okulásként, megelőzésként mindenkinek, hogy a rohanás, túlhajszoltság közepette módjuk legyen idejében átértékelni életüket és prioritásaikat.

Talán meglepő, de egészségi állapotunk, közérzetünk nem csak a nemünktől és a korunktól függ, de a képzettségünktől is. A témában folyó, egymástól független kutatások szerint, a tanultabb személyeknek kisebb panaszaik vannak, és összességében egészségesebbnek mondhatók, sőt akár tovább is élhetnek.

Néhány éve zajlott Amerikában a „Krónikus Betegségeket Megelőző Munkahelyi Program” nevű kezdeményezés, melynek során induláskor, 6 hét, illetve 6 hónap után felmérték a programban résztvevő munkahelyek dolgozóinak fizikai állapotát, táplálkozási szokásait és számos betegség rizikófaktorainak jelenlétét. Olyan meglepő mértékű javulást tapasztaltak, hogy a tanulságok számunkra is figyelemre méltóak és követendőek lehetnek.

A dohányzás szenvedélybetegség, amely egyaránt káros és veszélyes a dohányzó és környezete számára, legyen az akár munkahely, akár a család. A leszokáshoz nem elegendő pusztán a biológiai szükségletek, azaz a nikotin pótlása tapasszal, rágógumival vagy gyógyszerrel, szükség lehet olyan pótcselekvésekre is, amelyekkel az orális fixáció enyhíthető.

A stressz a 20-21. század betegsége. Elsősorban a nőket érinti, hiszen ők azok, akik – természetükből adódóan – hajlamosabbak többet rágódni egy-egy problémán, nehézségen. Stressz-szindróma, menedzserbetegség, pánikrohamok – mi vár azokra, akik furcsa tüneteikkel orvoshoz fordulnak, és mi az, amit saját maguk is megtehetnek gyógyulásuk érdekében?

Egyre többet hallunk arról, hogy a stressz is hozzájárul testünk elsavasodásához. E tényező azért veszélyes, mert bár okát ismerjük, megszüntetni mégsem könnyű. A munkahelyi feszített tempó, egy szigorú, ám igazságtalan főnök, vagy a családi problémák gyakran nehezen oldhatók meg, tekintsük át, mit tehetünk mégis a savasság ellen.

Magnézium C-vitaminnal – tökéletes felszívódás! A magnézium életünk karmestere, a C-vitamin immunrendszerünk természetes motorja. A magnézium-oxid a C-vitaminnal nedves közegben, szerves kötést képez, ami testünkben a tökéletesebb felszívódáshoz és a beépüléshez szükséges.

Mindenhol azt halljuk, hogy a rendszeres testmozgás segíti az egészség megőrzését, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését. Épp ezért értetlenül állunk, ha a híradásokból hirtelen szívhalál vagy infarktus miatt elhunyt sportolókról értesülünk. Mi tehát az igazság? Hasznos vagy inkább káros a sport, szívünk egészsége szempontjából?

Egyes felmérések szerint, a férfiak közel 40%-a rendszeresen horkol. A hölgyeknél ez az arány mintegy 24%, míg gyerekeknél 10%. Ne tekintsük azonban a horkolót csupán kellemetlen hálótársnak, éjszakai „zajforrásnak”, hiszen valójában komoly rizikónak, hosszútávon egészségét, sőt életét veszélyeztető kockázatnak van kitéve, melyet nem nézhetünk, helyesebben hallgathatunk tétlenül.

Ön hogyan kezeli a stresszt? Ha már a padlón érzi magát miatta, jobb, ha tudja: nincs egyedül. A kiégés, az ún. burnout-szindróma elsősorban a kommunikációval kapcsolatos szakmákban dolgozókat érinti (orvosok, jogászok, ügyfélszolgálatosok, pedagógusok stb.), és jelentősen rányomja bélyegét a vezetők teljesítményére is. Kérdés, hogy mit tehetünk ilyen helyzetben?

Amerikai szakemberek szerint, sokan azért nem sportolnak, mert nem találnak kedvükre való mozgásformát. Ha a személyiségükkel össze nem egyeztethető edzésfajtát választanak, nem csoda, hogy sikerélmény hiányában, kitartásuk gyorsan alábbhagy, inkább lemondanak a fittségről, és visszaülnek a fotelba.

A WHO ajánlása szerint, felnőtteknek naponta minimum 400 g gyümölcsöt, zöldséget kellene elfogyasztania, hat részletben. Ezzel a létfontosságú vitaminok, enzimek, mikroelemek, stb. bevitelén túl, növényi fito-nutriensekből – például – polifenolokból (40 ezer féle ismert) 1000 mg-ot, ezen belül is flavonoidokból (közel 3 ezer féle ismert) 100 mg-ot lenne szükséges fogyasztanunk egészségünk védelmében.

Családunk antioxidáns szükségletét akár saját kertünkből, akár a természetben tett kirándulások során is kiegészíthetjük, ahogy azt a finnek teszik.

Életünk számos területén csak akkor érhetünk el sikereket, ha a szakemberek ismereteire és útmutatásaira támaszkodunk. Nincs ez másképp a fogyással sem, hiszen testünk működése rendkívül bonyolult. Kutatók jártak utána, hogyan lehet gyorsan, egészségesen és véglegesen fogyni – és megalkották a megoldást!

Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke a hosszú nyári szünetben kikerekedett. Ilyenkor ugyanis nehezebb megoldani a gyerekek étkezését, könnyebben előfordulhat, hogy az iskolások azt esznek otthon, amit éppen találnak, vagy gyorsételekre költik a zsebpénzüket. Ráadásul a rendszeres testnevelésórák és edzések hiánya is meglátszik rajtuk. Miért hízik el egy gyerek? Kövér gyerekből kövér felnőtt lesz?

A hízásra hajlamosító gének működését, illetve a zsírlebontást segítő enzimek aktivitását befolyásolni képes, természetes alapú kutatási anyag látott napvilágot hazánkban, melyet a magyar médiaszemélyiségek közül Gombos Edina próbált ki elsőnek. Lássuk, milyen eredménnyel!

Több olvasónk jelezte, hogy a nyár folyamán interneten eljutott hozzájuk V. L. természetgyógyász cikke, A parlagfű védelmében címmel. Az anyag a parlagfüvet gyógynövényként mutatja be, és levelének rendszeres fogyasztását javasolja egyes betegségek, így a parlagfű allergia kezelésére is. Megkérdeztük szakértőinket: javasolhatnánk-e a módszert olvasóinknak. Segítünk, avagy ártunk vele?

Mit tegyünk telkünkkel, ha távol lakunk tőle, vagy kevés időnk van a gyommentesítésre, ám mégsem akarunk parlagfű-tengert nevelni?

Az allergiás tünetekkel vívott harcban sokszor feladjuk a küzdelmet, beletörődünk, hogy közérzetünk még gyógyszeres kezelés mellett sem lesz tökéletes. Az autogén tréninggel átvehetjük az irányítást, nem kell, hogy az allergia határozza meg az életünket.

A kristályokkal történő gyógyítás az emberiség történetében mindig jelen volt. Az atlantiszi és lemúriai kultúrákban tárultak fel a legmagasabb szinten a kristályokban rejlő energiák. Ez azt is jelentette, hogy a gyógyításon túlmenően, minden energiaminőség nyerése a kristályok felhasználásával történt.

Számtalan tanulmány igazolja, hogy az elhízás, a kövérség nem esztétikai probléma, hanem betegség, méghozzá világméretekben. Napjainkban az allergia már ugyancsak népbetegségnek számít, melynek okozói sajnos mi magunk vagyunk.

Nyár végével csúcsosodnak a pollenek okozta, sokakat keserítő allergiás tünetek. Ismerkedjünk meg néhány fontos, különleges és viszonylag nehezen beszerezhető kővel, hátha segítségükkel csökkenhetnek a panaszok.

Allergia esetén az immunrendszer túlreagál akkor, amikor idegen anyagokat ún. allergéneket érzékel. E folyamatnak azonban lehetnek pozitív hatásai is. Egy 18 évig tartó vizsgálat során kimutatták, hogy az asztma és a szénanátha jelenléte a rákhalálozások valószínűségét több mint 10%-kal csökkentette.

A kor előrehaladtával, életmódunk egyre inkább nyomot hagy külsőnkön is. Az apróbb ráncok, a szárazabb bőr, mind az idő múlásának jelei. A különböző fiatalító kozmetikai beavatkozások és arcápolók mellett azonban, gyakran elfelejtkezünk arról, hogy bőrünk üdeségének megőrzéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztás.

"Kihullik a hajam tőle"- mondogatjuk gyakran, ha úgy érezzük, megoldhatatlan és bosszantó feladattal állunk szemben, amibe aztán akár „bele is őszülhetünk”. Van-e valóságalapja e kifejezéseknek? Járhat-e hajunkra nézve súlyos következménnyel a stressz?

Minden érzelem biokémiai folyamatok láncolatát indítja be a szervezetben. Amin gondolkodunk, amit mondunk vagy érzünk, az befolyásolja minden egyes sejtünk állapotát, mozgását, osztódását, működését.

A legfrissebb klinikai tapasztalatok szerint, az 50 év feletti férfiak felét, míg a 80 fölöttiek 80%-át érintik a prosztataproblémák, de az egészségtelen életmód már a 30-as férfiak esetében is prosztata panaszokhoz vezethet. Mit javasol ennek megelőzésére a Hagyományos Kínai Orvoslás?

Sok nő mindennapi életét keseríti meg a különböző ok miatt létrejövő hüvelyfolyás. A kezelés dilemmája, hogy antibiotikumokkal a kórokozók nagyrészt elpusztíthatók, ám ezzel a hüvely védekező képessége is gyengül, pedig a hüvelyflóra egyensúlyának fenntartása alapvető fontosságú.

Világszerte emberek milliói szenvednek a lisztérzékenység szerteágazó tünetei miatt, sokan nem is sejtik, hogy panaszaikat a búza, árpa és rozs elfogyasztása okozza, így nem is fordulnak orvoshoz diagnózisért, pedig megfelelő diétával sok kellemetlen következmény elkerülhető lenne.

Ha fagyi evés vagy hideg ital kortyolgatása közben nyilall a fogunk, nem az a megoldás, hogy örökre lemondjunk ezekről, hiszen a fájdalom arra figyelmeztet: kezelni kell fogainkat, utána jöhet újra a fagyi!

Sokan azért nem mernek önfeledten nevetni, mert bár fogaik épek, s nem is hiányosak, mégis elégedetlenek azok esztétikai megjelenésével. Pedig nincs olyan rendezetlen fogsor, melyet ne lehetne szebbé, harmonikusabbá varázsolni.

Az implantáció, azaz beültetés, az elvesztett fogak pótlásának egyik módja. Míg a hagyományos hídnál két vagy több pillér kell, ami áthidalja a foghiányt, az implantációnál erre nincs szükség, hiszen a korona megtartásához előbb beültetnek egy csavar formájú, titánból készült műgyökeret. Kérdés: ki válassza a hidat, és ki a beültetést?

Fejtse meg weboldalunkon biorejtvényünket és küldje el nekünk!