Tegyünk egy lépést a szívünkért! Az állandó rohanásban hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy már kis lépésekkel is sokat tehetünk az egészségünkért, többek között a szívbetegségek megelőzéséért. Tekintve, hogy mi, magyarok vezetjük az európai szív- és érrendszeri halálozási listákat, érdemes áttekintenünk, hogy mit csinálunk mi rosszabbul, mint mások, s melyek azok a hétköznapjainkba beiktatható, reálisan végrehajtható módosítások, melyek meghosszabbíthatják életünket!

A világon évente több mint 17 millió ember hal meg szív- és érrendszeri betegségek miatt. A WHO előrejelzései szerint, gyakorisága várhatóan emelkedni fog, s 2030-ra már évente 23,6 millió lesz áldozatainak száma. E „civilizációs kór” a megváltozott életmód miatt, főként a fejlett országokban elterjedt. Az Európai Unióban például komoly anyagi terhet jelent a betegek kezelésének költsége és a halálozásukból adódó gazdasági veszteség (évi 169 milliárd euró). A legsúlyosabb helyzet a közép-európai régióban, többek között Magyarországon alakult ki.

A legfrissebb KSH adatok szerint 2008-ban összesen 64749 magyar lakos vesztette életét keringési betegség miatt, s az is elszomorító, hogy ez okból már egyre több 50 év alatti honfitársunkat is elveszítjük. A férfiakat egyébként fiatalabb korban sokkal nagyobb mértékben érintik a szívbetegségek, mint a nőket. A 65 év alatti elhunytak 72%-a férfi volt. Ugyanakkor a 65 évnél idősebbek körében már többen vannak a nők, itt 60-40%-os az arány a nők „javára”. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a változó korban emelkedik a nők koleszterinszintje, ami a szívbetegségek egyik fő kockázati tényezője.

A keringési betegségek, a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulásának kockázatát a „kényelmi vívmányok” a kényelmes ülőmunka, a mozgásmentes életmód, az előre gyártott, feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, valamint a folyamatos és helytelenül kezelt stresszt növeli leginkább. A helyzetet csak súlyosbítja a hazánkban még mindig elterjedt dohányzás és alkoholizmus.

A WHO arra hívja fel a figyelmet, hogy e kockázati tényezők kiiktatásával, mérséklésével akár 60%-kal is csökkenteni lehetne a betegek számát.

A magyar étkezési szokások nagymértékben eltérnek a kívánatostól. A nagy zsírtartalmú, sóban és cukorban gazdag élelmiszerek fogyasztása, az alacsony zöldség- és gyümölcsbevitel hozzájárul a magas koleszterinszint, az elhízás és a cukorbetegség létrejöttéhez. A WHO irányelvei szerint ideális esetben zsiradékból a napi energiabevitel max. 25-30%-át kellene fedeznünk, míg nálunk ez az arányszám 38% felett van. A 2002-es World Health Report szerint, azokban az országokban, ahol a zöldség és gyümölcsfogyasztás nem éri el a napi 600 grammot, ott 30%-kal gyakoribb a szívinfarktus és 20%-kal a stroke előfordulása, mint ott, ahol ennél többet fogyasztanak. Magyarország ez az adat jelenleg átlagosan 499 gramm/nap, ezzel hazánk a közepesen veszélyeztetett országok kategóriájába sorolható. A Szívbarát Program keretében az általános tájékoztatás mellett ma már szívbarát logóval jelölik a kritériumoknak megfelelő élelmiszereket a lakossági fogyasztás megfelelő orientálása érdekében.

Európában a folyamatos ülés életmóddá vált. A Nielsen 2008-as internetes felméréséből kiderült, hogy a magyarok 56%-a tartja magát többé-kevésbé túlsúlyosnak, de csak 18% próbálkozik fogyással, ami Európában messze a legalacsonyabb arány. Bár a magyarok 98%-a azt mondja magáról, ő állandóan lót-fut, ám a rendszeres sportolással mégis hadilábon állunk. A megkérdezettek közül, minden harmadik szokott sétálni, és csak minden tízedik tornázni. A futók vagy kocogók aránya 8, a csapatsportot űzőké és aerobicozóké 6-6%. Az úszást, jógát, teniszezést, pingpongozást, tollaslabdázást vagy a squasht 4-4% nevezte meg.

A rendszeres, minimum heti 3 alkalommal 45-50 perces, 180 mínusz az életkor percenkénti pulzusszámmal végzett fizikai aktivitás növeli a szervezet általános erőnlétét, edzettségét és alkalmas a testtömeg kordában tartására is. Sokan a folyamatos stressz okán szorulnak orvosi ellátásra szív- és érrendszeri problémáik miatt, melyhez a túlfeszített munka, a gazdasági válság és a munkahelyi problémák egyaránt hozzájárulnak. Az OSHA adatai szerint az uniós munkavállalók 78%-a érzi magát huzamosabb stressznek kitéve, 22%-uk szenved valamilyen stressz okozta betegségben. A legnagyobb stresszadatok Svédországból, Finnországból és Dániából érkeztek, a legkisebbek Szlovákiából és Lengyelországból, míg Magyarország a középmezőnyben helyezkedünk el 27%-os mutatójával.

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet felhívást tett közzé a lakosság széleskörű tájékoztatására, e halálos kimenetelű betegségek megelőzése, elkerülése érdekében. Fontos megértenünk, hogy nem teljesíthetetlen változtatásokat kell végrehajtanunk, hiszen már apró lépésekkel, kisebb-nagyobb életmódbeli kiigazításokkal is rengeteget tehetünk egészségünkért, szívünkért, hogy tovább élhessünk!

Gábor Edina Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója Étkezési tanácsokról részletesen olvashat: Dr. Zajkás Gábor – Gyurcsáné Kondrát Ilona: Szív- és érbetegségek nagy diétáskönyve című könyvújdonságában, amely megrendelhető a SpringMed Kiadónál: www.springmed.hu telefon: 06/1-279-0527.