Már 20 m²-es területen is létre lehet hozni egy olyan konyhakertet, mely a természettel tökéletes összhangban működik, sőt, csaknem önműködő. Kevés energia-befektetés és sok segítség a természettől – ez a permakultúra, mely már nemcsak a kertészek hobbija, hanem életmóddá vált.

A globális felmelegedés nyilvánvalóan hatással lesz kertjeinkre, ám ez fordítva is igaz, jelenlegi mezőgazdasági módszereink, s a kiskertek művelési módja is súlyosbítja a globális felmelegedést – gondoljunk csak a kevéssé környezetbarát benzines fűnyírókra, a vegyszeres permetezésre, vagy a nitrogéntartalmú műtrágyákból felszabaduló nitrogén-oxidra, ami a globális felmelegedés egyik legfontosabb előidézőjének tartott szén-dioxidnál 300-szor erősebb üvegházhatású gáz, mellyel egyre csak növeljük „ökológiai lábnyomunkat” a Földön.

Lehet persze környezetbarát módon is kertészkedni, és segíteni az ökológiai egyensúly helyreállítását. Az ausztrál Bill Mollison 1970-es években „permanent agriculture” (perma-culture), vagyis „állandó mezőgazdaság” néven elindított kezdeményezése mára világméretű mozgalommá nőtt. Célja, hogy vállaljuk a felelősséget saját és gyermekeink létezéséért, hogy minél több önellátó település jöjjön létre, melyek száma már Európában is egyre szaporodik. Cél, hogy a társadalom eltávolodjon, és minél kevésbé függjön az ipari rendszerektől, a termeléstől és szállítástól, mivel azok szisztematikusan teszik tönkre a Föld ökorendszereit.

A permakultúra-kert egy olyan önfenntartó rendszer, melyben állatok, növények és mikroorganizmusok élnek és működnek együtt, így termelődnek meg a mindennapi élelmiszerek minimális energia-befektetéssel. A hazai érdeklődők a Magyar Permakultúra Szövetségtől, illetve Baji Béla: Önfenntartó biogazdálkodás – Permakultúra c. könyvéből kaphatnak segítséget, információt a módszerekről, fortélyokról: www.permakultura.hu, be-jo@t-online.hu.