Allergia – rejtett okokkal Hazánkban a gyomorfájás az egyik leggyakoribb panasz a felnőtt lakosság körében. Sok esetben azonban az alapos, és nem kevéssé kellemetlen kivizsgálás – gyomortükrözés, szövettani vizsgálat, nyelőcső pH mérése, hasi ultrahang – eredménye negatív, eltérés nem mutatkozik, a beteg mégis szenved. Szerencsés esetben felmerül az ételintolerancia gyanúja is, mely ma már egyszerű vérvétellel is diagnosztizálható, s a beteg fellélegezhet.

Gyomorfájás esetén sokan hiába próbálkoznak az ágy fejvégi részének megemelésével, a gyomrot megterhelő ételek kerülésével, savcsökkentők szedésével, mert ételintolerancia fennállásakor ezek nem fognak segíteni. A hasi panaszok gyakran csak pár nappal az adott étel fogyasztását követően lépnek fel, és hetekig is fennállhatnak, így a kiváltó ok nyomon követése igen nehéz. Ráadásul a gyomorfájás mellé krónikus hasmenés vagy székrekedés is társulhat.

Az ételintolerancia manapság meglepően gyakori, a népesség több mint 45%-ánál okoz kellemetlen tüneteket bizonyos ételek fogyasztása. Kimutatása ujjbegyből vett vérvizsgálattal, az ún. IgG ellenanyag szint mérésével történik, s meglepő eredményeket hozhat.

Az egyik esettanulmány egy 45 éves nő példáját mutatja be, aki évek óta gyomorfájdalomtól, hasmenéstől szenvedett. Több orvosnál is járt, azonban megoldást jelentő terápiát egyik sem talált. A teszt elvégzését egy ismerőse ajánlotta, s kiderült, hogy problémáit a tojás, tej, búza, tőkehal és ananász fogyasztása okozta. A felsoroltakat étrendjéből kiiktatva, panaszai néhány napon belül fokozatosan csökkentek, majd teljesen megszűntek.

Az ételintolerancia tüneteinek súlyossága attól is függ, hogy milyen mennyiségben fogyasztjuk a panaszt okozó élelmiszereket. A Nutrition and Food Science folyóiratban közölt kutatásban 5000 vizsgált személy kapott – az előzetes vérteszt alapján – kizárásos diétát, amely a résztvevők 75,8%-ánál jelentős állapotjavulást hozott. Amennyiben azonban a kizárt élelmiszert ismét fogyasztani kezdték, az esetek 92,3%-ában a tünetek visszatértek. Megállapították tehát, hogy a panaszok megszűntetéséhez az egyén által nem tolerált élelmiszerek teljes elhagyása szükséges.

Az is kiderült, hogy az ételintolerancia nemcsak emésztési panaszokat, hanem depressziót is okozhat. A táplálkozás és az érzelmek közötti kapcsolatot már az ókorban is keresték. Erre utalnak Lucretius római költő szavai: „Ami az egyiknek étel, a másiknak keserű méreg”. E feltevések azonban csak az 1950-es években nyertek bizonyítást. Rinkel, Randolph és Zeller, amerikai orvosok „Food Allergy” címmel megjelent könyvükben már egyértelműen leírják, hogy a depresszió, a hallucinációk, az álmatlanság, fáradtság és egyéb mentális tünetek, illetve a táplálkozás között szoros kapcsolat áll fenn. Dr. Randolph, belgyógyász, allergológus azt állítja, hogy a pszichoszomatikus tünetként diagnosztizált panaszok 60–70%-át többek közt az elfogyasztott ételek is okozzák.

Óva intünk azonban mindenkit az öndiagnózistól, mivel előfordulhat, hogy tévesen és feleslegesen vonnak meg maguktól alapvető tápanyagokat, szükségtelenül beszűkítve ezzel táplálkozási lehetőségeiket, és rontva életminőségüket. A téves öndiagnózis másik veszélye, hogy a kellemetlen tüneteket kiváltó tényleges betegség megállapítása és kezelése elmarad, így a hiábavaló diéta nem hoz javulást.

Egy brit kutatás szerint, egyre többen vélik úgy, hogy allergiásak bizonyos ételekre, s emiatt milliók vonnak meg maguktól bizonyos tápanyagokat, ami akár hiányállapotot is okozhat. A Portsmouth Egyetem kutatói szerint, a felnőtt lakosság több mint 20%-a vél felfedezni magán ételallergiát vagy ételintoleranciát, a leggyakoribb öndiagnózis a lisztérzékenység, így a búzát jelölik meg legfőbb „ellenségként”, ami egyik legalapvetőbb élelmiszerünk, s kiiktatása sok nehézséget okozhat.

Panaszok esetén bízzuk inkább a diagnózis felállítását szakorvosra, aki segítségünkre lesz a valós okok felderítésében és kezelésében. Az étkezések és a tünetek kialakulása közti kapcsolat megfigyelésével és feljegyzésével azonban nagyban segíthetjük az orvos munkáját. Dr. Babai László a Budai Allergiaközpont igazgatója www.oxigenmedical.hu