Tudjuk jól, hogy: „jobb előbb, mint később”, és hogy „amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra”. De „jobb később, mint soha”, sőt „soha sem késő”. Akkor tehát, mikor jön el az idő, amikor döntenünk, s főként cselekednünk kell? Mikor van itt például, a világmegváltás, sorsfordítás, mindenre kiterjedő életmódváltás, a nagy elhatározások tettekre váltásának ideje?

Valaha a telt, rubensi idomok voltak divatban minden kontinens kultúrájában, főleg azért, mert a jóllakottság a gazdagság jele volt egy olyan korban, amikor a többség sosem lakott jól. Igazából csak a „dekadens” 20. század hozta el a karcsúság (soványság) divatját, annak minden túlzásával együtt, melyekről még a laikusok is hallanak a „celebek”, főként a manökenek világáról szóló híradásokban.

A fogyókúra manapság nemcsak divatos beszédtéma, hanem sok ország társadalmi problémája is, hiszen a mai ember egészségtelen életmódja közvetlenül befolyásolja a jövő nemzedékek egészségét. Az elhízás szív-, érrendszeri, anyagcsere és egyéb szövődményei, sőt a korai öregedés is olyan sejtmódosulásokat okozhatnak, melyek hosszú távon hatnak a következő generációk egészségére.

Nehéz a csontom. Mindenért a hormonok a felelősek. A génjeim áldozata vagyok, ezért híztam meg ennyire. Ugye, milyen ismerősen csengenek ezek a hárító mondatok?

Dr. Hummel Zoltán felfedezte, miként tudnak a rostok több vizet megkötni és a bélcsatornában tartani.

A Hirosimában és Nagaszakiban történt atomrobbantás egészségkárosító hatásából következő átlagos élettartam-csökkenés a túlélők között, jóval kevesebb (kisebb sugárdózisnál 4 hónap, nagyobb dózisnál 2–6 év), mint a túlsúly okozta átlagos élettartam csökkenés, amely – felmérések szerint – mintegy 7 évvel rövidítheti meg az ember életét.

A gyermekvárás ideje alatt a legtöbb nő fokozottan odafigyel étrendjére, hogy a lehető legjobb feltételeket biztosítsa gyermeke számára. Felmerül azonban a kérdés: elegendő-e ezt a figyelmet és törődést csak a terhesség idejére koncentrálni?

Hazánkban a gyomorfájás az egyik leggyakoribb panasz a felnőtt lakosság körében. Sok esetben azonban az alapos, és nem kevéssé kellemetlen kivizsgálás – gyomortükrözés, szövettani vizsgálat, nyelőcső pH mérése, hasi ultrahang – eredménye negatív, eltérés nem mutatkozik, a beteg mégis szenved. Szerencsés esetben felmerül az ételintolerancia gyanúja is, mely ma már egyszerű vérvétellel is diagnosztizálható, s a beteg fellélegezhet.

Svéd kutatók kimutatták, hogy a terhesség alatt halolajat fogyasztó kismamák gyermekeinél sokkal ritkábban fordul elő allergia. Több tanulmány ugyanakkor a terhesség alatti E-vitamin és cinkbevitel összefüggését vizsgálta a megszületett gyermekek asztma-hajlamával. Japán kutatók szerint pedig a várandós anyák friss zöldség, gyümölcs és antioxidáns fogyasztása csökkenti a 16–24 hónapos csemeték nehézlégzés- és ekcéma kockázatát.

Közeleg a pollenszezon, de sokat tehetünk a tünetek csökkentéséért, ha már most felkészítjük a szervezetünket a „támadásra”. A szakorvos által végzett immunterápián kívül, magunk is megerősíthetjük szervezetünk védekezőképességét, lássuk, hogyan.

Futás? Jaj, csak azt ne! – kiáltanak fel sokan, ha a futás szóba kerül. És máris mesélik szörnyű élményeiket, a középiskolai futásokról. Ezzel nagy igazságra világítanak rá: meg kell szeretni a futást! De hogyan, ha már 100 méter után szúr az oldalunk, levegő után kapkodunk, és a rosszullét környékez? Tény, hogy csak abban leszünk kitartóak és eredményesek, ami örömet és sikerélményt jelent számunkra. Tegyük hát meg ennek érdekében az első lépéseket!

Kell a sport, hogyne kéne, ésszerű határok között rendkívül egészséges, hiszen segítségével megelőzhetők a szív-, érrendszeri betegedések, a diabétesz, sőt a depresszió is. Ne essünk azonban túlzásokba, mert az komoly és tartós egészségkárosodást is okozhat!

A meddőség világméretű probléma, a házaspárok közel 15%-át érinti. A tudomány a meddőséget elsősorban biológiai zavarnak tekinti, pedig igen nagy százalékban pszichés faktorokra, stresszre, depresszióra, rejtett házastársi konfliktusokra, és olyan kézenfekvő okokra vezethető vissza, melyekre nem is gondolnánk. Evolúciós megközelítésben, ezeket a meddő eseteket „adaptív reprodukciós kudarcnak” tekinthetjük, és sikeres kezelésük gyakran csak megfelelő pszichoterápiás segítséggel oldható meg.

Cikkünk első része után sok olvasó kérdezte, hogy mi okozhatja a vulvodynia gyűjtőnévvel jelölt kellemetlen intim panaszokat, így most a tünetek hátterét igyekszünk megvilágítani.

A nők negyvenes éveiben a peteérés és a tüszőrepedés frekvenciája csökkenni kezd, ami a változókor közeledtét jelzi. A későbbi években a vérzések rendszertelenné válhatnak, elmaradásuk sokak számára megkönnyebbülés, míg mások nőiességük elvesztéseként élik meg.

Sok várandós kismamával beszélgetve rá kellett jönnöm, hogy a szülést a legtöbben saját „szükséges rossz” élményüknek tekintik, mely után a megérdemelt „jutalom” lesz gyermekük. Sajnos manapság olyan szinten megrendült a saját testünkbe vetett hitünk, hogy azt hisszük, az az esemény, melyre a női test az evolúció során, évmilliók alatt formálódott, meghaladja képességeinket. Az pedig már fel sem merül bennünk, hogy van jobb mód gyermekünk hogylétének megállapítására, mint a 4D-s ultrahang…

Kultúránk folyamatosan változó gyermeknevelési divatjai között csak kapkodják fejüket a kismamák. Saját anyai ösztöneikbe vetett bizalmuk helyett, gyakran már a várandósság előtt megveszik az éppen aktuális Nagykönyvet, mely a legkülönfélébb praktikákat vonultatja fel, hogyan lehetünk tökéletes szülei szándékaink szerint zseninek nevelt gyermekünknek.

Napjainkban egyre több az érzékeny bőrű gyermek. Ez szülőknek és orvosoknak egyaránt igen sok problémát okozhat. Jellemző példa erre a gyermekkori ekcéma, amelynek gyakorisága az utóbbi évtizedekben többszörösére nőtt.

Az anyajegyek többsége ártalmatlan bőrjelenség, mely csupán esztétikai gondot okozhat. Számuk a gyermek- és serdülőkortól szaporodik, sőt egyes hormonális változások idején – így a terhesség alatt is, több anyajegy keletkezhet, vagy a meglévők sötétednek. Kialakulásuk leginkább a bőrt ért UV-sugárzástól függ, tehát minél több napfény, annál több anyajegy. Eme összefüggésre még a nyári szezon előtt szeretnénk felhívni mindenki, de főként a kismamák figyelmét.

A texasi egyetem kutatói szerint, a pikkelysömör kialakulásához két dolog szükséges: túl aktív immunrendszer és a STAT3 kódnevű fehérje, mely normális esetben, csak a bőrt ért sérüléskor aktivizálódik a gyógyulás érdekében, majd nyugalomba kerül. Ha ez nem történik meg, tovább folytatódik a hegesedés, a felhám sejtjeinek burjánzása. A kutatók a megfigyelt, pikkelysömörben szenvedő betegek bőrében nagy mennyiségű aktivált STAT3-ra bukkantak.

A Kalifornia Egyetem kutatói igazolták, hogy a bőrfelszínen található normál baktérium flóra gátolja a sérülések után jelentkező túlzott mértékű gyulladások kialakulását. A vizsgálatok betekintést nyújtanak a sebgyógyulás eddig fel nem fedezett folyamataiba, és magyarázatot nyújtanak a „higiénia hipotézis” megértéséhez is.

Az idő múlása és a hétköznapok megpróbáltatásai első nyomaikat gyakran már igen fiatalon arcunkba vésik, főként a szemek környékén. Nem csoda, hiszen itt harmad olyan vékony a bőr, mint az arc más részein, ráadásul itt kevés a bőr alatti kötőszövet és a faggyúmirigy. Vegyük sorra, mi mindent tehetünk, hogy ha megállítani nem is, de lassítani akarjuk az „idő múlását”.

Életünk során a szemet ért károsodás halmozódik, azaz a szemünket ért sugárzásmennyiség összeadódik. Ezért ne tekintsük a napszemüveget divatcikknek, melyet csak a fiatalok hordhatnak, hisz éppúgy szüksége van rá a kisgyerekeknek és az időseknek is. Ráadásul nem elég beszerezni, de viselni is kell!

Szinte nincs olyan fogászati probléma, amit egy jó szakorvos ne tudna helyrehozni. A letört, vagy elvesztett fogak pótlása ma már rutinfeladat, mégis szerencsésebb, ha kellő odafigyeléssel megelőzzük a bajt, s nem csak a vészhelyzetek elhárításáért fordulunk fogorvoshoz.

A csontoknak kiemelkedő szerepe van nemcsak a mozgásban, de a vázizomzat és az egész test megtartásában, valamint – szivacsos állományánál fogva – a vér és az immunrendszer sejtes elemeinek termelésében. A csontok életében viszont a nemrég felfedezett K2-vitaminnak van kiemelkedő jelentősége, cikkünkből az is kiderül, hogy miért.

Az 1920-as évek óta ismerjük a D-vitamin csontokra gyakorolt hatását. Új felfedezés azonban, hogy az aktivált D-vitamin valójában szteroid hormon, melynek receptora szinte minden sejttípusban kimutatható, és több mint 200 gén működésében vesz részt.

Ha kézbe veszünk egy természetes színű sávozott botswanai achátot, annak koncentrikus szépsége akár a magzatát védő anyaméhet is eszünkbe juttathatja.

Egyre gyakrabban hallunk az „előző, vagy korábbi életekről”. Nos, hitem és tudásom szerint, egyetlen élet, létezés van, mely szüntelenül átáramlik rajtunk, s aszerint, hogy mi itt a Földön a megoldandó feladatunk, milyen helyzeteket, életkörülményeket kell megtapasztalnunk, öltünk magunkra különböző formákat, azaz fizikai testeket.

Fejtse meg weboldalunkon biorejtvényünket és küldje el nekünk!