Hormonok és szépség Nem is gondolnánk, hogy hormontermelésünk, illetve annak változásai milyen szerteágazó hatással vannak testi-lelki folyamatainkra. Nőknél a menopauza időszakának markáns változásai nemcsak a kedélyállapotot érintik, többek között ebben az időszakban kezdődnek a jellemző szív-érrendszeri tünetek, ráadásul a szépség megőrzése is fokozott feladatot ró a hölgyekre.

Nőknél gyakori érrendszeri elváltozások a lábakat elcsúfító visszerek, melyek nem csupán esztétikai problémát jelentenek, így az állapot súlyosbodásának megelőzése érdekében kezelésük is javasolt.

Változó korú hölgyek gyakran tapasztalnak egy meglepő, ellentétes folyamatot: hajkoronájuk ritkul, gyengül, míg szőrzetük megerősödve, dúsabban növekszik – ráadásul számukra igen szokatlan helyeken, például az arcon és az alhasi részen. Ezeket a testrészeket férfihormon-függő, ún. androgén-dependens régióknak is hívjuk, a kóros jelenséget pedig hirzutizmusnak.

A fokozott szőrnövés másik típusa az ún. hipertrichózis, melynél a szőrösödés az egész testre közel egyenletesen kiterjed. Mindkét típusú elváltozás hormonális eredetű, de míg hirzutizmus esetén a nőkben élettani körülmények között kis mennyiségben termelődő férfi (androgén) hormonok túlműködése figyelhető meg, addig a hipertrichózisban más hormonális szervek (pl. pajzsmirigy) kóros működése a ludas.

A fokozott szőrnövést nem szabad bagatellizálni, figyelmen kívül hagyni, a kérdést egyszerűen kozmetikai módszerekkel – például borotválás, gyantázás, epilálás – elintézni, ugyanis a látszólag „kisebb” kozmetikai probléma hátterében esetenként a hormonális szervek betegségei – gyulladásai, daganatai – is állhatnak, melyek feltétlenül kivizsgálást és kezelést igényelnek.

A hirzutizmus oka lehet egyrészt a férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben, másrészt a hormonok iránti érzékenység fokozódása.

A férfi hormonok a nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG (Sex Hormone Binding Globulin) juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.

A probléma meglepően gyakori, az USA-ban például a fogamzóképes korú nők 10%-át érinti. A genetikai okok fontosságát jelzi, hogy egyes családokban, bizonyos népcsoportokban, például a mediterrán régiókban élőknél, lényegesen gyakoribb.

A hirzutizmus hátterében egyéb betegségek is állhatnak: PCOS (policisztás ovárium tünet együttes); menstruációs hormonális zavarok; a mellékvesék túlműködése és daganatai; kóros elhízás; fokozott inzulin szint; a petefészek egyes daganatai; a pajzsmirigy betegségei; egyes gyógyszerek (pl. hidantoin készítmények és egyes hormonális fogamzásgátlók).

Sajnos az esetek többségében az érintetteknél nemcsak a hirzutizmus tünetei észlelhetők, hanem paradox módon, a fokozott szőrnövés mellett egyes területeken (pl. hajas fejbőrön) a szőrzet ritkulása, kopaszodás is bekövetkezhet.

Fenti tünetek felderítése, a háttérben húzódó okok megtalálása és kezelése az endokrinológus feladata.

A gyógyulás sikere függ egyrészt a páciens életkorától, másrészt az alapbetegség természetétől, valamint, hogy milyen rég óta állnak fenn a tünetek. Fontos tudni, hogy az előzetes epilálás rontja a gyógyulás esélyeit! A betegség természetétől függően, a kezelés az alábbi célokat szolgálhatja: a férfihormonok termelődésének és vérszintjének csökkentése; a női hormonok mennyiségének, valamint és vérben és a bőrben mért szintjének növelése; az 5-alfa-reduktáz enzim bőrbeli működésének gátlása; a kisiklott pajzsmirigyműködés rendezése.

Összegezve: számos olyan egészségügyi panasszal találkozunk, ahol a tünetek megszűntetése, elkendőzése (pl. epilálás) csak átmeneti eredményt hoz, sőt még ronthatja is az alapbetegséget, végleges gyógyulást semmiképp nem eredményez. Azt kizárólag a háttérben húzódó – gyakran hormonális eredetű – okok felderítése és megszűntetése után remélhetünk.

Prof. Dr. Balázs Csaba
endokrinológus főorvos
www.allergiakozpont.hu