Sok szeretettel küldjük ezt a színpompás tájat arra az esetre, ha nem lenne módja, vagy netán „ideje” egész ősz folyamán, személyesen találkozni az ősz csodájával – nehogy kimaradjon belőle!

Életmódunk egészségén a lelki és testi feltételek együttesét értjük, utóbbihoz nélkülözhetetlen a megfelelő táplálkozás, mozgás, és bizony nem felejthetjük el az egészségvédő hatóanyagok alkalmazását sem. A koenzim Q10 molekula egészségvédő hatóanyagnak is tekinthető.

A stressz korunk népbetegsége. Tipikusan a városi életmódhoz kötődő betegség, okozója rohanó életmódunk, a határidők betartása, a szétforgácsolódás a mindennapok teendői között. Szervezetünk nehezen alkalmazkodik az állandóan változó körülményekhez, az állandósult stressz viszont betegségekhez vezethet, depressziót, neurózist válthat ki, vagy ingerlékenységet, agresszivitást, dührohamokat is provokálhat. Hosszú távon melegágya lehet az alkoholizmusnak, drogfüggőségnek, legrosszabb esetben még öngyilkossági gondolatokat is gerjeszthet.

Anti-aging: 23 200 000 találat 0,22 másodperc alatt a Google-on. Vajon ki mit keres, amikor ezt a szót üti be a keresőbe? Az örök ifjúság titkát? A szent Grált? Titkos recepteket az időgép előállításához?

Ugyan melyik nő ecsetelné szívesen, hogy elmúlt már ennyi, meg ennyi, és furcsa változásokat érez testében és lelkében. Bencze Ilona színművésznő minden mozdulatából, mosolyából mégis harmónia, derű és kiegyensúlyozottság árad. Azt mondja, szerencsés alkat, jól veszi az akadályokat, így például azt is, hogy egy évvel ezelőtt a hatvanadik születésnapját ünnepelte.

Világszerte nők milliói kapnak ösztrogén-pótló kezelést. A hormonpótlás egyébként az orvoslás egy speciális területe: itt nem egy betegség, hanem egy természetes állapot, a menopauza kezelése zajlik. Kérdés, jogunk van-e befolyásolni a természet menetét? Van-e értelme az öregség ellen küzdeni? Kockáztathatjuk-e, hogy a kezelés miatt egyesek nemhogy jobb, de rosszabb állapotba kerülnek, rövidebb életet élhetnek?

Manapság egyre több nő vállal gyermeket 35, sőt 40 éves kor felett. E tendenciának kétségtelen előnyei és vitathatatlan hátrányai is vannak. A kérdés tehát nem az, hogy e jelenség jó vagy rossz, hanem hogy – szembesülve e kihívással – a kockázatok reális felmérésével, találunk-e optimális megoldást azok minimalizálására – az egészséges utódok érdekében.

Nem is gondolnánk, hogy hormontermelésünk, illetve annak változásai milyen szerteágazó hatással vannak testi-lelki folyamatainkra. Nőknél a menopauza időszakának markáns változásai nemcsak a kedélyállapotot érintik, többek között ebben az időszakban kezdődnek a jellemző szív-érrendszeri tünetek, ráadásul a szépség megőrzése is fokozott feladatot ró a hölgyekre.

Az egész immunrendszer szempontjából kitüntetett figyelmet érdemel a velünk együtt élő mikroorganizmusok együttese, az ún. normál, azon belül is a hasznos bélflóra. Az élet kezdetén, az anyatejjel táplált csecsemőknél, a hasznos flóra aránya 95–98%. Vegyes táplálkozásra áttérve, ez a kitűnő arány messze a miniálisan kívánatos 40–45%-os határ alá csökken. Hazánkban jelenleg a felnőttek szervezetében átlagosan mindössze 1–2%-nyi (!) hasznos baktérium él, arányuk csak a legritkábban haladja meg a 12%-ot. Mindez magyarázatot adhat a gyomor-bélrendszeri és keringési megbetegedések rendkívüli gyakoriságra és az immungyengeségre is.

A gyomorégés, gyomortáji fájdalom kiváltó okaiként korábban kizárólag a rossz étkezési szokásokat és a stresszt tartották felelősnek. Azóta számos kutatási eredmény igazolta, hogy a tüneteket nem csupán az egészségtelen életmód és a túlhajszolt életvitel okozhatja.

Szervezetünk „vegykonyhája” csak adott pH-tartományban képes megfőzni életünk levesét! A legtöbb betegség kiváltó oka a túlsavasodás. A test lúgosítása és ásványianyag-készleteinek újraépítése minden terápia alapköve. Ez elsősorban természetes, bázisokban gazdag táplálkozással valósítható meg.

Az ember állandó kölcsönhatásban él környezetével, melynek ingereire mindenkori fejlettségének megfelelően reagál. A létfontosságú külső-belső egyensúly folyamatos fenntartását bonyolult idegi, hormonális és immunológiai mechanizmusok biztosítják. Kérdés persze, hogy milyen sikerrel, és befolyásolhatjuk-e egyáltalán ennek hatékonyságát?

Napjainkban, a sarjadzó gombák, új baktérium- és vírustörzsek előretörésének korában, különösen időszerű szervezetünket, immunrendszerünket felkészíteni az új, váratlan stresszekre, támadásokra, melyek mind a klímaváltozásból, vagy egyéb fizikai hatásokból (hőingadozás, zajhatás, idegrendszeri terhelések stb.), mind a kórokozók új válfajainak megjelenéséből adódnak.

A nemzőképtelenséget és a közösülési képtelenséget egyaránt impotenciának nevezzük. Jelen írásunkban ez utóbbiról lesz szó, mivel a probléma Magyarországon mintegy félmillió férfit érint, és a közhiedelemmel ellentétben, nem csak az idős korosztálynál fordul elő.

A hajhullás önmagában nem probléma, sőt a haj cserélődésének természetes életciklusából adódik, ez esetben új hajszálak növekedésével párosul. Problémát csak akkor jelent, ha a folyamat a hajszálak átlagos számának látható csökkenésével jár. Az okokat keresve gondolhatunk örökletes, vagy hormonális tényezőkre, esetleg belső szervi problémákra, melyek megoldásra várnak.

Nemcsak az fontos, hogy a menopauza alatt – életünk második szakaszában – mi történik velünk, hanem legalább ennyire az is, hogy mi történik bennünk – testi és lelki értelemben egyaránt. Szerencsére mindennek nem pusztán elszenvedői, hanem aktív, kreatív alakítói, irányítói is lehetünk.

A bőség zavarában élünk! A boltok kínálata soha nem látott mértékben megnövekedett. 12 évvel ezelőtt legfeljebb 5 ezer, önmagában is fogyasztható élelmiszert kínáltak, ma viszont már több mint 50 ezerből is választhatunk. Ha 100 évig élnénk, akár mindennap más ételt ehetnénk, s még a végére sem érnénk. Kérdés, hogy beltartalmi értékük mennyire szolgálja a hosszú életet? Megrövidítik, avagy meghosszabbítják életünket, hogy tényleg 100 évig kóstolgathassuk őket?

Tudjuk, hogy elhízni veszélyes, és hogy ennek kockázata a korral egyre növekedik. Azt is tudjuk, hogy diétázni kellene, ám ez sokunknak valahogy nem sikerül. A kezdeti, átmeneti sikereket gyakran kudarcok követik – pár nap alatt visszahízzuk az épp leadott kilókat, erről persze hallgatunk. Talán segíthet Önöknek, ha tisztázunk néhány fontos alapfogalmat.

Kutatók felfedeztek egy új génsort, ami az elhízásért, a derékbőség növekedéséért, és akár a 2-es típusú diabétesz kialakulásáért is felelős lehet. A génsorozat a brit népesség 50%-ánál fellelhető.

Szeptember utolsó vasárnapján – a Szív Világnapján – a szív- és érrendszeri betegségek veszélyeire hívták fel világszerte az emberek figyelmét. Hazánkban még az európai átlagnál is jóval rosszabb a helyzet, 45%-kal magasabb a szív-halálozás, azaz naponta 70 honfitársunkat veszítjük el emiatt.

A szívben idővel nemcsak az erek, hanem a „drótok” is kopnak. Az elektromos ingerek a jobb pitvarban elhelyezkedő, ún. szinusz csomóban képződnek, ahonnan speciálisan átalakult sejtek közvetítésével jutnak el a szívizomrostokhoz, összehúzódásra késztetve azokat percenként 60–90 alkalommal – ezért dobog a szívünk. Elektromos ingerképző és ingerületvezető rendszerünk a korral sérülékenyebbé válik, ami ritmuszavarhoz vezethet.

A Csont és Ízület Évtizede lassan a végéhez közeledik. A mozgásszervi betegségek terén végzett ismeretterjesztés – a felmérések szerint – meghozta eredményét mind a megelőzésben, mind a terápiában. A betegségüket kellően ismerő, a kezelésben aktívan résztvevő páciensek ugyanis gyorsabban gyógyulnak, vagy legalábbis a kór előrehaladása megállítható, fékezhető, a jobb életminőség érdekében.

Rohanó világunkban a megszokott ízületi problémákat, melyeket az életkor, a mozgáshiány és az egészségtelen életmód okoz, kezdi felváltani a már fiatalon szerzett ízületi kopás. Ennek oka, hogy nem vagyunk képesek rendszeres életmódot folytatni, így a testedzés is ötletszerűen kerül be napi programunkba. Manapság minden és mindenki eredmény-orientált, ezért testedzésünk is a fokozatosság helyett a gyors eredmények eléréséről szól.

A máj számtalan élettani funkciója közé tartozik a táplálék alkotóinak felvétele, a sejtalkotók metabolizálása, energiatárolás, fehérjeszintézis, koleszterin-anyagcsere, epetermelés, a szervezet számára idegen, mérgező anyagok lebontása stb. Mindezek miatt alapvető fontosságú a máj egészséges állapotának megőrzése, melyért gyógynövényekkel is sokat tehetünk.

A mentafélék kevésbé ismert fajtája a bugás macskamenta, melynek latin neve – nepeta pannonica – is elárulja, hogy hazánkban őshonos növényről van szó, melyet a népgyógyászat régóta használ. Furcsa nevét onnan kapta, hogy a levélből kiszabaduló illatanyag rendkívüli mértékben vonzza a macskákat.

Amennyiben életerőnket különféle kövekkel is fokozni szeretnénk, a két legfontosabb ásvány, amihez fordulhatunk: a borostyán és a tűzachát.

Sokat olvashatunk a klimax és a korosodás orvosi megközelítéséről, tekintsünk rá most e kérdésre spirituális szempontból!

A szájüregi daganatok – gyakoriságukat tekintve – az egyik legdinamikusabban növekedő daganatcsoport. Amíg Magyarországon a 1949–1999 közötti 50 év alatt a daganatos halálozás „mindössze” 2,8-szeresére emelkedett, addig az ajak, a szájüreg és a garat daganatai okozta halálozás közel 6-szorosára nőtt, s gyakorisága még a 90-es évek folyamán is mintegy 70%-kal növekedett.

Hazánkban nagy vitákat vált ki az őssejt terápiák alkalmazása. Ám amíg Magyarországon vitatkoznak a különböző lehetőségekről, addig egy magyar „amatőr” kutató Németországban kifejlesztette, és a legnagyobb müncheni gyermekklinikán sikeresen alkalmazta a vélhetően első, tudományosan elismert magyar őssejt terápiát.

A magyarok nem tartoznak a legtudatosabb szájápolók közé, holott fogaink állapota nem csak esztétikai, hanem jelentős egészségügyi kérdés is. 2005-ös adatok szerint a magyar fogyasztó átlagosan évi 3,3 tubus fogkrémet és 1,1 fogkefét használ, ami messze a fogorvosi ajánlások alatt marad, mivel biztosan nem elegendő a napi minimum kétszeri fogmosáshoz, ami önmagában nem is elegendő a fogvédelemhez. Ráadásul fogorvoshoz sem az éves rendszeres ellenőrzéskor, hanem csak baj, elviselhetetlen fájdalom esetén fordulunk.

Az influenza és a nátha nem ugyanaz a betegség, bár mindkettőt vírus okozza. Vírusok ellen egyetlen eszközünk van: a saját immunrendszerünk. A gyógyulás tehát – minden külső hókusz-pókusz ellenére, belülről fakad. A magunk részéről három dolgot tehetünk, egyik a megelőzés, másik immunrendszerünk „harcképességének” fenntartása, harmadik pedig az ún. terápia, mely – jelen esetben – a tünetek enyhítését célozza, tekintsük át, hogyan.

Fejtse meg weboldalunkon biorejtvényünket és küldje el nekünk!