Daganat, szűretlenül…

A nyugati világban és hazánkban is a vastagbélrák a férfiak második, a nők harmadik leggyakoribb daganatfélesége. Hazánkban évente 7–8000 megbetegedés derül ki, ebből mintegy 5000 esetben már gyógyíthatatlan állapotban.
Ez az arány ijesztő, pláne, ha meggondoljuk, hogy korai felismerés esetén, legalább 80%-ban maradéktalanul gyógyítható lenne. Mégsincs szűrőprogram…

 

A rák nem más, mint kontrollálatlanul burjánzó sejtek összessége. Az agresszíven osztódó sejtcsoport nem kíméli a környező, egészséges szöveteket és más testtájakra is átsodródva, áttétek formájában szaporodik tovább. A vastagbél nyálkahártyájának felszínét hámszövet borítja, amely állandóan át- meg átépül, így eleve intenzív benne a sejtosztódás. Az osztódó sejtek közül könnyebben „megvadul” egy-egy, ez adja e rákfajta gyakoriságát. E mutáns sejtek a továbbiakban – környezetüktől eltérő módon –- saját programjuk alapján osztódnak, szaporodnak.

Rákmegelőző állapotban a burjánzó sejtek még nem hatolnak a környezetbe, csak helyben osztódnak. Ebben a szakaszban felismerve, még maradéktalanul, eltávolíthatók, többnyire kicsik, nem károsítanak semmit, ezért nem okoznak tüneteket. Ezért a „nem megyek szűrésre, hiszen jól érzem magam” álláspontot komolytalannak és felelőtlennek nyilvánítjuk. A vastagbélrák mellett a tüdőrák, mellrák, méhnyakrák, prosztatarák, sőt a magas vérnyomás, a cukorbetegség és még jó néhány kórság – bizonyos életkor felett – annyira gyakori, hogy mindenkit szűrni kellene.

 

A vastagbélrákos esetek 1%-a öröklött, ennél viszont sokkal nagyobb a táplálkozás jelentősége, a sok hús (feltehetően az erjedési folyamatok oxidatív hatása miatt) növeli, míg a rostgazdag étrend jelentősen csökkenti a kockázatot. A magyar konyha sajnos kiváló táptalaja a vastagbéldaganatok kialakulásának. A megelőzés tehát az étrend tudatos tervezése lenne.

A normálisnál gyorsabban osztódó sejtek eleinte egy gombához hasonló elváltozást – polipot – képeznek. Ezek környezetében a bélsár áramlása akadályozottá válik, baktériumok szaporodnak el, helyi gyulladás alakulhat ki. A nyálkahártyán mikroszkopikus sebek keletkeznek, ami szabad szemmel nem észlelhető vérzést okoz, ez viszont jelzés értékű a korai diagnózishoz.

A korai felismerésre három módszerünk is van. A leggyorsabb és legegyszerűbb a végbél ujjal történő kitapintása. Így a daganatoknak mintegy fele érhető el, ám nem a legkorábbi stádiumban. A szivárgó vérzés a székletből kimutatható, ez a második módszer. Hátránya, hogy nem minden daganatot lehet így felfedezni, illetve fekélyek is okozhatnak vérzést. A székletvér kimutatása egyszerű és olcsó, így megfelelne évenkénti szűrővizsgálatnak. A harmadik, legbiztosabb módszer a kolonoszkópia, azaz vastagbéltükrözés, ami több mint szűrővizsgálat: az apró kamerával a kis méretű daganat vagy elváltozás is észlelhető, a polipok, egyből eltávolíthatók, a gyanús helyekről pedig szövettani minta vehető. Hátránya, hogy a 10–15 perces vizsgálat igen kellemetlen érzés.

A felfedezett daganatot ki kell venni. A későn észlelt daganat elleni harc azonban körülményessé válhat. A kezelési paletta műtéteket, sugárkezelést, kemoterápiát tartalmaz, de ma már helye van a komplementer módszereknek is. Az egyre fejlettebb kezelési technikákkal egyre jobb életminőség érhető el, de ha egy bizonyos szinten túljut a betegség, már aligha fordítható vissza.

A vastagbéldaganat korán felderíthető lenne, de a betegségektől való általános félelem, és a széklettől való undor miatt orvosok és laikusok sokasága nem hajlandó foglalkozni ezzel a testtájékkal. Gyakran a már felismert betegség kezelése nem kezdődik meg időben, a páciens hanyagsága, hárítása, a kellemetlen beavatkozásoktól és a sztómától való félelme miatt, ezért igen sok, többnyire 50–70 éves embert veszítünk el, feleslegesen.

Dr. Eörsi Dániel
orvos-szaktanácsadó

 
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk